Már a háború első hónapjaiban kimerültek az ukrán hadsereg saját raktáraiban tárolt tüzérségi lőszerkészletek, és a hadműveletek folytatása a külföldről érkező fegyverszállításoktól vált függővé. Erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők egykori főparancsnoka írt az Ukrajinszka Pravdában megjelent elemzésében. A tábornok szerint 2022 áprilisának végén, májusának elején az ukrán hadsereg elhasználta utolsó, saját raktárkészletéből származó lövedékét is. Ezt követően a nyugati támogatás üteme közvetlenül meghatározta az ukrán haderő hadműveleti lehetőségeit.
Figyelemre méltó részleteket hozott nyilvánosságra az ukrán hadsereg háborús helyzetéről Valerij Zaluzsnij volt főparancsnok, aki jelenleg Ukrajna londoni nagyköveteként dolgozik. A tábornok november 10-én megjelent írásában a 2022-es herszoni hadművelet tanulságait elemezte, különös hangsúlyt helyezve a hadianyag-utánpótlásra és a nyugati támogatás jelentőségére. Visszaemlékezése szerint az ukrán hadsereg már az orosz invázió első három hónapjában olyan lőszerhiánnyal szembesült, amely alapjaiban befolyásolta a katonai tervezést.
Zaluzsnij arról számolt be, hogy 2022 májusára az ukrán fegyveres erők kimerítették a rendelkezésükre álló saját tüzérségi lőszerkészleteket, miközben a külföldi segítség még nem érkezett megfelelő mennyiségben. A következő hetekben a harctéri utánpótlás biztosítása vált az egyik legfontosabb feladattá, és az egyre nagyobb számban beérkező nyugati fegyverek szinte azonnal a fronton kötöttek ki. Az ukrán katonai vezetés számára mindez azt jelentette, hogy a hadműveleteket már nem lehetett kizárólag a hazai raktárakban rendelkezésre álló eszközökre alapozni.
A volt főparancsnok megállapításai különösen aktuálisak az Európai Unióban ismét fellángolt finanszírozási viták közepette. Friedrich Merz német kancellár újabb ukrán támogatásokhoz kötné a következő hétéves uniós költségvetés elfogadását, miközben több tagállam elutasítja a további közös pénzügyi kötelezettségeket. Zaluzsnij visszatekintése érzékletesen mutatja, milyen régóta meghatározó tényező az ukrán haderő működésében a külföldi hadianyag-utánpótlás.
"Kilőttük az utolsó lövedéket, amely a raktárainkban volt"
Zaluzsnij írásában a hadviselés anyagi feltételeinek jelentőségét hangsúlyozta. Megfogalmazása szerint a hadseregek stratégiáját és hadműveleti terveit alapvetően meghatározza, milyen fegyverzet és utánpótlás áll rendelkezésükre. Az ukrán hadsereg esetében ez már 2022 tavaszán súlyos korlátot jelentett, amikor a saját készletek lényegében elfogytak.
A volt főparancsnok az Ukrajinszka Pravdában úgy fogalmazott, hogy 2022 áprilisának végén és májusának elején az ukrán fegyveres erők kilőtték utolsó, saját raktárukból származó tüzérségi lövedéküket. Májust és júniust tragikus időszakként jellemezte, mert a hazai utánpótlás addigra kimerült, a külföldi segítség pedig még nem tudta megfelelően pótolni a hiányt. Mindeközben az orosz–ukrán háború egyre nagyobb intenzitással folytatódott.
Zaluzsnij szerint a nyugati partnerektől kapott hadianyag később szinte közvetlenül a szállítmányokból került harci alkalmazásba. Ez rendkívüli logisztikai teljesítményt igényelt, de egyúttal kiszolgáltatottá tette a katonai tervezést a beszállítók döntéseinek és a szállítások ütemének. A tábornok elismerte, hogy a külföldi támogatás lehetővé tette az ukrán hadsereg számára a harc folytatását, ám a tartós katonai fölény megszerzéséhez önmagában nem bizonyult elegendőnek.
A nyugati szállítások határozták meg az ukrán hadműveleteket
A volt főparancsnok szerint a fegyverhiány következtében az ukrán katonai vezetés tervei egyre inkább a külföldi partnerek által biztosított eszközökhöz igazodtak. A szükséges tüzérségi lőszerek, páncélozott harcjárművek és nagy pontosságú fegyverrendszerek rendelkezésre állása közvetlenül befolyásolta, milyen műveleteket tudott végrehajtani az ukrán hadsereg. Zaluzsnij szerint a segítség gyorsabb és nagyobb volumenű beérkezése kedvezőbb körülményeket teremthetett volna a 2022 végi és 2023 eleji ukrán hadműveletekhez.
