Napokon belül megszűnhet az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstop, miközben a Tisza-kormány több területen is adóemeléseket készít elő. A szerdai parlamenti napirenden szereplő javaslatok alapján a kereskedelmi láncok ismét szabadabban alakíthatnák az alapvető termékek árait, emelkedne egyes alkohol- és dohánytermékek jövedéki adója, visszatérne a reklámadó, a nagyvállalatok társasági adója pedig 15 százalékra nőhetne. A kormány az infláció mérséklődésével és a forint erősödésével indokolja az árréskorlátozás megszüntetését. A vásárlók számára azonban éppen az a legfontosabb kérdés, hogy a boltokban milyen áremelkedéseket hozhat a döntés.
Miközben a Tisza-kormány a szociális juttatások emelését és a gazdaság átalakítását hangsúlyozza, a november 4-i parlamenti napirenden több olyan intézkedés is szerepel, amely újabb terheket jelenthet a lakosságnak és a vállalkozásoknak. A legközvetlenebb változást az árrésstop kivezetése hozhatja, hiszen az élelmiszerek és drogériai termékek ára minden háztartást érint. A javaslat elfogadása esetén a korlátozás már a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon megszűnne.
A 2025 márciusában bevezetett árrésstop azt a célt szolgálta, hogy a nagyobb kereskedelmi láncok ne alkalmazhassanak meghatározott mértéknél magasabb árrést bizonyos alapvető élelmiszereken. A szabályozást később a drogériai termékekre is kiterjesztették, így a mindennapi bevásárlás jelentős részét érintette. A kormány most arra hivatkozik, hogy az inflációs helyzet rendeződött, ezért a korlátozás fenntartása már nem indokolt.
Csakhogy az infláció lassulása nem jelenti azt, hogy a korábbi áremelkedések eltűntek volna a családok kiadásaiból. A drágulás ütemének mérséklődése mellett az élelmiszerek árszintje továbbra is komoly terhet jelenthet, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára. Az árrésstop megszüntetése ezért érzékeny döntés, amelynek következményeit a vásárlók a pénztáraknál tapasztalhatják meg.
Megszűnhet a bolti árkorlátozás: ismét szabadabban emelhetnek a kereskedők
Az árrésstop jelenleg az érintett élelmiszereknél legfeljebb 10 százalékos, a kijelölt drogériai termékeknél pedig legfeljebb 15 százalékos kereskedelmi árrést engedélyez. A korlátozás megszüntetésével ezek a felső határok eltűnnének, így az üzletláncok nagyobb szabadságot kapnának az árak meghatározásában.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy minden érintett termék azonnal drágulni fog. A kereskedők döntéseit továbbra is befolyásolja a verseny, a beszerzési ár és a vásárlóerő. Ugyanakkor a jogszabály által meghatározott korlát megszűnése lehetőséget teremt az árrések növelésére, aminek költségét végső soron a fogyasztók viselhetik.
A döntés időzítése ezért különösen fontos. A családok számára az élelmiszerek, tisztálkodószerek és háztartási termékek ára nem elméleti gazdaságpolitikai kérdés, hanem a havi kiadások egyik meghatározó tétele. Egy esetleges újabb drágulási hullám leginkább azokat érintheti, akiknek jövedelméből már most is jelentős részt visz el a mindennapi bevásárlás.
A kereskedelmi szereplők korábban többször bírálták az árrésstopot, mert szerintük torzította a piaci viszonyokat és kedvezőtlenül hatott a beszállítókra. Ezek valós gazdasági szempontok, a szabályozás kivezetésének fogyasztói következményeire azonban ugyanilyen figyelmet kell fordítani. A kormány előterjesztésének indoklása önmagában nem jelent garanciát arra, hogy a bolti árak változatlanok maradnak.
Jönnek az adóemelések: az alkohol és a dohány is drágulhat
Az árrésstop megszüntetése mellett a kormány több adóváltozást is a parlament elé terjesztett. A javaslat szerint 2027-től 12 százalékkal emelkedne a tömény szeszes italok jövedéki adója, miközben a szivarok és szivarkák adóztatása is szigorodna. A tervezetben szereplő adómódosítások a fogyasztói árak emelkedéséhez vezethetnek.
A jövedéki adó növelését a gyártók és forgalmazók részben vagy egészben beépíthetik az eladási árakba. Így a közteher emelése nem feltétlenül marad a vállalkozásoknál, hanem a vásárlók kiadásaiban is megjelenhet. A tényleges drágulás mértéke attól függ, hogy a piaci szereplők mekkora részt hárítanak át az adóemelésből.
Szintén napirenden szerepel a reklámadó visszavezetése, amely újabb költséget jelenthet a médiapiac és a hirdetési szektor szereplőinek. A reklámadó korábban is komoly vitákat váltott ki, különösen a piaci versenyre és a médiaszektor működésére gyakorolt hatása miatt. Az újbóli bevezetés következményei a reklámköltésekre és a hirdetési árakra is kiterjedhetnek.
A nagyvállalati adóemelés hatásait is a gazdaság viselheti
A gazdasági csomag egyik legjelentősebb eleme a 15 százalékos nagyvállalati társasági adó bevezetése lenne. A tervezet azoknak a vállalatoknak és vállalatcsoportoknak az adózását módosítaná, amelyek éves bevétele eléri az 500 millió eurót. A kisebb vállalkozások számára a jelenlegi 9 százalékos társaságiadó-kulcs továbbra is megmaradna.
A kormány számára a nagyvállalatok magasabb adóztatása többletbevételt jelenthet, a gazdasági hatások azonban ennél összetettebbek. A vállalatok az adóterhek emelkedésére beruházásaik visszafogásával, költségcsökkentéssel vagy egyes áraik módosításával is reagálhatnak. Ezek a következmények nem automatikusak, de a gazdasági döntések értékelésekor számolni kell velük.
Magyarország eddig a viszonylag alacsony társaságiadó-kulcsot is felhasználta a beruházások ösztönzésére. A nagyvállalatokra vonatkozó új adóztatási rendszer ezért versenyképességi kérdéseket is felvethet, különösen akkor, ha a befektetők a magyarországi működés költségeit más országok feltételeivel vetik össze.
A nyugdíjminimum emelése jól hangzik, de a részletek döntőek
A kormány gazdasági és szociális csomagja kedvezőnek szánt intézkedéseket is tartalmaz. Ezek közül a leglátványosabb a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum tervezett emelése, amely 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra nőhetne. Az árvaellátás minimumösszegét 50 ezerről 60 ezer forintra emelnék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapösszegét pedig 10 százalékkal növelnék.
A nyugdíjminimum több mint négyszeresére emelése jelentős intézkedésnek tűnik, de félrevezető lenne ebből arra következtetni, hogy minden alacsony nyugdíj automatikusan 120 ezer forintra nő. A nyugdíjminimum jogszabályi referenciaösszeg, amelynek változása nem azonos minden egyes nyugdíjas ellátásának azonos mértékű növelésével. A tényleges jogosultságokat és a kifizetések változását a végleges törvény részletszabályai alapján lehet megítélni.
A szociális emeléseknek természetesen lehetnek kedvező hatásai, különösen a legalacsonyabb ellátásokból élők számára. A teljes gazdasági csomag mérlegelésekor ugyanakkor az is számít, hogy az adóemelések és az árrésstop megszüntetése milyen többletkiadásokat okozhat. Ha a mindennapi fogyasztás költségei emelkednek, az a juttatásokból származó többlet egy részét is felemésztheti.
Könnyítések a vállalkozásoknak, új terhek más szereplőknek
A tervezet szerint 2027-től megszűnhet az évi 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulás. Ez elsősorban az egyéni vállalkozók és a kisebb cégek számára jelenthet könnyítést, bár a megtakarítás összege vállalkozásonként viszonylag szerény. Emellett a lakossági és postai illetékmentes ügyletek értékhatárát 50 ezerről 150 ezer forintra emelnék.
Az adócsomag tehát kedvező és kedvezőtlen változásokat egyaránt tartalmaz. A kérdés az, hogy a különböző intézkedések együttesen miként alakítják a háztartások vásárlóerejét, a vállalkozások költségeit és a magyar gazdaság versenyképességét. Ezekre a kérdésekre a kormány által bemutatott céloknál jóval részletesebb hatásvizsgálatok adhatnak választ.
Az Országgyűlés szerdai ülésén a Magyarország és az Egyesült Államok közötti polgári célú atomenergia-együttműködés is napirendre kerül. A megállapodás a kis moduláris reaktorok alkalmazásának lehetőségét is érinti, ami hosszabb távon az ország energiaellátásában játszhat szerepet.
Az árrésstop eltörlésének árát a boltokban mérhetjük majd le
A Tisza-kormány azzal érvel, hogy a javuló inflációs környezet és az erősebb forint lehetővé teszi az árrésstop megszüntetését. A vásárlók számára azonban nem az inflációs statisztikák, hanem az számít, mennyibe kerül a kenyér, a tejtermék, a hús vagy a mindennapi tisztálkodáshoz szükséges áru. Az árszabályozás kivezetése után hamar láthatóvá válhat, hogyan reagálnak a kereskedelmi láncok.
A döntés különösen érzékeny időszakban kerülhet végrehajtásra, hiszen a karácsony előtti bevásárlási szezonban a háztartások kiadásai hagyományosan megemelkednek. Ha a törvény a tervezett formában és rövid időn belül hatályba lép, az árréskorlátozás már az ünnepi vásárlások előtt megszűnhet. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a kereskedők tömeges áremelésbe kezdenek, de egy fontos fogyasztóvédelmi jellegű árkorlát eltűnését jelentené.
A kormány gazdasági csomagját a következő hónapokban elsősorban a gyakorlati eredmények alapján lehet majd megítélni. A szociális juttatások növelése mellett ugyanis több adóteher emelkedhet, a kereskedők pedig nagyobb szabadságot kapnának az alapvető termékek árazásában. A beígért könnyítések értékét jelentősen befolyásolhatja, hogy a lakosság mennyivel fizet többet a boltokban.
Az árrésstop megszüntetése és az újabb adóemelések komoly kérdéseket vetnek fel a Tisza-kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban. A kabinet az infláció mérséklődésére hivatkozva készül eltörölni az árkorlátozást, miközben a vásárlók számára nincs garancia arra, hogy az érintett termékek ára változatlan marad. A törvényjavaslat elfogadása után már nyolc nappal megszűnhet a korlátozás, így a döntés következményei akár a karácsonyi bevásárlások idején is érezhetővé válhatnak.
