Kémkedés, hivatali visszaélés, jogosulatlan titkos információgyűjtés és tiltott adatszerzés. Súlyos bűncselekmények gyanúja szerepel a Gundalf-ügyben elkülönített új nyomozati szálban, amelyet november 4-én a Nemzeti Nyomozó Irodához továbbítottak. A nyilvánosságra került ügyészségi határozatról szóló beszámoló alapján az eljárás a Tisza Párt informatikusai ellen korábban végrehajtott rendőrségi intézkedésekre és egy feltételezett titkosszolgálati akcióra összpontosít. Mindez éppen akkor történik, amikor Magyar Péter miniszterelnök már nyíltan tisztítótűzként ünnepli az általa kívánatosnak tartott személyi változásokat.
A Gundalf néven ismert Hrabóczki Dániel és társa, a Buddhaként emlegetett informatikus ügye még 2025 nyarán kezdődött. A rendőrség gyermekpornográfiával kapcsolatos bejelentés alapján tartott házkutatást náluk, később azonban a beszámolók szerint nem találtak ilyen tartalmat a lefoglalt eszközökön. Az ügy akkor vált országos politikai botránnyá, amikor Szabó Bence, az NNI korábbi nyomozója titkosszolgálati nyomásgyakorlásról beszélt.
A történetben azóta egymást érik a feljelentések, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és a hatósági döntések. Most az ügyészség elkülönített egy eljárási szálat, amelyben már kémkedés és több más súlyos bűncselekmény gyanúját is vizsgálják. A nyomozás azonban a rendelkezésre álló információk alapján a feltételezett titkosszolgálati visszaélések és a Tisza elleni akció körülményeit érinti.
A korábbi kormányzati szereplők esetleges jogsértéseinek kivizsgálása természetesen az igazságszolgáltatás feladata. A politikai vita ott kezdődik, amikor az ilyen ügyekre a hatalom saját megtisztulási programjának igazolásaként tekint, miközben minden más kérdés háttérbe szorul. Magyar Péter kommunikációjában a tisztítótűz immár visszatérő kifejezés, amelynek jelentése messze túlnyúlik a büntetőjogi felelősségre vonáson.
Kémkedés gyanúja, de kiknek a felelősségét vizsgálják?
A november 5-én ismertetett ügyészségi döntés szerint az elkülönített eljárásban bűnszövetségben elkövetett kémkedés, hivatali visszaélés, jogosulatlan titkos információgyűjtés és tiltott adatszerzés gyanúja szerepel. A dokumentumról szóló beszámoló nem nevez meg olyan gyanúsítottat, akivel szemben ezek miatt már vádat emeltek volna.
Az új nyomozati szál alapját többek között Jámbor András országgyűlési képviselő, ifjabb Tényi István és a Transparency International Magyarország jogi vezetőjének feljelentései képezik. A beadványok a korábbi rendőrségi és titkosszolgálati intézkedések körülményeinek feltárását sürgették.
A hatóságok előtt így az a kérdés áll, történt-e jogellenes beavatkozás az informatikusokkal szembeni eljárásba, illetve volt-e szervezett művelet a Tisza informatikai rendszerei ellen. A kémkedés gyanúja ebben az eljárási ágban tehát nem jelenti azt, hogy Hrabóczki Dánielt kémkedéssel gyanúsítanák.
Persze ettől az ügy korábbi ellentmondásai nem tűntek el. A nyilvánosság korábban arról is értesült, hogy Gundalf az Alkotmányvédelmi Hivatalnak tett nyilatkozataiban saját bevallása szerint valótlan információkat közölt. A titkosszolgálati meghallgatásról nyilvánosságra került felvétel értelmezése szintén éles politikai és szakmai vitát váltott ki.
A tisztítótűz már nemcsak politikai jelszó
Magyar Péter november 5-én Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának lemondását is a felsőoktatásban zajló „tisztítótűz” újabb állomásaként értékelte. A kormányfő ezzel egy nemzetközileg elismert orvosprofesszor távozását illesztette saját politikai átalakításának történetébe.
Merkely lemondásának hivatalos indoka a fenntartó kuratóriummal kialakult bizalmi nehézség volt. Az egyetem szenátusa ugyanakkor egyhangúlag elfogadta a rektor nyolc és fél éves vezetői munkájáról szóló beszámolót.
A tisztítótűz politikai használata emiatt komoly kérdéseket vet fel. Egy jogállamban a büntetőeljárásoknak, az intézményvezetői döntéseknek és a politikai személycseréknek eltérő jogi alapjuk van. Ha a kormány mindezeket egyetlen nagy megtisztulási folyamat részeként ünnepli, könnyen azt a benyomást keltheti, hogy minden távozás és minden új vizsgálat ugyanannak a politikai programnak a sikerét szolgálja.
Ez a kommunikáció különösen érzékeny egy olyan országban, amelynek történelmében a politikai tisztogatások és az állami intézmények pártérdekeknek való alárendelése súlyos következményekkel járt.
Kommunista módszerek emléke és a politikai igazságtétel veszélye
A magyar történelemben a politikai ellenfelek elleni állami fellépés legsötétebb példáit a kommunista diktatúra szolgáltatta. A korszak hatalmi rendszere a rendőrséget, a titkosszolgálatokat és a közigazgatást is felhasználta politikai célokra. Éppen ezért különösen fontos, hogy a mai hatósági eljárások ne váljanak egyetlen politikai tábor győzelmi jelentéseivé.
A kommunista korszakból ismert politikai szemlélet egyik legkárosabb öröksége az volt, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom saját céljainak szolgálatába állította. A mai Magyarország számára ebből az következik, hogy a bűnösség kérdésében a bizonyítékoknak és a bíróságoknak kell dönteniük, a politikusok pedig nem sajátíthatják ki az eljárások eredményét.
Elszámoltatás vagy politikai látványosság?
A Gundalf-ügy november 5-i fejleménye komoly eljárási fordulat. A kémkedés és a hivatali visszaélés gyanújának vizsgálata olyan kérdéseket érint, amelyekre a közvéleménynek joga van választ kapni. A nyomozás eredménye azonban egyelőre ismeretlen, a konkrét személyi felelősségről pedig még nem született jogerős döntés, és nem miniszterelnöki Facebook posztok témája kell legyen.
Merthogy a Tisza-kormány politikai kommunikációját közben egyre erősebben meghatározza a tisztítótűz gondolata. A kormányfő ezt a kifejezést ma már akár a felsőoktatási vezetőváltásokra is alkalmazza, ami jól mutatja az elszámoltatás és az intézményi átalakítás egészségtelen politikai összekapcsolását.
A Gundalf-ügyben a hatóságoknak kell feltárniuk, történt-e kémkedés, jogellenes titkos információgyűjtés vagy hivatali visszaélés. A kormánynak pedig világossá kell tennie, hol húzódik a határ a törvényes felelősségre vonás és az általa meghirdetett politikai tisztítótűz között. A kommunista múlt tanulságait komolyan vevő országban az igazságszolgáltatás függetlensége nem válhat egyik politikai tábor jelszavává sem.