Különösen jelentősnek nevezte a HIMARS és az M270 rakéta-sorozatvetők megjelenését, amelyekkel az ukrán erők az orosz utánpótlási vonalakat és parancsnoki pontokat támadhatták. Ezek a rendszerek fontos szerepet játszottak a herszoni hadművelet előkészítésében, mert lehetővé tették az orosz logisztikai képességek folyamatos gyengítését. Zaluzsnij szerint a megfelelő fegyverrendszerek és a következetes hadműveleti tervezés együttesen járultak hozzá az ukrán sikerekhez.
A tábornok ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a külföldi támogatásra épülő hadviselés hosszabb távon komoly stratégiai kockázatokat hordoz. A fegyverszállításokról ugyanis nem kizárólag katonai, hanem politikai döntések is születnek, a gyártási kapacitások pedig korlátozottak. Ez azt jelenti, hogy a fronton harcoló csapatok lehetőségei sok esetben olyan döntésektől függnek, amelyeket más országok kormányai hoznak meg.
Ma már elsősorban légvédelmi fegyvereket kér Ukrajna
Zaluzsnij értékelése szerint az elmúlt években jelentősen átalakult a hadviselés technológiája, ezért az Ukrajna számára nélkülözhetetlen nyugati eszközök köre is megváltozott. A tábornok szerint az európai és amerikai fegyvergyártás továbbra sem képes minden olyan haditechnikai igényt kielégíteni, amely a katonai erőegyensúly fenntartásához szükséges. A jelenlegi ukrán igények között ezért különösen nagy jelentőséget kaptak a légvédelmi rendszerek és az azokhoz szükséges elfogórakéták.
A katonai támogatás finanszírozása szintén átalakult az elmúlt időszakban. A 2025-ben létrehozott PURL-program keretében Ukrajna meghatározza legsürgetőbb fegyverigényeit, az európai szövetségesek pedig amerikai gyártású haditechnikai eszközöket vásárolnak számára. A rendszerben így a fegyverek jelentős része továbbra is az Egyesült Államokból érkezik, miközben a beszerzések anyagi terheit egyre nagyobb arányban európai országok viselik.
Mark Rutte NATO-főtitkár korábbi tájékoztatása szerint a programon keresztül 2026-ban akár 15 milliárd dollár értékű amerikai fegyver is Ukrajnába kerülhet. A rendszer jól mutatja, hogy az ukrán haderő működésében változatlanul meghatározó szerepet játszanak a külföldi beszerzések, különösen a fejlett légvédelmi eszközök területén. A háború immár ötödik évében ezeknek a szállításoknak a politikai és gazdasági következményei az európai költségvetési vitákban is egyre hangsúlyosabban jelennek meg.
Zaluzsnij nyilatkozata új megvilágításba helyezi az ukrán támogatásokról szóló vitát
A volt főparancsnok visszaemlékezése egyértelművé teszi, hogy Ukrajna már 2022 tavaszán elveszítette önálló tüzérségi lőszerellátásának alapját. A nyugati fegyverszállítások ezt követően az ukrán hadműveletek nélkülözhetetlen részévé váltak, és a katonai vezetésnek folyamatosan alkalmazkodnia kellett a rendelkezésre álló külföldi eszközökhöz. A herszoni hadművelet sikere is jelentős részben ezekre a rendszerekre és az utánpótlás megszervezésére épült.
A mostani európai pénzügyi vitákban ezért különös jelentősége van annak, hogy a német kancellár az uniós költségvetés elfogadását is összekapcsolná Ukrajna további támogatásával. Az elmúlt években a nyugati országok már hatalmas összegeket fordítottak katonai segítségnyújtásra, a háború folytatása pedig újabb és újabb beszerzéseket tesz szükségessé. Az európai adófizetők számára ez tartós pénzügyi kötelezettségeket jelent, amelyekről a tagállamok között továbbra sincs teljes egyetértés.
Zaluzsnij a háború első hónapjainak tapasztalatait összegezve lényegében azt ismerte el, hogy az ukrán katonai tervek végrehajtása hosszú ideje a külföldi fegyverszállítások folyamatosságától függ. A volt főparancsnok szerint a nyugati segítség döntő szerepet játszott Ukrajna védekezésében, ugyanakkor a tartós függőség jelentős korlátokat állított a katonai vezetés elé. Az egykori ukrán főparancsnok szavai világosan jelzik: a háború folytatásának anyagi és katonai feltételeit már 2022 tavasza óta jelentős részben Ukrajna külföldi támogatói biztosítják.




