Politikai tisztogatásról, látszategyeztetésekről és semmibe vett pedagógusokról írnak Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejegyzése alatt. A tárcavezető büszkén jelentette be, hogy az ország hatvan tankerületi központjából ötvenöt élére új vezetőt neveznek ki, a hozzászólások között azonban hamar megjelentek az elégedetlen tanárok és oktatási dolgozók beszámolói. Többen azt állítják, hogy hiába támogatták korábbi igazgatójukat, a véleményüket figyelmen kívül hagyták, a kiválasztási eljárás pedig puszta formalitásnak bizonyult. Különösen kellemetlen ez annak a kormánynak, amely a pedagógusok meghallgatását és az oktatásirányítás politikamentességét ígérte.

Lannert Judit november 2-án jelentette be a tankerületi vezetői pályázatok eredményét. Az augusztusban meghirdetett felhívásra összesen 567 jelentkezés érkezett, amelyek közül 424 felelt meg az előírt feltételeknek. Ötvenöt tankerületi központba kiválasztották az új vezetőt, öt helyen pedig eredménytelennek bizonyult az eljárás, ezért újabb pályázatot írnak ki.

A miniszter közleménye szerint novembertől új szemléletet kívánnak meghonosítani az oktatásirányításban. A politikai szempontok helyett szakmaiságot, együttműködést és kölcsönös bizalmat ígért, hangsúlyozva, hogy a tankerületeknek az iskolák és a pedagógusok partnereivé kell válniuk. A hivatalos kommunikációban tehát minden a megújulásról szólt, a bejegyzés alatt megjelent hozzászólások viszont jóval kevésbé derűs képet festenek.

A Magyar Nemzet által összegyűjtött reakciók alapján több pedagógus éppen azt kifogásolja, hogy a meghirdetett együttműködésből a vezetők kiválasztásakor keveset tapasztalt. Akadtak olyan hozzászólók is, akik szerint a korábbi tankerületi igazgatójuk megfelelően dolgozott, jó kapcsolatot ápolt az intézményekkel, mégis leváltották. Mások már nyíltan politikai tisztogatásként értékelik a személycseréket.

"Nem azt kaptuk, akit nagy számban támogattak a pedagógusok"

Az egyik hozzászóló arról számolt be, hogy intézményében már évek óta működött az a szakmai együttműködés, amelyet Lannert Judit most újdonságként hirdet. A korábbi tankerületi igazgató szerinte valódi partnere volt az iskoláknak, a pedagógusok pedig nagy számban támogatták további munkáját. Ennek ellenére más vezető kinevezéséről döntöttek.

"Nem azt kaptuk, akit nagy számban támogattak a pedagógusok. Ez nem volt fair. Nagyon nem." - fogalmazott az érintett.

Egy másik hozzászóló ennél is tömörebben összegezte tapasztalatát: "Kár, hogy a pedagógusoknak ebbe 0 beleszólása volt."

A Szolnoki Tankerületi Központ korábbi igazgatója, Rusvai Károly mellett szintén megjelent támogató vélemény. Egy kommentelő emberileg és szakmailag kifogástalan vezetőnek nevezte, leváltását pedig értelmetlen döntésnek tartotta. Azt is kifogásolta, hogy meglátása szerint a pedagógusok álláspontját ezúttal sem vették figyelembe.

Ezek a beszámolók különösen kellemetlenek Lannert számára, hiszen éppen az általa meghirdetett alapelveket kérik számon rajta. A szakmaiság és a kölcsönös bizalom nehezen egyeztethető össze azzal az élménnyel, amelyről az elégedetlen pedagógusok írnak. A minisztérium mindenesetre nem ismertette részletesen, hogy a helyi vélemények milyen súllyal szerepeltek az egyes kinevezési döntésekben.

"Statisztaként részt vehettem egy színielőadásban"

Az egyik legélesebb hozzászólás szerzője szerint a pedagógusok részvételével megtartott véleményező egyeztetéseknek sem volt valódi jelentőségük. Úgy látja, a résztvevőket meghallgatták ugyan, de végül olyan döntés született, amely nem tükrözte a véleményüket.

"Egyszerűbb lett volna, ha előre elmondják, kit akarnak megválasztani, és megspórolnak sokunknak néhány fölösleges órát" - írta a kommentelő.

A történteket végül egyetlen, meglehetősen találó mondattal jellemezte: „Nem látok valóságos változást az előző korszakhoz képest, csak most statisztaként részt vehettem egy színielőadásban.”

