Megszavazta az Országgyűlés a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt, amely alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a volt és jelenlegi kormánytagok, parlamenti képviselők és más magas rangú tisztségviselők vagyonát is ellenőrizheti. A Tisza-kormány húsz évre visszamenő elszámoltatást ígér, a szabályozás azonban több érdekes részletet tartalmaz. Miközben a korábbi kormányok politikusainál rövidesen megkezdődhetnek az ellenőrzések, a jelenlegi kormánytagok és képviselők főszabály szerint csak a megbízatásuk második évének végén kerülnek sorra. A törvény ráadásul a családtagok vizsgálatát is korlátozza, a húszéves visszamenőleges ellenőrzés tényleges lehetősége pedig jogi kérdéseket vet fel.

Az Országgyűlés november 3-án 145 igen és 48 ellenszavazattal fogadta el a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló törvényt. A javaslatot a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői támogatták, míg a Fidesz és a KDNP politikusai ellene szavaztak. Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be, hogy a NAV megkezdheti a politikai vezetők vagyongyarapodásának ellenőrzését.

A jogszabály célja annak vizsgálata, hogy a politikusok ingatlanjai, megtakarításai, befektetései és egyéb vagyonelemei összhangban állnak-e az adózott jövedelmükkel. Amennyiben az adóhatóság jelentős, megmagyarázatlan eltérést talál, részletes adóellenőrzés következhet, bűncselekmény gyanúja esetén pedig a nyomozó hatóságok is bekapcsolódhatnak. Az eljárás tehát komoly következményekkel járhat az érintettek számára.

A politikusok vagyonának ellenőrzése önmagában indokolt követelmény. Közpénzekről döntő tisztségviselők esetében különösen fontos, hogy a bevallott jövedelmük és a tényleges vagyoni helyzetük között ne legyen megmagyarázhatatlan különbség. A most elfogadott törvény azonban már az induláskor felveti az egyenlő elbírálás kérdését, mert a különböző időszakokban hivatalban lévő politikusokra eltérő ellenőrzési menetrendet ír elő.

A korábbi kormánytagoknak harminc nap, a jelenlegieknek két év

A szabályozás szerint a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül meg kell kezdeni azoknak a politikusoknak az ellenőrzését, akiknek az előző öt évben szűnt meg a megbízatásuk. Ez a 2018–2022-es és a 2022–2026-os parlamenti ciklus számos korábbi képviselőjét és kormánytagját is érintheti. Az ellenőrzés alá vonható személyek között Orbán Viktor, Rogán Antal, Lázár János és Szijjártó Péter is szerepelhet.

A jelenlegi kormánytagokra és országgyűlési képviselőkre ezzel szemben más szabály vonatkozik. Náluk főszabály szerint csak a megbízatásuk második évének utolsó napját követő harminc napon belül kell megkezdeni a vizsgálatot. Amennyiben valaki ennél korábban távozik a tisztségéből, az ellenőrzést legkésőbb harminc napon belül el kell indítani.

Ez a különbségtétel komoly politikai jelentőséggel bír. A korábbi kormányok tisztségviselői már a közeljövőben számíthatnak a NAV megkeresésére, miközben a jelenlegi politikai vezetés tagjai hivatalban maradásuk esetén csak 2028-ban kerülhetnek hasonló helyzetbe. A két év haladék törvényben rögzített különbség, amelynek indokoltságát a kormány eddig nem magyarázta meg meggyőzően.

Húsz évet ígértek, de a törvény ennél bonyolultabb

Magyar Péter a választási kampányban és a törvényjavaslat bejelentésekor is húsz évre visszamenő vagyonosodási vizsgálatokat ígért. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint az adóhatóság ilyen hosszú időszak vagyonszerzését is ellenőrizheti. A szabályozás azonban nem jelöli ki egyértelműen, hogy az adózott jövedelmek és a vagyongyarapodás összevetésének pontosan milyen időszakra kell kiterjednie.

Erre már a törvény elfogadása előtt felhívták a figyelmet korrupcióellenes szakértők. Az adójogban alkalmazott általános ötéves elévülési idő ugyanis korlátozhatja a régebbi időszakokra vonatkozó adómegállapításokat. A húszéves vagyonvizsgálat és a húsz évre visszamenő adómegállapítás jogilag két különböző dolog, amelyet a politikai kommunikáció könnyen összemoshat.

A Transparency International Magyarország a társadalmi egyeztetés során a vizsgálati időszak pontosítását is javasolta, a kormány azonban ezt nem fogadta el. Így a húszéves ígéret gyakorlati megvalósulása részben attól függhet, hogyan értelmezik és alkalmazzák az új rendelkezéseket az adóhatóság és az eljáró szervek.

