Alig néhány hónapja van hatalmon a Tisza-kormány, máris nemzetközi pénzügyi intézményeknél keresheti a nagyszabású ígéreteihez szükséges forrásokat. Magyar Péter pénteken Budapesten fogadta Nadia Calviñót, az Európai Beruházási Bank elnökét, akivel többek között lakásépítési, közlekedési, egészségügyi és energetikai fejlesztések finanszírozásáról tárgyalt. A találkozó újabb kérdéseket vet fel a kormány hitelfelvételi terveivel kapcsolatban, különösen annak fényében, hogy az állam finanszírozási igénye már korábban is jelentősen megemelkedett.
Magyar Péter november 6-án saját közösségi oldalán számolt be az Európai Beruházási Bank (EIB) elnökével folytatott megbeszélésről. A miniszterelnök szerint a tárgyaláson egy nagyszabású kollégium- és bérlakásépítési program, a vasúti és tömegközlekedési infrastruktúra korszerűsítése, valamint egészségügyi, vízügyi és energetikai beruházások finanszírozása szerepelt napirenden. A kis- és középvállalkozások, illetve a startupok támogatásáról is egyeztettek.
A fejlesztési ígéretek listája impozáns, a hozzájuk szükséges pénz előteremtése azonban láthatóan már jóval nehezebb feladat. Magyar Péter a vasúti és tömegközlekedési beruházásokhoz maga is sok milliárd eurós forrásigényt említett, miközben a kormány korábban hárommilliárd eurós lakásépítési programot is meghirdetett. A választási ígéretek számlája tehát kezd körvonalazódni, csak éppen azt nem tudni, mennyit kell majd fizetniük érte a magyar adófizetőknek.
A Magyar Nemzet az elmúlt hetekben többször is beszámolt arról, hogy értesülései szerint a Tisza-kormány külső finanszírozási forrásokat keres az uniós támogatásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozására. A mostani találkozó legalább azt világossá tette, hogy a kabinet nemzetközi pénzügyi intézménnyel egyeztet fejlesztéseinek finanszírozásáról.
Milliárdeurós hitel, ismeretlen feltételek
Az Európai Beruházási Bank az uniós tagállamok tulajdonában álló pénzügyi intézmény, amely hosszú lejáratú fejlesztési hiteleket és más finanszírozási konstrukciókat kínál. Az EIB forrásainak bevonása tehát az állam számára visszafizetési kötelezettséggel járhat, amelynek terhei akár évtizedekig megjelenhetnek a magyar költségvetésben.
A miniszterelnök bejegyzéséből azonban sem az esetleges hitel összege, sem annak futamideje, kamata vagy egyéb feltételrendszere nem derült ki. A kormány a beruházási célokról szívesen beszél, azok pénzügyi következményeiről már jóval szűkszavúbb. Pedig a több milliárd eurós kötelezettségvállalások esetében aligha mellékes, hogy milyen terheket hagynak a következő kormányokra és nemzedékekre.
Nadia Calviño már a budapesti látogatása előtt közel 400 millió eurónyi új magyarországi finanszírozás bejelentéséről beszélt. A pénteki egyeztetés tehát olyan időszakban történt, amikor az EIB részéről is konkrét pénzügyi szerepvállalás körvonalazódott.
Már Erdőbényén is szóba kerülhetett a külföldi hitel
A Magyar Nemzet október 6-án arról írt, hogy a Tisza-kormány erdőbényei kihelyezett ülésén a 2027-es költségvetés mellett egy jelentősebb állami hitelfelvétel lehetőségét is mérlegelhették. A lap értesülései szerint az uniós beruházások előfinanszírozása és a szükséges önrész előteremtése okozhatott komoly fejtörést a kabinetnek.
A korábbi beszámolókban a Nemzetközi Valutaalap, vagyis az IMF neve is felmerült. A lap olyan lehetséges gazdaságpolitikai intézkedésekről is írt, mint a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjrendszer átalakítása vagy a rezsicsökkentés megszüntetése. Ezekről azonban nem került nyilvánosságra kormányzati döntés vagy megállapodás.
A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium csaknem két hét elteltével reagált a Magyar Nemzet kérdéseire, és cáfolta, hogy az erdőbényei kormányülésen állami hitelfelvétel szerepelt volna napirenden. A tárca azt is tagadta, hogy a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban tárgyalt volna az IMF-fel.
A pénteki fejlemény mindenesetre ismét előtérbe helyezte a külföldi finanszírozás kérdését. Magyar Péter most már saját maga számolt be egy nemzetközi bank vezetőjével folytatott, beruházások finanszírozását érintő tárgyalásról.
Több mint 3000 milliárd forinttal nagyobb finanszírozási igény
Az államháztartás helyzete tovább növeli a találkozó jelentőségét. Az Államadósság Kezelő Központ a 2026-os nettó kibocsátási tervet az eredeti 5445 milliárd forintról 8717 milliárd forintra módosította. Ez 3272 milliárd forintos emelkedést jelent, vagyis az államnak az eredetileg tervezettnél lényegesen több finanszírozási forrással kell számolnia.
A Magyar Nemzet korábbi értesülései szerint a megemelkedett finanszírozási igény hátterében az uniós támogatásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozása is állhat. Ezeknél a projekteknél ugyanis gyakran előbb kell kifizetni a beruházás költségeit, és csak később érkezik meg az uniós támogatás. Ha a brüsszeli kifizetések késnek vagy elmaradnak, a finanszírozási teher a magyar költségvetésen maradhat.
Magyar Péter korábban az uniós pénzek hazahozatalát állította politikai programja középpontjába. A mostani tárgyalás után különösen indokolt lenne tisztázni, hogy a meghirdetett fejlesztéseket milyen arányban finanszíroznák vissza nem térítendő támogatásokból, és mennyihez kívánnak újabb hitelt felvenni.
A számlát végül a magyarok fizetik
A Tisza-kormány látványos fejlesztési terveket sorol, de a finanszírozásukról továbbra sem adott részletes tájékoztatást. A választóknak ígért bérlakások, vasútvonalak és kórházfejlesztések mögött milliárdeurós kötelezettségvállalások húzódhatnak meg, amelyek törlesztése még jóval Magyar Péter miniszterelnöksége után is terhelheti az országot.
A pénteki találkozó után a kormánynak világosan meg kellene mondania, mekkora hitelösszegről egyeztet, milyen feltételekkel kívánja azt felvenni, és miből tervezi a visszafizetését. Az államadósság ugyanis nem politikai kommunikációs kérdés, hanem nagyon is valóságos kötelezettség, amelynek árát a magyar gazdaság és a magyar családok viselik.
Magyar Péternek ideje lenne a hangzatos beruházási ígéretek mellett a számlát is megmutatnia. A nemzetközi bankok pénzét ugyanis előbb-utóbb vissza kell fizetni, és aligha azok fogják törleszteni a hiteleket, akik ma a kormányzati Facebook-bejegyzésekben a milliárdeurós fejlesztésekkel büszkélkednek.





