Merz ultimátumot adott Brüsszelnek: ha nincs pénz Ukrajnának, nem lesz új uniós költségvetés sem

Újabb szintre emelkedett az Ukrajna finanszírozása körüli brüsszeli konfliktus. Friedrich Merz német kancellár a következő hétéves uniós költségvetés elfogadását kötné ahhoz, hogy valamennyi tagállam vállaljon részt Kijev hosszú távú finanszírozásából. A követelés közvetlenül érinti Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot is, miközben az Európai Parlament szintén vétóval fenyegeti a költségvetési megállapodást.

Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az Európai Unió következő költségvetéséről tárgyaló tagállamok. November 10-én Brüsszelben az uniós pénzügyminiszterek ECOFIN-tanácsa, majd a Tanács és az Európai Parlament képviselői próbálnak megállapodásra jutni a 2027-es éves költségvetésről. Az egyeztetésekre azonban már most rányomja bélyegét a 2028 és 2034 közötti hétéves pénzügyi keret körül kibontakozott politikai konfliktus.

Friedrich Merz német kancellár ugyanis világossá tette, hogy Berlin Ukrajna további finanszírozásának rendezéséhez kötné az új uniós költségvetés elfogadását. Az António Costának, az Európai Tanács elnökének küldött levelében azt szorgalmazta, hogy minden tagállam vállaljon részt Kijev pénzügyi támogatásából.

A német követelés különösen érzékenyen érintheti Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot. A három ország korábban mentességet kapott az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel kamatterheinek viselése alól, és újabb közös hitelfelvételben sem kíván részt venni. Merz most olyan megállapodást akar, amelyben valamennyi tagállam hozzájárul a finanszírozáshoz.

Újabb 45 milliárd eurót fizettetnének ki Európával Ukrajnának

Ukrajna pénzügyi helyzete továbbra is rendkívül súlyos, a háború folytatása pedig újabb hatalmas összegeket emészt fel. A jelenlegi becslések alapján:

  • Ukrajna 2027-es költségvetésében mintegy 70 milliárd eurós finanszírozási hiány keletkezhet.
  • Az Európai Unió ebből hozzávetőleg 45 milliárd eurót vállalna magára.
  • Ez az összeg a korábban jóváhagyott 90 milliárd eurós ukrajnai hitelen felül értendő.

A német kancellár szerint azonban már ez sem elegendő. Berlin 2028-tól több évre szóló, kiszámítható finanszírozási rendszert szeretne létrehozni, amely az Ukrajnának biztosított kölcsönök kamatterheit is fedezné.

Merz mindehhez kész felhasználni Németország költségvetési súlyát. Az ország az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője, ráadásul a következő hétéves pénzügyi keret elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges. A német kancellár így komoly alkupozícióból próbálja kikényszeríteni az Ukrajna finanszírozásában való szélesebb körű részvételt.

Magyarország kohéziós pénzei is a brüsszeli alku részévé válhatnak

A német ultimátum Magyarország számára különösen kellemetlen helyzetet teremthet. A közép-európai országok közül többen ragaszkodnak a felzárkóztatási, vagyis kohéziós támogatások megőrzéséhez, miközben Németország, Hollandia, Svédország és Dánia a következő uniós költségvetés kiadásainak mérséklését szorgalmazza.

A költségvetési vita során így egymással szembekerülhetnek az Ukrajnának szánt újabb milliárdok, a nettó befizetők takarékossági követelései és a gazdasági felzárkóztatást szolgáló támogatások. Magyarország esetében különösen fontos kérdés, hogy a következő pénzügyi időszakban milyen feltételekkel juthat hozzá a számára elkülönített forrásokhoz.

Egyelőre nincs olyan elfogadott döntés, amely közvetlenül az ukrajnai finanszírozásban való részvételhez kötné a kohéziós pénzek folyósítását. Merz kezdeményezése azonban egyértelműen növeli a politikai nyomást azokon az országokon, amelyek nem akarnak újabb közös adósságot vállalni Ukrajna miatt.

A magyar kormány mozgástere így különösen fontos lesz a következő hónapokban. Magyar Péteréknek ugyanis egyszerre kellene megvédeniük a Magyarországnak járó uniós forrásokat és biztosítaniuk, hogy az ukrajnai háború finanszírozása ne jelentsen újabb terhet a magyar adófizetők számára.

