Újabb súlyos állítás látott napvilágot a Tisza-kormány ügynökakta-botrányában. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint politikai kérésre, a Tisza Párt vállalásának teljesítése érdekében siettették az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A kapkodás következtében 164 olyan embert bélyegeztek meg, akik valójában a kommunista rendszer megfigyeltjei voltak.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében állt ki a levéltári dolgozók mellett, hangsúlyozva szakmai munkájuk magas színvonalát. Az érdekvédelmi szervezet egyúttal meglehetősen egyértelmű állítást fogalmazott meg az ügynökakták elhibázott nyilvánosságra hozatalának hátteréről.
A szakszervezet információi szerint kifejezetten politikai kérésre gyorsították fel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) őrzött dokumentumok közzétételét, hogy teljesítsék a Tisza Párt egyik vállalását. Az ügyben tehát már a közgyűjteményi dolgozók érdekvédelmi szervezete is a politikai beavatkozás veszélyeire figyelmeztet, miközben a botrány következményeit a levéltári szakembereknek és a tévesen megbélyegzett embereknek kell viselniük.
A szakszervezet szerint a politikának ki kell vonulnia a levéltárakból
A KKDSZ közleményében hangsúlyozta, hogy a történelmi múlt hiteles feltárása, a dokumentumok kutathatósága és a minél szélesebb körű hozzáférés alapvető fontosságú. A levéltári anyagok kezelését és közzétételét azonban szakmai szempontoknak kell meghatározniuk, nem pedig az aktuális politikai hatalom igényeinek vagy kampányvállalásainak.
A szakszervezet szerint a mindenkori kormány feladata, hogy biztosítsa a történelmi dokumentumok megőrzéséhez szükséges anyagi és tárgyi feltételeket. A politikának viszont egyszer és mindenkorra ki kell vonulnia a tudományos életből és a közgyűjteményi területről, a szakmai döntéseket pedig az arra felkészült munkatársakra kell bíznia.
Az érdekvédelmi szervezet külön figyelmeztetett arra, hogy a politikai hatalom közvetlen beavatkozása akár visszafordíthatatlan károkat is okozhat. Ehhez esetenként az is elegendő, ha egy dokumentum, lista vagy adatbázis közzétételét politikai megfontolásokból sürgetik.
Százhatvannégy ártatlan ember fizette meg a politikai kapkodás árát
A nyitottaktak.hu oldalon mintegy 60 ezer, az államszocialista időszakhoz kapcsolódó személy adatait tették hozzáférhetővé. A nagy történelmi elszámoltatásként beharangozott akció azonban rövid idő alatt országos botrányba fulladt, miután kiderült, hogy 164 olyan ember neve is bekerült az ügynököket felsoroló adatbázisba, akiket a kommunista állambiztonság valójában megfigyelt.
A tévesen megbélyegzettek között szerepelt Lezsák Sándor, az MDF egyik alapítója, az Országgyűlés korábbi alelnöke is. A hibásan közzétett adatokat később eltávolították, ám egy nyilvánosan ügynökként feltüntetett ember becsületét aligha lehet egy adatbázis néhány kattintással történő javításával maradéktalanul helyreállítani.
A történtek után különösen súlyos kérdéseket vet fel a KKDSZ állítása a politikai sürgetésről. Ha valóban a Tisza választási vállalásának mielőbbi teljesítése miatt kellett felgyorsítani a dokumentumok közzétételét, akkor a felelősség megállapítása során a politikai döntéshozók szerepét sem lehet megkerülni.
A kőprofiknak lassan arról is számot kellene adniuk, ki sürgette az adatbázis nyilvánosságra hozatalát, ki hagyta jóvá a közzétételt, és ki vállalja a politikai felelősséget az ártatlanul meghurcolt emberekért. A kommunista diktatúra áldozatainak ugyanis aligha vigasz, hogy évtizedekkel később egy kampányígéret kipipálása érdekében ismét sikerült megalázni őket.





