Megnyerték a választást, de még mindig titkolják, ki vezetné Szerbiát

Történelmi győzelmet aratott a szerbiai Egyetemista Lista az október 25-i parlamenti választáson, ám közel két héttel a voksolás után továbbra sem nevezte meg hivatalos miniszterelnök-jelöltjét. A mozgalom képviselője szerint több lehetséges jelölttel is számolnak, de a neveket egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni. Miközben a választási eredmények már véglegessé váltak, és az egyetemisták önálló parlamenti többséggel rendelkeznek, a következő szerb kormány vezetőjének személye továbbra is bizonytalan.

A szerb választási bizottság november 5-én hitelesítette az előre hozott parlamenti választások végeredményét, november 6-án pedig kiosztotta a mandátumokat. Az Egyetemista Lista 140 képviselői helyet szerzett a 250 tagú parlamentben, míg az Alekszandar Vucsics nevével fémjelzett Egyesült Szerbia listája 103 mandátumot kapott. A fennmaradó hét helyen kisebbségi pártok osztoznak, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség, amely két képviselőt küldhet a törvényhozásba.

A győztes mozgalom tehát rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges többséggel, ám a kormányfő személyéről egyelőre nem született nyilvános döntés. Marko Gyenadics, az Egyetemista Lista képviselője a Demostatnak adott interjújában elismerte, hogy több jelöltet is mérlegelnek. A sajtóban felmerült neveket azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.

A politikus arról sem adott tájékoztatást, kik jöhetnek szóba a köztársasági elnöki tisztségre, illetve terveznek-e női jelöltet állítani valamelyik vezető pozícióra. A mozgalom ezzel továbbra is fenntartja azt a zárkózott kommunikációt, amely már a választási kampányban is bírálatokat váltott ki.

A titkolózás bevált, de kormányozni is így akarnak?

Az Egyetemista Listát korábban sokan támadták azért, mert hosszú ideig nem hozta nyilvánosságra parlamenti jelöltjeinek névsorát. Gyenadics szerint azonban ez a stratégia eredményesnek bizonyult, ezért elképzelhető, hogy a mozgalom a továbbiakban is hasonló módszereket alkalmaz.

A választási kampányban a jelöltek késleltetett bemutatása politikai taktika lehetett, a győzelem után azonban más helyzet állt elő. A szerb választók már döntöttek arról, hogy melyik politikai erőnek adnak felhatalmazást, most pedig joggal várhatják, hogy megismerjék az ország következő vezetőit és a leendő kormány összetételét.

A mozgalom a korrupció felszámolásával és a közintézmények működésének megújításával kampányolt. Ezeknek a vállalásoknak a megvalósítása azonban konkrét politikai felelősséget, világos döntéseket és működőképes kormányzati szervezetet igényel.

Sürgetik a kormányalakítást

A választási eredmények véglegesítésével megkezdődhet az új parlament megalakulásának folyamata. A szerb szabályozás szerint a törvényhozásnak a végleges eredmények kihirdetését követő harminc napon belül meg kell tartania alakuló ülését.

Ennek összehívása Ana Brnabics, a leköszönő parlament elnökének feladata, aki Alekszandar Vucsics szeptemberi távozása óta ideiglenesen az államfői tisztséget is ellátja. A szerb politikai átmenetet ezért a parlament és a kormány megalakulása mellett az új köztársasági elnök megválasztása is meghatározza.

Gyenadics szerint az Egyetemista Lista azt szeretné, hogy az új parlament a lehető leghamarabb megkezdhesse munkáját, és az új kormány a törvényben biztosított maximális határidőnél korábban felálljon. A politikus úgy fogalmazott, hogy bizonyos kapcsolatokat fenntartanak az állami intézmények alkalmazottaival, akik szerinte nem kívánják kockáztatni esetleges büntetőjogi felelősségre vonásukat.

A választási győzelem után következik a nehezebb feladat

Az Egyetemista Lista felemelkedését a 2024-es újvidéki vasútállomási tragédia nyomán kibontakozó tiltakozások előzték meg. A tizenhat halálos áldozatot követelő szerencsétlenség után a korrupcióval és az állami intézmények működésével kapcsolatos elégedetlenség országos tiltakozási hullámmá szélesedett.

A mozgalom végül választási győzelemre váltotta a társadalmi támogatottságát, és véget vetett Vucsics politikai tábora parlamenti többségének. A hatalomátvétel ugyanakkor még nem történt meg, a leköszönő vezetés továbbra is hivatalban van, az új kormány megalakulása pedig az intézményi átmenet következő lépéseitől függ.

Az egyetemisták előtt most különösen komoly feladat áll: egy korábban elsősorban tiltakozó mozgalomnak rövid idő alatt kormányzó politikai erővé kell szerveződnie. Ennek része a vezetők megnevezése, a kormányprogram részleteinek bemutatása és az állami intézmények működtetéséért vállalt felelősség is.

Az Egyetemista Lista már megszerezte a parlamenti többséget, de a miniszterelnök személyét továbbra is homály fedi. A kampányban még működhetett a jelöltek körüli titkolózás, a kormányalakításnál azonban már a nyilvánosság és a kiszámíthatóság válik meghatározóvá. Szerbia új politikai vezetésének hamarosan bizonyítania kell, hogy a tiltakozások megszervezése és a választások megnyerése után az ország irányítására is készen áll.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük