Jelentősen módosíthatja az európai amerikai haderő csökkentésére vonatkozó terveit a Pentagon. A Bloomberg értesülése szerint a korábban lehetségesnek tartott 25 ezres csapatkivonás helyett már mindössze ötezer katona visszavonásával számolnak. A fordulat hátterében az európai NATO-tagállamok növekvő védelmi kiadásai és az Irán ellen folytatott háború állhatnak, amelyben az amerikai hadseregnek továbbra is szüksége van az európai támaszpontokra. A végső döntést Donald Trump elnök hozza meg, várhatóan december elején.
A Bloomberg november 14-i beszámolója szerint az amerikai védelmi minisztérium felülvizsgálta az európai katonai jelenlét csökkentésének lehetőségeit. Washington korábbi tervei komoly aggodalmat váltottak ki a NATO európai tagállamaiban, amelyek attól tartottak, hogy akár 25 ezer amerikai katona is távozhat a kontinensről. A tárgyalásokat ismerő források azonban most arról számoltak be, hogy a Pentagon lényegesen kisebb létszámcsökkentést tart indokoltnak. Az egyik forrás szerint a szövetségesek már körülbelül ötezer fő kivonására számítanak.
Az Egyesült Államok jelenleg hozzávetőleg 80 ezer katonát állomásoztat Európában, akik fontos szerepet töltenek be a NATO védelmi rendszerében és az amerikai hadműveletek támogatásában. A Trump-kormányzat korábban többször hangsúlyozta, hogy az európai szövetségeseknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért, és jelentősen növelniük kell katonai kiadásaikat. Az elmúlt időszakban több NATO-tagállam emelte védelmi költségvetését, amit Washington kedvezően értékelt. A Pentagon álláspontjának változásában a Bloomberg szerint ez is szerepet játszott.
A másik meghatározó tényező az Iránnal folytatódó háború, amely ismét felértékelte az európai amerikai katonai jelenlét stratégiai jelentőségét. Az Egyesült Államok a közel-keleti műveletek során nagymértékben támaszkodik az európai légibázisokra, logisztikai központokra és a szövetséges országok légterére. A Pentagon vezetése ezért egyre inkább azzal számol, hogy az európai erők jelentős csökkentése az amerikai hadműveleti képességeket is gyengíthetné. A kontinensen állomásozó katonák és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra így Washington saját biztonságpolitikai érdekei miatt is fontosak maradtak.
Németországból vonhatják ki a legtöbb katonát
A tervezett létszámcsökkentés várhatóan elsősorban Németországot érintené, ahol mintegy 38 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot. Az ország az Egyesült Államok egyik legfontosabb európai katonai központja, itt működik az amerikai Európai és Afrikai Parancsnokság is. A németországi támaszpontok a NATO európai védelme mellett a közel-keleti és afrikai műveletek támogatásában is meghatározó szerepet töltenek be. A Bloomberg értesülése szerint ugyanakkor a NATO keleti szárnyán inkább erősítenék az amerikai jelenlétet.
A keleti tagállamok közül több, Oroszországgal határos ország kész lenne átvállalni az amerikai csapatok állomásoztatásának bizonyos költségeit. Ezzel Washington számára pénzügyileg is kedvezőbbé válhatna a katonai jelenlét fenntartása, miközben a NATO az orosz fenyegetés szempontjából különösen érzékeny térségekben erősíthetné védelmi képességeit. A tervezett átcsoportosítás ezért az európai amerikai haderő földrajzi elhelyezkedését is módosíthatja. A konkrét országokról és csapatlétszámokról azonban egyelőre nem született végleges döntés.
Az iráni háború átírhatta Washington számításait
A csapatkivonási elképzelések felülvizsgálata különösen érdekes a Washington és Berlin között korábban kialakult politikai feszültségek fényében. Donald Trump és Friedrich Merz német kancellár között az iráni háború megítélése miatt is éles nézeteltérés alakult ki, miközben az amerikai elnök többször bírálta az európai szövetségesek katonai hozzájárulását. A németországi amerikai jelenlét csökkentése emiatt politikai üzenetként is értelmezhető lett volna. A mostani értesülések azonban arra utalnak, hogy a katonai és logisztikai megfontolások egyre nagyobb súllyal szerepelnek Washington döntésében.
A brit védelmi miniszter, Wes Streeting októberben arról beszélt, hogy az Egyesült Államok saját érdekei miatt állomásoztat katonákat Európában. A mostani fejlemények ezt a szempontot is előtérbe helyezik, hiszen az európai támaszpontok nélkül a közel-keleti amerikai műveletek végrehajtása is nehezebbé válhatna. Az Egyesült Államok tehát egyszerre szeretné csökkenteni az európai védelemre fordított terheit és megőrizni azokat a katonai képességeket, amelyekre más térségekben is szüksége van. A két cél összehangolása jelentősen korlátozhatja a nagyobb csapatkivonás lehetőségét.
A kongresszus is korlátokat szabott a Pentagonnak
Az amerikai kongresszus már 2025 decemberében jogszabályi korlátozásokat vezetett be az európai csapatlétszám csökkentésére. A rendelkezések szerint a Pentagon meghatározott feltételek teljesítése nélkül nem csökkentheti tartósan 76 ezer fő alá az európai amerikai haderő létszámát. A nagyobb katonai létesítmények felszámolásához és a jelentősebb felszerelések kivonásához szintén előzetes konzultációra, valamint biztonsági kockázatértékelésre van szükség. Ezek a szabályok önmagukban is nehezítik egy gyors és nagyszabású csapatkivonás végrehajtását.
A Pentagon felülvizsgálata jelenleg még folyamatban van, és a védelmi minisztérium hivatalosan nem jelentett be végleges létszámcsökkentést. Elbridge Colby védelempolitikai államtitkárnak először Pete Hegseth hadügyminiszter számára kell előterjesztenie a javaslatokat, aki a tervek szerint december 1-jén ismerteti ajánlásait Donald Trumppal. Az elnök döntése határozhatja meg, milyen mértékben és mely országokból vonják ki az amerikai erőket. Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete ugyanakkor már korábban jelezte, hogy nem számít jelentős csapatcsökkentésre.
A Bloomberg értesülése alapján Washington az eredetileg felmerült lehetőségeknél jóval kisebb mértékben csökkentheti európai katonai jelenlétét. A fordulat hátterében az európai NATO-tagállamok nagyobb védelmi hozzájárulása mellett az amerikai hadsereg saját stratégiai szükségletei állnak. A végső döntés még hátravan, de a mostani tervek szerint az Egyesült Államok továbbra is jelentős katonai erőt tartana fenn Európában, miközben a jelenlét súlypontja részben a NATO keleti szárnya felé tolódhat.



