Történelmi befektetési lehetőséget lát a magyar állampapírokban a német Welt gazdasági rovata. A lap szerint a Tisza-kormány euróbevezetési terve és költségvetési megszorításai jelentős nyereséget hozhatnak azoknak a külföldi befektetőknek, akik még időben bevásárolnak a magyar államadósságból. Miközben Magyarországon a hiány lefaragásához szükséges intézkedések terheit a lakosság és a vállalkozások is megérezhetik, a nemzetközi pénzpiacokon már azt számolgatják, mekkora profitot lehet elérni a magyar kötvények felértékelődésével.
A német lap elemzése szerint Magyarország olyan gazdaságpolitikai fordulóponthoz érkezett, amely különösen vonzóvá teheti állampapírjait. A kormány célja a mintegy 7,5 százalékos költségvetési hiány fokozatos csökkentése és az euróövezeti csatlakozás feltételeinek teljesítése.
A befektetők számára a lehetőséget az jelenti, hogy a magyar állam jelenleg lényegesen magasabb hozam mellett jut finanszírozáshoz, mint Németország. Ha a piacok bizalma erősödik, és az euróbevezetés valóban közelebb kerül, a magyar államkötvények hozama tovább csökkenhet, a korábban kibocsátott papírok árfolyama pedig emelkedhet.
A folyamat már megkezdődött. A választások óta a tízéves magyar állampapírok hozama körülbelül 6,5 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött, miközben több más európai országban éppen ellenkező irányú mozgás volt tapasztalható. Akik korábban vásároltak magyar kötvényeket, már ezen a változáson is nyerhettek.
A magyar államadósság lett az új befektetési lehetőség
A Welt arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar és a német tízéves állampapírok hozama között továbbra is több mint két százalékpont a különbség. Ez a külföldi befektetők számára komoly vonzerőt jelenthet, különösen akkor, ha a magyar gazdaságpolitika következetesen halad az euróbevezetés felé.
A kötvénypiac működéséből adódóan a csökkenő hozamok a már forgalomban lévő, magasabb kamatozású papírok értékét növelik. Minél hosszabb egy kötvény hátralévő futamideje, annál nagyobb lehet az árfolyamváltozás, ezért a német elemzés elsősorban az öt évnél hosszabb lejáratú magyar államkötvényeket tartja figyelemre méltónak.
A forintban kibocsátott, tízéves magyar államkötvények jelenleg mintegy 5,5 százalékos piaci hozamot kínálnak. Az euróalapú magyar államkötvények hozama körülbelül 4,85 százalék, ám ezeknél az euróban számoló befektetőknek nem kell közvetlenül a forint árfolyamkockázatát vállalniuk.
A kedvező piaci megítélést erősíti, hogy a Scope Ratings javította a magyar államadósság kilátását. A hitelminősítő a költségvetési konszolidációs terveket, az intézményi változásokat és az uniós források újraindulását értékelte pozitívan.
A megszorítások árát itthon fizetik, a hozamra külföldön is számítanak
A német befektetői érdeklődésnek van egy különösen érdekes gazdaságpolitikai oldala. A költségvetési hiány csökkentése ugyanis az állami kiadások visszafogásával, adóintézkedésekkel és más, a lakosságot vagy a vállalkozásokat érintő változtatásokkal járhat.
A kötvénybefektetők számára ezek az intézkedések elsősorban azt jelentik, hogy javulhat Magyarország fizetőképességének és gazdasági stabilitásának megítélése. Ha a kockázati felár csökken, a korábban megvásárolt kötvényeken jelentős árfolyamnyereséget könyvelhetnek el.
A külföldi tőke érdeklődése ugyanakkor a magyar államnak is előnyös lehet, hiszen az alacsonyabb hozamok olcsóbb adósságfinanszírozást eredményezhetnek. A lakossági megszorítások társadalmi következményeit azonban ez önmagában nem ellensúlyozza, különösen akkor, ha a gazdasági növekedés nem gyorsul megfelelő ütemben.
Még az euró bevezetése sem biztos
A német lap elemzésének fontos feltétele, hogy a Tisza-kormány valóban végrehajtsa a meghirdetett költségvetési reformokat. A magyar euróbevezetéshez az infláció, a költségvetési hiány, az államadósság és az árfolyam-stabilitás területén is teljesíteni kell a csatlakozási követelményeket. A befektetési lehetőség ezért kockázatokat is hordoz. Ha a hiánycsökkentés elakad, az eurócsatlakozás késik vagy romlik a pénzpiaci bizalom, a kötvényhozamok ismét emelkedhetnek. Ez árfolyamveszteséget okozhat azoknak, akik a magyar állampapírok további felértékelődésére számítanak.
A Welt értékelése mindenesetre jól mutatja, milyen lehetőségeket látnak a külföldi befektetők a magyar gazdaságpolitikai fordulatban. A Tisza-kormány reformtervei és euróbevezetési célkitűzései egyelőre jelentős pénzpiaci várakozásokat keltenek. A kérdés az, hogy az ebből származó előnyökből a magyar gazdaság és a lakosság mennyit érzékel majd.