Ez már a pályázati eljárás hitelességét érintő kritika. Ha a pedagógusok véleményét valóban kikérték, de a döntéshozók nem tették világossá, hogyan használták fel azt, az érintettek joggal érezhetik úgy, hogy csupán asszisztálhattak egy előre eldöntött folyamathoz. A miniszter által hirdetett partneri működésnek aligha ez lenne a legszerencsésebb bemutatkozása.

"Honnan gondolják, hogy minden középvezető a Fidesz puszipajtása volt?"

Más hozzászólók már kifejezetten politikai motivációt tulajdonítanak a széles körű személycseréknek. Egyikük azt sérelmezte, hogy szerinte a korábbi tankerületi vezetőket automatikusan a Fideszhez köthették, függetlenül tényleges politikai meggyőződésüktől és szakmai teljesítményüktől.

"Mégis hogy gondolhatják, hogy itt minden középvezető a fidesz puszipajtása volt?" - tette fel a kérdést, majd arra is figyelmeztetett, hogy a leváltottak között olyan szakemberek lehetnek, akik megfelelően végezték munkájukat.

A hozzászóló szerint a döntéshozók elsősorban demonstrálni akarták a hatalomváltást, és nem vizsgálták kellő alapossággal, hogy az egyes vezetőket valóban indokolt-e lecserélni. Véleményét így összegezte: "Egyszerűen csak tisztogatni akartak."

Az észrevétel érzékeny pontra tapint. Egy állami intézmény vezetőjének szakmai alkalmasságát nem lehet pusztán abból megítélni, hogy melyik kormány idején kapta kinevezését. Amennyiben a korábbi vezetők politikai hovatartozása vált a személycserék meghatározó szempontjává, az éppen azzal a politikamentes oktatásirányítással kerülne szembe, amelyet Lannert Judit meghirdetett.

A tankerületek megszüntetését ígérték, most öt évre nevezik ki az új vezetőket

A felháborodás másik forrása a tankerületi rendszer jövője. A hozzászólók közül többen arra emlékeztettek, hogy a választási kampányban még a rendszer megszüntetéséről volt szó, most azonban a Tisza-kormány új vezetőkkel működteti tovább az intézményeket. Ráadásul az újonnan kinevezett tankerületi igazgatók öt évre szóló megbízatást kapnak.

A minisztérium szerint a tankerületek szerepe megváltozik, elsősorban koordináló és támogató feladatokat látnak majd el, miközben az iskolaigazgatók visszakapták munkáltatói jogaikat. Ez érdemi szervezeti változás lehet, a tankerületi struktúra azonban továbbra is fennmarad. A rendszer megszüntetését váró pedagógusok számára ez nehezen nevezhető a korábban remélt fordulatnak.

A hozzászólásokban a pénzügyi szempontok is előkerültek. Egy kritikus szerint az oktatásirányítás továbbra is olyan szervezetek fenntartására költ jelentős összegeket, amelyek helyett inkább az oktatás minőségét kellene javítani. Más a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérrendezését kérte számon, szembeállítva azt a tankerületi vezetői állások fenntartásával.

Bizalmat ígértek, politikai tisztogatást emlegetnek a pedagógusok

Az oktatási miniszter mindössze néhány hónapja irányítja a tárcát, a tankerületi vezetőcserék azonban máris komoly elégedetlenséget váltottak ki a bejelentéséhez hozzászólók körében. A széles körű személycserék indokoltságáról a minisztérium egyelőre elsősorban általános szakmai célokat közölt. Az egyes vezetők leváltásának konkrét okai és a pedagógusoktól érkező vélemények szerepe továbbra sem világos.

A mostani tiltakozásnak éppen az ad súlyt, hogy nem kizárólag politikai ellenfelek kifogásolják a döntéseket. A hozzászólók között saját intézményük működéséről, a korábbi vezetőikkel kialakított együttműködésről és a véleményezési eljárás tapasztalatairól beszámoló pedagógusok is vannak. Az ő kritikájukat nehéz egyszerű pártpolitikai támadásként lesöpörni.

Lannert Judit a politikai szempontok háttérbe szorítását és a pedagógusokkal való együttműködést hirdette meg. A kinevezések után azonban éppen azok közül háborodtak fel többen, akiknek a bizalmát meg kellett volna nyernie. Az ötvenöt vezetői kinevezés szakmai indokoltságát és a véleményezések valódi szerepét érdemes lenne nyilvánosan, konkrétumokkal bemutatni. A pedagógusok bizalmát ugyanis nem lehet miniszteri Facebook-bejegyzéssel kinevezni.