Betört kirakatok, kifosztott üzletek, lángoló barikádok és rendőrökre hajított Molotov-koktélok kísérték a halloween hétvégéjén tartott európai tüntetések egy részét. Franciaországban a hetek óta tartó társadalmi elégedetlenség vezetett újabb összecsapásokhoz, Németországban pedig a „Gen Z regelt” ifjúsági mozgalom országos demonstrációit követték súlyos rendbontások. Frankfurtban különleges rendőri egységeket kellett bevetni, Párizsban pedig egy csendőr ellen elkövetett támadást a francia belügyminiszter emberölési kísérletként értékelt.

Németországban október 31-én több mint harminc városban vonultak utcára a fiatalok, elsősorban a megélhetési költségek, az oktatás helyzete és a katonai szolgálat kérdése miatt. A szervezők százezernél több résztvevőről beszéltek, országos rendőrségi összesítés azonban egyelőre nem áll rendelkezésre. A demonstrációk többsége békésen zajlott, a hivatalos rendezvények befejezése után viszont több nagyvárosban erőszakos csoportok jelentek meg az utcákon.

A legsúlyosabb események Frankfurtban történtek, ahol a Zeil bevásárlóutcában randalírozók kirakatokat törtek be, és legalább két üzletet kifosztottak. A rendőrség beszámolója szerint Molotov-koktélokat is dobtak a beavatkozó egységekre, több rendőr megsérült. A hatóságok lezárták a népszerű bevásárlóutcát, különleges egységeket vezényeltek a helyszínre, és több mint harminc embert ideiglenesen őrizetbe vettek.

Hamburgban égő barikádok és rendőrségi vízágyúk jelezték az esti összecsapásokat, Kölnben pedig palackokkal és más tárgyakkal támadtak az egyenruhásokra. Berlinben, Brémában és további városokban szintén történtek rendbontások. A kereskedők félelme nem bizonyult alaptalannak: több üzlet már a hétvége előtt falapokkal borította be kirakatait.

Párizsban Molotov-koktéllal támadtak a rendőrökre

Franciaországban a kormány hetvenezer rendőrt és csendőrt mozgósított az október 31-i országos demonstrációk biztosítására. Párizs önkormányzata különleges előkészületeket tett: eltávolították az utcákról a könnyen mozdítható tárgyakat, építési elemeket és hulladékgyűjtőket, amelyeket a korábbi zavargások során barikádépítésre vagy rongálásra használtak.

A fővárosi felvonulás nagy része békésen zajlott, a Porte de Charenton környékén azonban több száz fős erőszakos csoport csapott össze a rendfenntartókkal. Kövekkel és Molotov-koktéllal támadtak, a rendőrség könnygázzal avatkozott be. Az összecsapásban három rendfenntartó megsérült, Laurent Nuñez belügyminiszter pedig különösen súlyosnak nevezte az egyik csendőr ellen irányuló gyújtópalackos támadást.

Az utcai erőszak Franciaországban már a korábbi hetekben is komoly károkat okozott. A párizsi városvezetés október végén kifejezetten a korábbi fosztogatásokra és rongálásokra hivatkozva rendelte el a rendkívüli biztonsági intézkedéseket. Az országos demonstrációk résztvevőinek többsége ugyanakkor békésen tiltakozott, és a francia hatóságok is külön kezelték a törvényes felvonulásokat az erőszakos támadásoktól.

Orbán Balázs szerint a bevándorláspolitika következményeit látjuk

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Orbán Balázs élesen bírálta a franciaországi eseményeket. A fideszes politikus szerint az utcai rombolások az elmúlt évtizedek elhibázott bevándorláspolitikájával, Emmanuel Macron kormányzásával és az európai gazdaság romló állapotával is összefüggenek.

Orbán Balázs úgy véli, hogy a zavargások mögött bevándorló hátterű csoportok állnak, és az Európai Unió vezetői nem tesznek eleget a migrációval kapcsolatos problémák megoldásáért. Ezt az értelmezést azonban a mostani incidensek résztvevőinek összetételéről rendelkezésre álló rendőrségi adatok önmagukban nem igazolják. A francia és a német hatóságok elsősorban az erőszakos cselekményekre és az elkövetők azonosítására összpontosítanak.

A két országban kirobbant zavargások hátterében eltérő politikai és társadalmi folyamatok állnak, a rendbontások következményei viszont hasonlóak. Az üzletek tulajdonosai anyagi károkat szenvednek, a rendőrök támadásoknak vannak kitéve, a városok pedig jelentős összegeket fordítanak a közrend helyreállítására.

A hétvége után Frankfurtban kifosztott üzletek, Hamburgban felgyújtott barikádok, Párizsban pedig megsérült rendőrök maradtak az utcai erőszak leglátványosabb következményei. A megélhetési és oktatási problémákra megoldást követelő tüntetők ügyét aligha segíti, amikor a demonstrációk környezetében fosztogatók és gyújtogatók veszik át a főszerepet. Az elkövetők felelősségre vonása mellett az európai kormányoknak azokat a társadalmi feszültségeket is kezelniük kell, amelyek miatt egyre többen vonulnak utcára.