A családtagok vizsgálatánál is vannak kiskapuk

A törvény a politikusok közvetlen hozzátartozóinak vagyonát is vizsgálhatóvá teszi, azonban korántsem korlátlanul. Az ellenőrzés a házastársra és az élettársra, valamint a politikussal közös háztartásban élő szülőkre és gyermekekre terjed ki. A külön háztartásban élő nagykorú gyermekek és szülők tehát pusztán rokoni kapcsolatuk alapján nem kerülnek automatikusan a vizsgálat hatálya alá.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a politikusok vagyoni helyzetét gyakran családi vállalkozásokon, tulajdonosi kapcsolatokon és vagyonátruházásokon keresztül lehet teljes egészében megérteni. Az adóhatóság ugyanakkor vizsgálhatja azokat a személyeket és cégeket is, amelyekre az érintett politikus vagyont ruházott át. Ez lehetőséget ad a vagyonmozgások követésére, de nem azonos valamennyi családtag teljes vagyoni átvilágításával.

A korrupcióellenes szervezetek ezért a hozzátartozói kör szélesítését is szorgalmazták. A kormány ezt a javaslatot sem fogadta be. A szabályozás így éppen azoknál a családi vagyoni kapcsolatoknál lehet szűkebb a vártnál, amelyek feltárása a politikusok tényleges gazdasági érdekeltségeinek megismeréséhez különösen fontos lenne.

Nyilvános lista készül az ötmilliós adóhiányokról

Az új rendszer egyik leglátványosabb eleme a nyilvánosság bevonása. A NAV-nak havonta közzé kell tennie az elvégzett vagyonosodási vizsgálatok számát, a megindított adóellenőrzések mennyiségét és a bűncselekmény gyanúja miatt tett intézkedések adatait. Azoknak a politikusoknak a neve is nyilvános listára kerül, akiknél jogerősen legalább ötmillió forint adóhiányt állapítanak meg.

A nyilvános adatok hozzájárulhatnak az elszámoltathatósághoz, ugyanakkor a vizsgálatok puszta megindulása önmagában nem bizonyít jogsértést. Az eljárás alá vont személyek nevének politikai felhasználása és az adóhatósági ténymegállapítások között ezért lényeges különbséget kell tenni. A jogerősen megállapított adóhiány nyilvánosságra hozatala más természetű intézkedés, mint amikor valakit már az ellenőrzés kezdetén bűnösként állítanak be.

A program jelentős költségekkel is jár. A törvényhez kapcsolódó hatásvizsgálat szerint akár ötezer embert érinthetnek az eljárások, amelyek ötéves időtávon mintegy hárommilliárd forintba kerülhetnek. A végrehajtáshoz ötven új adóellenőr felvételével és külön eljárási mechanizmus kialakításával számolnak.

Elszámoltatás vagy politikai nyomásgyakorlás?

A vagyonosodási vizsgálatok újraindítása alkalmas lehet arra, hogy korábban fel nem tárt vagyoni eltérésekre derüljön fény. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az eljárások szakmai szempontok alapján, azonos mércével és politikai utasításoktól függetlenül történjenek. A NAV a végrehajtó hatalmi szervezetrendszer része, ezért különösen fontosak azok a garanciák, amelyek megakadályozzák az adóhatósági ellenőrzések pártpolitikai célú alkalmazását.

A Fidesz és a KDNP már a parlamenti vitában kifogásolta a szabályozás személyi körét és a hivatalban lévő politikusoknak biztosított kétéves időszakot. Tuzson Bence korábbi igazságügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a kormány alá rendelt adóhatóság politikai szereplők ellenőrzésére történő felhatalmazása komoly garanciális kérdéseket vet fel. A kormánypártok ezzel szemben a közbizalom helyreállításának fontos eszközeként mutatják be az új rendszert.

A törvény sajátossága, hogy a közvetlenül érintett korábbi kormányzati szereplők vizsgálata hamarabb megkezdődhet, mint a most hivatalban lévő politikusoké. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy az eljárásokat politikai leszámolásra kívánják felhasználni, de lehetőséget ad arra, hogy az ellenőrzések első hulláma túlnyomórészt a korábbi politikai vezetéshez kötődjön. A kétéves eltérés így már a szabályozás szintjén politikai viták forrásává vált.

A politikusoknak természetesen el kell számolniuk vagyonukkal, függetlenül attól, melyik párthoz tartoznak. Magyar Péter kormánya azonban olyan szabályozást fogadtatott el, amely a korábbi kormánytagokat szinte azonnal ellenőrzés alá vonhatja, miközben a jelenlegi tisztségviselők - köztük ő maga - jelentős része két évvel később kerül sorra. A húszéves visszamenőleges vizsgálat körüli jogi bizonytalanságok és a hozzátartozói kör korlátozása tovább növelik a kérdőjeleket. A közbizalmat az szolgálná leginkább, ha az elszámoltatás valóban mindenkire ugyanazokkal a szabályokkal és ugyanabban az időben vonatkozna.