Alig kilenc nappal Alekszandar Vucsics pártjának választási veresége után már a sokadik magas rangú állami vezető került rendőrségi őrizetbe Szerbiában. Kedden Jugoslav Nikolićot, a szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet 71 éves igazgatóját és két társát vették őrizetbe pénzmosás gyanújával. A hatóságok legalább 650 ezer euró, vagyis több mint 237 millió forint eredetét vizsgálják. Az ügy egy olyan letartóztatási hullám újabb állomása, amely a konzervatív politikai tábor választási veresége után szinte azonnal megindult, és egyre több korábbi állami, rendőrségi és gazdasági vezetőt érint.

A belgrádi felső ügyészség korrupcióellenes osztályának közleménye szerint Nikolić és két társa 2019 novembere és 2024 novembere között különböző pénzügyi tranzakciókkal és ingatlanvásárlásokkal próbálhatta eltitkolni a pénz eredetét. A nyomozók szerint az ügyletek Szerbiában és Montenegróban zajlottak, az érintett ingatlanok között belgrádi, užicei és montenegrói ingatlanok is szerepelnek. A három gyanúsítottat legfeljebb 48 órára vették őrizetbe, ezt követően az ügyészség hallgathatja ki őket.

A meteorológiai intézet igazgatójának számláira a vizsgált időszakban több mint 41,8 millió dinár, 43 ezer euró és csaknem 45 ezer svájci frank érkezett. Az ügyészség szerint ezeknek az összegeknek az eredete nem igazolható Nikolić törvényes jövedelméből. A férfit azzal is gyanúsítják, hogy közfeladatot ellátó vezetőként elmulasztotta bejelenteni vagyonának jelentős gyarapodását a korrupcióellenes hatóságnál.

A pénzmosási gyanú tehát konkrét pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódik, a letartóztatás időzítése azonban politikailag is figyelemre méltó. Az október 25-i választáson az Egyetemista Lista legyőzte Vucsics Szerb Haladó Pártját, azóta pedig feltűnő gyorsasággal követik egymást a korábbi hatalmi rendszer szereplői elleni eljárások. A rendőrségi intézkedések mellett lemondások, intézményi vezetőcserék és politikai átrendeződések is zajlanak.

A rendőrség vezetői után már az állami intézmények igazgatói következnek

November 1-jén őrizetbe vették Marko Kričakot, a szerb bűnügyi rendőrség korábbi vezetőjét, valamint Boško Sekulovićot, a szervezett bűnözés elleni rendőri egység egyik vezetőjét. A hatóságok hivatali visszaélés gyanújával indítottak eljárást ellenük. A két tisztviselő letartóztatása különösen nagy visszhangot váltott ki, mivel Kričakot Vucsics egyik bizalmasának tartották.

A rendőrségi vezetők után egy, a korábbi kormánypárthoz közel álló üzletember is őrizetbe került. Most pedig a hidrometeorológiai intézet igazgatójával folytatódott a sorozat. Az egymást követő eljárások azt mutatják, hogy a választási vereséget követően a korábbi állami és gazdasági vezetői kör több tagjának helyzete is gyökeresen megváltozott.

A korrupciós ügyek kivizsgálása természetesen az igazságszolgáltatás feladata, a politikai környezet azonban fontos része a történetnek. A korábbi hatalomhoz kötődő személyek elleni eljárások gyorsasága és egymásutánja már önmagában is jelentős politikai következményekkel jár, különösen egy olyan országban, ahol a hatalomváltást hosszú ideje tartó társadalmi konfliktusok előzték meg.

A lengyel minta Szerbiában is visszaköszön?

A szerbiai események több szempontból emlékeztetnek a lengyelországi kormányváltás után kialakult helyzetre. Donald Tusk 2023-as hatalomra kerülését követően Lengyelországban gyors ütemű vezetőcserék, intézményi átalakítások és a korábbi kormányzat tisztviselőit érintő eljárások indultak. A folyamat azóta is súlyos politikai és alkotmányos konfliktusokat okoz, amelyek legújabb fejezete az Alkotmánybíróság körüli válság.

Szerbiában a választás óta eltelt alig több mint egy hét alatt rendőri vezetők, állami tisztviselők és üzleti szereplők kerültek a hatóságok célkeresztjébe. Az új politikai erők a korábbi visszaélések feltárását követelik, Vucsics viszont politikai megtorlásként értékeli a történteket. A két értelmezés közötti vitát az egyes eljárások bizonyítékai és későbbi bírósági döntései rendezhetik.

A helyzetet tovább élezi, hogy a távozó szerb elnök több, korábban büntetőeljárás alá vont támogatójának is kegyelmet adott. A kegyelmi döntések és az újabb letartóztatások együttesen jól mutatják, milyen mély bizalmi válság alakult ki a régi és az új politikai tábor között. A hatalomváltás körüli küzdelem így már az igazságszolgáltatás működését is közvetlenül érinti.

A választási győzelem után az állami intézményrendszer átrendezése következik

Az Egyetemista Lista október 25-i győzelme jelentős politikai fordulatot hozott Szerbiában. A választás után megkezdődött a Vucsics-korszak intézményi örökségének felülvizsgálata, miközben egyre több korábbi vezető távozását követelik. A rendőrségi és korrupciós eljárások ezért már most az ország politikai átalakulásának meghatározó eseményeivé váltak.

A magyarországi és a lengyelországi kormányváltás utáni folyamatokkal való összehasonlítás ebben a helyzetben kézenfekvő. Mindhárom országban éles politikai vita alakult ki a korábbi állami vezetők felelősségéről, a személycserék indokoltságáról és arról, hogy az elszámoltatás milyen garanciák mellett történjen. A szerbiai letartóztatások különösen látványosak, mert rendkívül rövid idő alatt több magas rangú tisztviselő is büntetőeljárás alá került.

Jugoslav Nikolić ügyében a belgrádi ügyészségnek kell bizonyítania a pénzmosásra vonatkozó gyanút. A szerbiai politikai folyamat egésze azonban már most figyelemre méltó: Vucsics választási vereségét néhány nap alatt letartóztatások, vezetőcserék és a korábbi hatalmi rendszer gyors átrendeződése követte. A lengyelországi tapasztalatok alapján különösen fontos, hogy a visszaélések feltárása és az állami intézmények politikai átalakítása között világos jogi határok maradjanak.