Fico Merz szemébe mondta, amit Magyar Péter Berlinben nem mert: „Ez zsarolás!”

Robert Fico szlovák miniszterelnök nyíltan zsarolásnak nevezte Friedrich Merz német kancellár Ukrajna finanszírozásával kapcsolatos ultimátumát, és emlékeztette Berlint, hogy Szlovákiának is van vétójoga az Európai Unióban. Magyar Péter eközben Berlinben, Merz oldalán állva kifejezetten elutasította a zsarolás kifejezést. Bár a magyar kormányfő sem támogatja az uniós költségvetés és az ukrán támogatások összekapcsolását, a két miniszterelnök fellépése közötti különbség aligha lehetne látványosabb.

Egyre komolyabb ellenállásba ütközik Friedrich Merz német kancellár terve, amellyel Ukrajna további finanszírozását az Európai Unió következő hétéves költségvetésének elfogadásához kötné. Berlin azt várja, hogy valamennyi tagállam vállaljon részt az ukrán állam működéséhez szükséges pénzügyi támogatásból, ellenkező esetben Németország kész megakadályozni a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés jóváhagyását.

Robert Fico kedden Pozsonyban, Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel folytatott találkozóján keményen reagált a német követelésre. A szlovák kormányfő szerint Merz fellépése a politikai zsarolás tankönyvi példája, amelyet Szlovákia nem hajlandó elfogadni.

Ugyanezen a napon Magyar Péter Berlinben tárgyalt a német kancellárral. A magyar miniszterelnök ugyan kifogásolta a két pénzügyi kérdés összekapcsolását, de amikor Merz fellépésének megítéléséről beszélt, gondosan kerülte azt a megfogalmazást, amelyet szlovák kollégája minden különösebb habozás nélkül használt.

Fico: Szlovákiának pontosan akkora vétójoga van, mint Németországnak

Fico világossá tette, hogy Szlovákia szuverén államként maga kíván dönteni az Ukrajnának nyújtott támogatásokról. A német kancellárnak címzett üzenetében hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban minden tagállamnak azonos joga van megakadályozni a konszenzust igénylő döntéseket.

"Amit a szövetségi kancellár tesz, az tankönyvi eset a zsarolásra, és ezt elutasítom" - jelentette ki a szlovák miniszterelnök.

Fico emlékeztetett arra is, hogy amennyiben Merz vétóval fenyeget, ugyanezzel az eszközzel Szlovákia is élhet. A német gazdasági és politikai súly tehát nem jogosítja fel Berlint arra, hogy a kisebb tagállamok döntéseit figyelmen kívül hagyja. Andrej Babiš szintén bírálta a német ultimátumot. A cseh miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az uniós költségvetés blokkolása éppen azokat a forrásokat is veszélybe sodorhatja, amelyeket Brüsszel Ukrajna támogatására szán.

Magyar Péter Berlinben: "Én ezt nem tartom zsarolásnak"

Miközben Fico határozottan visszautasította a német feltételeket, Magyar Péter jóval visszafogottabban fogalmazott a Friedrich Merzzel közösen tartott berlini sajtótájékoztatón. A magyar kormányfő elismerte, hogy a német követelésnek politikai indítékai is lehetnek, majd kijelentette:

"Én ezt nem tartom zsarolásnak. Nem használok ilyen szavakat, mert a mai világban minden mindennel összefügg."

Magyar hozzátette, hogy az uniós költségvetés és Ukrajna finanszírozásának összekapcsolása szerinte sem feltétlenül közvetít jó üzenetet. Magyarország újabb közös európai hitelfelvételben sem kíván részt venni, amit a jelenlegi államháztartási helyzettel indokolt.

A tartalmi fenntartások tehát a magyar miniszterelnök részéről is megjelentek. A politikai üzenet azonban egészen más volt: miközben Pozsonyban Fico nyíltan szembeszállt a német kancellár ultimátumával, Magyar Berlinben inkább a diplomatikus megfogalmazásokat választotta. A különbség jóval feltűnőbb, mert a német követelés Magyarország pénzügyi mozgásterét ugyanúgy érintheti, mint Szlovákiáét.

Hetvenmilliárd eurós ukrán hiány miatt helyezte nyomás alá Merz az uniós tagállamokat

A konfliktus hátterében Ukrajna egyre súlyosabb finanszírozási szükséglete áll. A becslések szerint Kijev 2027-ben körülbelül 70 milliárd eurós forráshiánnyal szembesülhet, amelyből az Európai Uniónak nagyjából 45 milliárd eurót kellene előteremtenie. Merz António Costának, az Európai Tanács elnökének küldött levelében azt szorgalmazta, hogy valamennyi tagállam méltányos részt vállaljon a finanszírozásban. A német kancellár a következő hétéves uniós költségvetés jóváhagyását is a támogatási megállapodás létrejöttéhez kötné.

A tervezett 2028–2034-es költségvetés már eleve jelentős ukrajnai támogatási keretet tartalmazna. Csakhogy ez a pénz legkorábban 2028-tól állna rendelkezésre, miközben a 2027-es hiány kezelésére hamarabb kellene megoldást találni. Magyarország, Szlovákia és Csehország a korábbi, 90 milliárd eurós uniós ukrán hitel finanszírozása alól már mentességet kapott, és most is ellenzi újabb közös kötelezettségek vállalását. Bulgária ugyancsak jelezte, hogy nem kíván további pénzügyi terheket magára venni.

Két miniszterelnök, kétféle válasz Berlinnek

Fico és Magyar Péter ugyanazzal a német követeléssel szembesült, a válaszuk mégis élesen különbözött. A szlovák miniszterelnök zsarolásnak nevezte Merz fellépését, és emlékeztette a kancellárt, hogy Szlovákiának pontosan ugyanolyan vétójoga van, mint Németországnak. Magyar Péter eközben Berlinben, Merz mellett állva még a zsarolás kifejezéstől is látványosan elhatárolódott. A magyar kormányfő szemmel láthatóan fontosabbnak tartotta a német házigazda érzékenységét, mint hogy nevén nevezze a Magyarországra is nyomást gyakorló ultimátumot.

Pedig Merz követelése nagyon is konkrét: az uniós költségvetés elfogadását Ukrajna további finanszírozásához kötné, ezzel próbálva rákényszeríteni a tagállamokat az újabb pénzügyi kötelezettségvállalásra. Fico erre egyértelmű választ adott, Magyar viszont diplomáciai körmondatokba csomagolta az ellenvetéseit. A különbség különösen annak fényében beszédes, hogy a magyar miniszterelnök itthon rendszeresen kemény fellépést és határozott politizálást hirdet. Berlinben ebből ezúttal meglehetősen kevés látszott.

A szlovák kormányfő nem kért engedélyt Merztől ahhoz, hogy megvédje országa álláspontját, és nem aggódott azon sem, hogy a német kancellárnak esetleg rosszul esik a zsarolás szó. Magyar Péter viszont gondosan ügyelt arra, hogy még véletlenül se nevezze annak a német követelést. Fico kiállt a német kancellárral szemben, Magyar Péter pedig mellette állva magyarázta, miért nem akarja kimondani azt, amit szlovák kollégája már megtett.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük