A francia hatóságok csütörtökön feltartóztatták Martin Sellner osztrák jobboldali aktivistát a Beauvais-Tillé repülőtéren, és megtagadták tőle a belépést Franciaországba. Sellner Párizsba érkezett volna, hogy bemutassa Remigration című könyvét, majd részt vegyen egy hétvégi konferencián és demonstráción. A francia belügyminiszter kérésére azonban mindkét rendezvényt betiltották, az aktivistával szemben pedig közigazgatási beutazási tilalmat rendeltek el. A döntések újabb vitát váltottak ki Franciaországban a szólásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás és a közrend védelmének határairól.

Sellner október 29-én Bécsből repült Franciaországba, noha indulás előtt már tudott arról, hogy a hatóságok megakadályozhatják programjainak megtartását. A repülőtéren feltartóztatták, majd saját közlése szerint arról tájékoztatták, hogy pénteken visszaküldik Ausztriába. Az X közösségi oldalon közzétette a beutazási tilalomról szóló hatósági dokumentum fényképét is, és arról számolt be, hogy telefonját szintén el kívánják venni. A tényleges hazaszállítás megtörténtéről a pénteki beszámolók még nem közöltek egyértelmű megerősítést.

Az osztrák aktivista a francia nyelven megjelent könyvét pénteken egy párizsi könyvesboltban mutatta volna be. Szombaton a Polémia nevű identitárius szervezet Le Plessis-Robinsonba tervezett konferenciáján vett volna részt, vasárnap pedig az Objectif Remigration mozgalom párizsi felvonulásán jelent volna meg. A rendezvények központi témája a remigráció volt, amelyet Sellner a bevándorláspolitika radikális átalakításaként hirdet. Elképzelései ugyanakkor túlterjednek az illegálisan tartózkodó külföldiek hazaküldésén: a jogszerűen letelepedett, bevándorló hátterű emberek egy részének távozását is szorgalmazza, ezért programját súlyos bírálatok érik.

Közrendi veszélyre hivatkozva tiltották be a rendezvényeket

A párizsi és a Hauts-de-Seine megyei hatóságok Laurent Nuñez belügyminiszter kérésére hozták meg a tiltó határozatokat. Indoklásukban a közrend megzavarásának veszélyére, az ellentüntetések lehetőségére és a közelmúltban Trappes-ban történt, halálos áldozatot követelő rasszista támadás utáni feszült helyzetre hivatkoztak. A konferencia és a felvonulás ellen korábban több baloldali politikai szervezet is tiltakozott, köztük a La France insoumise, valamint Párizs szocialista polgármestere, Emmanuel Grégoire.

A Polémia szervezet vitatta a tiltás jogszerűségét, és sürgősségi bírósági eljárást kezdeményezett a határozat megsemmisítésére. Álláspontjuk szerint a hatósági intézkedés aránytalanul korlátozza a politikai véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát. A francia hatóságok ezzel szemben úgy értékelték, hogy a rendezvények körüli feszültségek és az esetleges összecsapások kockázata indokolja a megelőző beavatkozást.

Korábban Németországban és Svájcban is korlátozták Sellner szerepléseit

Martin Sellnernek nem először akad konfliktusa európai hatóságokkal. Az Egyesült Királyságból 2018-ban kiutasították, Németország pedig 2024-ben hároméves beutazási tilalmat rendelt el vele szemben, amelyet később hatályon kívül helyeztek. Svájcban ugyancsak megakadályozták több nyilvános szereplését, az egyik korlátozásról pedig a svájci szövetségi közigazgatási bíróság 2025-ben megállapította, hogy jogellenes volt.

Az osztrák aktivista szerint a francia intézkedések azt bizonyítják, hogy az európai hatóságok a vitatott politikai nézeteket egyre gyakrabban tiltásokkal próbálják kezelni. A francia kormány viszont a közrend védelmére és a szélsőséges politikai megmozdulásokhoz kapcsolódó kockázatokra hivatkozik. A két álláspont között alapvető jogi kérdés húzódik: milyen konkrét veszély esetén indokolt egy politikai rendezvény előzetes betiltása, és elegendő-e ehhez az esetleges ellentüntetések vagy összecsapások lehetősége?

Sellner franciaországi programja tehát már a megérkezésekor meghiúsult, a remigrációról tervezett konferencia és a párizsi felvonulás pedig hatósági tiltás alá került. A szervezők jogi úton támadták meg a döntést, így a rendezvények sorsáról még bírósági eljárásban is születhet döntés. Az ügy ismét előtérbe helyezte a politikai véleménynyilvánítás szabadsága és a közrend védelme közötti határ meghúzásának kérdését Franciaországban.