Sulyok Tamás közölte, hogy a hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módja élni.

Szerinte ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár az országra nézve. Arról beszélt, hogy ami most a köztársasági elnöki intézményt éri, az alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan. Ez a mondat pedig szerinte azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra.

Azt is megindokolta, hogy azért nem mondott le, mert a lemondását követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme ezt az egyetlen utat hagyta. Úgy látja, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában.

Azt is elmondta, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Így most már az alkotmányozó hatalom szabadon dönt a magyar alkotmány, az Alaptörvény tartalmi kérdéseiről, a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról vagy azok elutasításáról is.

Közölte, hogy aláírása köztársasági elnöki kötelezettségei és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletének végső pecsétje.

Hozzátette, hogy a döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni – közölte Sulyok Tamás.

Beszéde végén úgy fogalmazott:

A többek között a köztársasági elnök eltávolításáról szóló törvényt az Országgyűlés hétfőn 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el, amely egyetlen mondattal rendelkezik arról, hogy a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Innentől számítva öt napja volt az államfőnek, hogy döntsön arról, aláírja-e, vagy még azt megelőzően lemond. Korábban az Indexnek adott interjúban a köztársasági elnök még úgy nyilatkozott: „Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.”