Rekordméretű téli menetrendet jelentett be a Ryanair Budapesten, egyúttal felszólította a magyar kormányt a repülőtéri díjak csökkentésére. A légitársaság szerint a Budapest Airport egyre magasabb költségei veszélyeztetik a további növekedést, pedig a vállalat akár évi tízmillió utasra is bővítené magyarországi forgalmát. A Ryanair újabb repülőgépeket, járatokat és munkahelyeket ígér, ehhez azonban versenyképesebb feltételeket vár az államtól.
A Ryanair október 28-án ismertette 2026–2027-es téli menetrendjét, amelyben összesen 54 útvonal szerepel. Nyolc új téli összeköttetést kínál Budapest és East Midlands, Gdańsk, Göteborg, Krakkó, Lamezia Terme, Torino, Velence, valamint Varsó között. A társaság újabb repülőgépet telepített a fővárosba, így budapesti flottája már tizenkét gépből áll.
A vállalat az idei évben hat százalékos utasforgalom-növekedéssel számol, amellyel elérheti a hatmillió utast. Magyarországi repülőgép-állományának értéke 1,2 milliárd dollár, tevékenysége pedig a kapcsolódó ágazatokkal együtt több mint 4800 munkahelyet támogat.
Az Orbán-kormány adócsökkentését méltatta a légitársaság
Dara Brady, a Ryanair marketingigazgatója szerint a magyarországi növekedés egyik legfontosabb előzménye a légitársaságokra kivetett különadó 2025. januári eltörlése volt. Az Orbán-kormány akkori döntése jelentősen javította Magyarország versenyképességét, amit a vállalat újabb járatokkal és repülőgépek telepítésével követett.
A kedvező folyamatot azonban most a Budapest Airport díjpolitikája veszélyezteti. A Ryanair szerint a repülőtéri költségek 2024 óta több mint tíz százalékkal emelkedtek, 2027-re pedig további 2,5 százalékos díjnövelés szerepel a tervek között. Brady arra figyelmeztetett, hogy kevés értelme van az adóterhek mérséklésének, ha közben a repülőtéri díjak emelkedése felemészti az így elért versenyelőnyt.
Négy új repülőgépet és további négymillió utast ígérnek
A Ryanair jelentős fejlesztéseket helyezett kilátásba, amennyiben a repülőtéri díjak csökkennek. A társaság 2032-ig több mint 65 százalékkal növelné magyarországi utasforgalmát, amely így meghaladná az évi tízmillió főt. További négy repülőgépet telepítene az országba, flottájának összértéke pedig elérné az 1,6 milliárd dollárt.
A tervek között negyven újabb útvonal és 120 további közvetlen munkahely létrehozása is szerepel. A bővítés nem kizárólag Budapestet érintené, a légitársaság Debrecenben és a Balaton térségében is növelné jelenlétét.
A kormánynak kell lépnie
A Ryanair közvetlenül a magyar kormányhoz fordult, mivel a Budapest Airport 2024 óta ismét többségi állami tulajdonban van. A repülőtér 80 százalékát az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., 20 százalékát pedig a francia Vinci Airports birtokolja.
A légitársaság szerint a kormány tulajdonosi szerepében is sokat tehetne azért, hogy Budapest versenyképes maradjon a közép-európai repülőterek között. A díjak ugyanis meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a légitársaságok mely városokban állomásoztatnak repülőgépeket és indítanak új járatokat.
A Ryanair üzenete egyértelmű: a korábbi adócsökkentés jelentős növekedést hozott, a repülőtéri díjak emelkedése viszont veszélyeztetheti a folytatást. A vállalat újabb négymillió utast, repülőgépeket és munkahelyeket ígér Magyarországnak, most pedig a kormány döntésére vár, hogy a tervezett bővítés milyen feltételekkel valósulhat meg.