Az Európai Parlament is vétóval fenyeget

A brüsszeli költségvetési konfliktust tovább bonyolítja, hogy az Európai Parlament sem elégedett az Európai Bizottság javaslatával. Siegfried Mureșan, az EP többéves pénzügyi kerettel foglalkozó egyik vezető tárgyalója kijelentette, hogy a képviselőtestület nem támogat olyan költségvetést, amely csökkenti az uniós kiadások feletti parlamenti ellenőrzést.

A vita középpontjában az Európai Bizottság által javasolt nemzeti és regionális partnerségi tervek állnak. Ezek nagyobb szabadságot biztosítanának a tagállami kormányoknak a támogatások elosztásában és átcsoportosításában. A Bizottság szerint a rendszer egyszerűsítené a források felhasználását, csökkentené a bürokráciát, és lehetővé tenné, hogy a kifizetéseket az elért eredményekhez kössék.

Az Európai Parlament ezzel szemben attól tart, hogy a fontos pénzügyi döntések egy része kikerülne a képviselők ellenőrzése alól. Mureșan szerint az uniós költségvetés nem válhat 27 elkülönült nemzeti program összességévé, és a tagállamoknak biztosított rugalmasság nem járhat az elszámoltathatóság gyengülésével.

A parlamenti ellenállás komoly akadályt jelenthet, hiszen az EP jóváhagyása nélkül a következő hétéves pénzügyi keret nem léphet hatályba. Merz ultimátuma mellett tehát az uniós intézmények közötti hatásköri vita is veszélyezteti a megállapodást.

Már a 2027-es éves költségvetésről is nehéz megállapodni

A keddi brüsszeli tárgyalások közvetlen témája még a 2027-es éves költségvetés, amely a jelenlegi, 2021–2027-es pénzügyi időszak utolsó évére vonatkozik. Ezt fontos megkülönböztetni a Merz ultimátumával érintett, 2028–2034-es költségvetéstől.

Az éves büdzsé körül is jelentős eltérések vannak az uniós intézmények álláspontjai között:

  • A Tanács egymilliárd euróval csökkentené a Bizottság által javasolt kötelezettségvállalásokat.
  • Az Európai Parlament ezzel szemben 1,17 milliárd euróval növelné egyes kiemelt programok támogatását.

Az EP több pénzt fordítana az Erasmus+ programra, a kutatásra, az egészségügyre, a mezőgazdaságra és az infrastruktúrára. Emellett azt szeretné elérni, hogy az uniós hitelek emelkedő finanszírozási költségeit ne a hagyományos támogatási programok rovására fedezzék.

Simon Harris ír pénzügyminiszter, a keddi ECOFIN-ülés vezetője bizakodóan nyilatkozott a megállapodás esélyeiről. A hosszabb távú költségvetési vitában ugyanakkor ő is hangsúlyozta, hogy Ukrajna finanszírozását európai biztonsági kérdésként kell kezelni.

Decemberben dőlhet el, sikerül-e megállapodni az új uniós költségvetésről

A 2027-es éves költségvetésről november 16-ig kell megállapodnia a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Ha az egyeztetések eredménytelenül zárulnak, a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania.

A következő hétéves pénzügyi keret esetében az uniós vezetők már idén politikai megállapodást szeretnének kötni. António Costa szerint legkésőbb decemberben egyezségre kellene jutni ahhoz, hogy 2027-ben elfogadhassák a szükséges jogszabályokat, és 2028 januárjában elindulhassanak az új támogatási programok. A november 26–27-i rendkívüli EU-csúcsot követően a december 17–18-i találkozó lehet meghatározó.

Friedrich Merz ultimátuma azonban alaposan megnehezítheti a kompromisszumot. Miközben Európában egyre több ország küzd gazdasági és költségvetési nehézségekkel, Berlin újabb évekig tartó, több tízmilliárd eurós ukrajnai finanszírozást akar elfogadtatni a tagállamokkal.

A magyar kormánynak pedig hamarosan meg kell mutatnia, mennyit érnek a nemzeti érdekek védelméről szóló ígéretei akkor, amikor Németország az egész uniós költségvetési megállapodást kész Ukrajna finanszírozásához kötni. Magyarország számára a tét hatalmas: a hazai fejlesztésekre szánt uniós pénzek és a magyar adófizetők jövőbeli terhei egyaránt érintettek lehetnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük