Különös napja volt október 27-én a Tisza-kormánynak. Orbán Anita külügyminiszter nagy reményekkel beharangozott washingtoni találkozója Marco Rubióval elmaradt, az amerikai külügy pedig még az új időpontot sem erősítette meg nyilvánosan. Néhány órával később már a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében végrehajtott NAV-akcióról szóltak a hírek, Magyar Péter pedig sietett közölni, hogy a hatóságok a Szijjártó Péter egykori minisztériumával üzletelő cégeknél csaptak le. Az adóhatósági nyomozás nagyon is valós, csakhogy a hivatalos dokumentumok egyelőre a beszállítói céghálózat feltételezett adócsalásáról és pénzmosásáról szólnak, miközben a kormányzati kommunikációban máris a volt külügyminiszter neve került a reflektorfénybe.

A történet egyik főszereplője Májer Bálint, az OTT-One Nyrt. korábbi vezérigazgatója, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A hatóságok szerint a feltételezett bűnszervezet egyik irányítója Indonéziában tartózkodhat, miközben egy másik vezetőt Ausztriában már elfogtak. A nyomozásban tizenegy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, két embert őrizetbe vettek, a lefoglalt vagy zár alá vett vagyon értéke pedig eléri a másfél milliárd forintot.

Az ügy súlyos, és amennyiben a feltételezett bűncselekményeket bizonyítják, az elkövetőknek felelniük kell, az viszont már a politikai kommunikáció külön fejezete, hogy Magyar Péter azonnal Szijjártó Péter minisztériumához kötötte az akciót, miközben a NAV eddig közzétett közleménye nem a volt külügyminiszter ellen megfogalmazott bűncselekménygyanút ismertetett.

Washingtonban elmaradt a nagy találkozó, Budapesten máris új témát találtak

Orbán Anita hétfőn még arról beszélt, hogy kedden Washingtonban tárgyal Marco Rubióval, az Egyesült Államok külügyminiszterével. Az új magyar kormány számára ez lett volna az első igazán jelentős kétoldalú miniszteri egyeztetés a Trump-adminisztrációval, ezért a bejelentésnek érthetően komoly politikai súlya volt.

Csakhogy a keddi találkozóból végül semmi nem lett. A magyar külügyminisztérium közlése szerint Rubio Donald Trumpot kísérte texasi útjára, ezért az egyeztetést a hét második felére halasztották. Az Economx azonban az amerikai külügyminisztériumnál is érdeklődött, ahonnan nem kapott nyilvános megerősítést sem az új időpontról, sem arról, hogy valóban létrejön-e még a héten a találkozó.

A magát professzionális, nyugatos diplomáciát folytató kabinetként bemutató kormány számára ez kényelmetlen helyzet. Különösen annak fényében, hogy Marco Rubio februárban még személyesen utazott Budapestre Orbán Viktorhoz, ahol a két ország kapcsolatáról kifejezetten elismerően beszélt. A mostani találkozó elhalasztásának hivatalos oka Rubio programváltozása, a diplomáciai eredmény azonban ettől még ugyanaz: Orbán Anita kedden nem jutott el a beharangozott külügyminiszteri tárgyalásig.

Ugyanezen a napon a NAV bejelentette a lélegeztetőgép-beszerzésekhez kapcsolódó nagyszabású akcióját, amelyet Magyar Péter már saját politikai üzenettel kommentált. A két esemény között nincs igazolt szervezési vagy okozati kapcsolat, politikai szempontból azonban a kormány számára egészen más lehetőség egy kellemetlen washingtoni programváltozás magyarázása, mint egy látványos, elfogásokkal és vagyonlefoglalásokkal járó bűnügyi eljárásról beszélni.

A hatóság adócsalásra gyanakszik, Magyar Péter már Szijjártó nevét hangsúlyozza

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatása szerint a 2020-as koronavírus-járvány idején egy vállalkozói kör 800 lélegeztetőgépet és hárommillió egészségügyi maszkot értékesített magyar állami szerveknek, összesen 15,6 milliárd forintért. A beszerzők között valóban ott volt a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

A nyomozás középpontjában jelenleg az áll, hogy a beszállítói céghálózat irányítói a többmilliárdos hasznot fiktív informatikai szolgáltatásokról kiállított számlákkal próbálhatták adómentesen megszerezni. A NAV több mint hárommilliárd forint tisztára mosásának és 660 millió forintot meghaladó adóelkerülésnek a gyanúját ismertette. A pénzt különböző vállalkozások között utalhatták tovább, egy részét pedig készpénzben vehették fel. Ez a gyanú a vállalkozások pénzügyi működésére és a nyereség elszámolására vonatkozik. Azt, hogy az állam által kifizetett pénz után egy beszállító milyen számlákkal, milyen céghálózaton keresztül és milyen adózási trükkökkel próbált elszámolni, elsősorban az érintett vállalkozás vezetőinek kell megmagyarázniuk.

Magyar Péter mégis a volt külügyminiszter nevével vezette fel az ügyet, amikor arról posztolt, hogy a NAV lecsapott a Szijjártó minisztériumával üzletelő cégekre. A megfogalmazás tényszerű kapcsolatot említ, politikai hatása azonban nyilvánvaló: a beszállítók ellen folyó nyomozást az olvasó azonnal az előző kormány egyik legismertebb politikusához kapcsolja.

Éppen ezért fontos feltenni a kérdést, hogy a Tisza-kormány milyen konkrét bizonyítékot kíván bemutatni Szijjártó Péter személyes érintettségéről. Egy állami szerződés létezése, egy későbbi adócsalási gyanú és egy miniszter büntetőjogi felelőssége között ugyanis olyan bizonyítási lépések vannak, amelyeket még egy határozott Facebook-bejegyzéssel sem lehet átugrani.

Ausztria, Indonézia és egy gyanús céghálózat

Az ügy ausztriai szála közvetlenül kapcsolódik a magyar nyomozáshoz. Az összehangolt hatósági akció részeként egy feltételezett szervezőt Ausztriában fogtak el európai elfogatóparancs alapján, a műveletben pedig a magyar pénzügyi nyomozók külföldi jogsegélyt vettek igénybe. Az osztrák elfogás tehát a magyar büntetőeljárás egyik végrehajtási mozzanata, nem egy különálló, ott kirobbant beszerzési botrány.

A másik szál jóval egzotikusabb. A nemzetközi körözés alatt álló Májer Bálint a nyilvánosságra került információk szerint Indonéziában tartózkodhat, és a 444 egy október 23-án megjelent indonéz újságcikket is talált, amelyben az üzletember egy Bali szigetén működő, 45 méteres óriáskerék vezetőjeként nyilatkozott. A korábban informatikai vállalatot irányító üzletember tehát egy turisztikai beruházás kapcsán bukkant fel a nemzetközi sajtóban, alig néhány nappal a magyar hatósági akció előtt.

Májer mellett Kósa Gábor, az iSRV Zrt. vezetője és az OTT-One egykori stratégiai tanácsadója ellen is körözést adtak ki. A két üzletember korábbi céges kapcsolatai, a 2020-as szerződések és a feltételezett számlagyár működése olyan konkrét nyomozati kérdések, amelyek tisztázása nélkül az ügy érdemi megítélése sem lehetséges.

A pénzügyi nyomozás eredményességét ezért elsősorban az mutatja majd meg, hogy sikerül-e feltárni a céghálózat teljes működését, megtalálni a pénz útját, és a bizonyítékokat bíróság előtt is megálló módon összerakni. A politikai kommunikáció számára persze egyetlen név és egyetlen bilincses felvétel is elegendő lehet a címlaphoz, a büntetőeljárásokban azonban ennél jóval többre van szükség.

Orbán Anita már augusztusban Szijjártó minisztériumát vette célba

A lélegeztetőgép-beszerzések ügye a Tisza-kormány számára nem októberben vált politikai témává. Orbán Anita augusztus 25-én jelentette be, hogy a külügyminisztériumi átvilágítás első eredményeként feljelentést tett a 2020-as járványügyi beszerzésekkel kapcsolatban, és az előző minisztériumi felsővezetés lehetséges felelősségét is szóba hozta. Az átvilágítás a mintegy 300 milliárd forint értékű korábbi beszerzéseket érintette. A feljelentés különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújára hivatkozott, miközben az előző kormány döntéseinek jogszerűségét és gazdasági indokoltságát is vizsgálni kezdték.

Ebben a kérdésben az Orbán-kormány politikai felelőssége valós: a lélegeztetőgépek beszerzését az akkori állami vezetés szervezte meg, a beszállítókat az állami szervek választották ki, és a szerződésekért közpénzt fizettek. A rendkívüli járványhelyzet, a nemzetközi eszközhiány és a gyors beszerzési kényszer mind hozzátartozik a 2020-as döntések hátteréhez, ahogy az utólag felmerült túlárazási és felhasználhatósági kérdések is.

A mostani politikai vita egyik fontos sajátossága viszont az, hogy két különböző nyomozati irányt kezelnek gyakran egyetlen ügyként. A NAV a beszállítói kör feltételezett adócsalását és pénzmosását vizsgálja, míg a Nemzeti Nyomozó Iroda külön eljárásban foglalkozik a beszerzések esetleges túlárazásával és a berendezések alkalmazhatóságával. A minisztériumi döntések szempontjából elsősorban ez utóbbi vizsgálat lehet meghatározó, mert itt kerülhetnek elő a szerződéskötések indokai, az árak jóváhagyásának körülményei és az egykori döntéshozók szerepére vonatkozó bizonyítékok.

A Tisza kommunikációjában ugyanakkor ezek a különbségek könnyen elmosódnak. A lélegeztetőgép-ügyből az előző kormány elszámoltatásának egyik központi története lett, amelyben Szijjártó Péter neve rendszeresen visszatér.

A kérdés az, hogy a politikai üzenetek mögött milyen bizonyítékok jelennek majd meg, és az eljárások eljutnak-e a vállalkozói pénzügyektől a minisztériumi döntések konkrét vizsgálatáig.

Bilincses képekből könnyű politikai sikertörténetet készíteni

A mostani ügy természetesen alkalmas arra, hogy a kormány látványos eredményként mutassa be a hatóságok fellépését. Az Ausztriában elfogott férfi, a nemzetközi körözések, az indonéziai tartózkodási hely és a másfél milliárd forintos vagyonbiztosítás együttesen olyan történetet alkot, amely azonnal a hírek élére kerülhet. Csakhogy egy kormány teljesítményét hosszabb távon nem a korábbi kabinet környezetében végrehajtott elfogások számával mérik. A valódi eredményt az jelenti, ha a nyomozás feltárja a jogsértéseket, a felelősöket bíróság elé állítják, és a jogellenesen megszerzett vagyont sikerül visszaszerezni.

A Tisza számára politikailag kétségtelenül kedvező, ha a nyilvánosság az előző kormány beszerzéseinek problémáival foglalkozik, miközben a jelenlegi kabinet saját külpolitikai és gazdasági teljesítményét is egyre több kérdés övezi. Orbán Anita washingtoni találkozójának elhalasztása és a lélegeztetőgép-ügy új fejleménye ugyanarra a napra esett, ami különösen látványossá teszi a politikai kontrasztot.

A NAV-nyomozás természetesen nem egyik napról a másikra indult, az viszont már politikai döntés kérdése, hogy mikor és milyen tálalásban kerül a nyilvánosság elé. És milyen érdekes: éppen akkor lett belőle látványos kormányzati sikertörténet, amikor Orbán Anita beharangozott washingtoni találkozója Marco Rubióval kútba esett, és a Tisza-kormánynak egy újabb diplomáciai kellemetlenséget kellett volna megmagyaráznia. Magyar Péter kapva kapott az alkalmon, és a beszállítók elleni hatósági fellépésből azonnal Szijjártó Péter ellen irányuló politikai üzenetet formált. A bilincsek, a milliárdok és a nemzetközi körözések remekül mutatnak a hírekben, különösen akkor, amikor a kormány saját teljesítményéről éppen kevésbé előnyös beszélni.

A módszer ráadásul egyre ismerősebb: a beszállítói céghálózat feltételezett adócsalásából és pénzmosásából a kormányzati kommunikációban máris az előző külügyminiszter ügye lesz. Csakhogy a NAV által ismertetett gyanú a vállalkozók pénzügyeire, fiktív számláira és adóelkerülésére vonatkozik, Szijjártó személyes bűnösségét pedig semmilyen eddig nyilvánosságra hozott bizonyíték nem támasztja alá. Ha Magyar Péterék valóban rendelkeznek ilyen bizonyítékokkal, tegyék le őket az asztalra, és induljon meg a felelősségre vonás. Addig viszont ez a látványos politikai hadjárat sokkal inkább emlékeztet egy kínossá vált diplomáciai nap után előhúzott kommunikációs mentőakcióra, mint az elszámoltatás kézzelfogható eredményére.

Szijjártó ellen politikai kampány már van, a büntetőjogi kérdések még nyitottak

A Tisza-kormány hónapok óta igyekszik a lélegeztetőgép-beszerzéseket az előző kormány működésének egyik meghatározó elszámoltatási ügyévé tenni. Ebben a törekvésben Szijjártó Péter személye különösen hangsúlyos, hiszen ő vezette a beszerzésekben részt vevő külügyminisztériumot, és a koronavírus-járvány idején maga is rendszeresen beszámolt a Kínából érkező egészségügyi szállítmányokról.

A Tisza-kormány láthatóan minden lehetőséget megragad, hogy a lélegeztetőgép-beszerzések ügyét Szijjártó Péter személyéhez kösse, miközben a NAV jelenlegi nyomozása a beszállítói céghálózat fiktív számláiról, pénzmozgásairól és feltételezett adócsalásáról szól. Magyar Péterék persze szívesen látnák a volt külügyminisztert a politikai célkereszt közepén, a nyilvánosságra hozott hatósági iratok azonban egyetlen konkrét bizonyítékot sem tartalmaznak arra, hogy Szijjártó személyesen részt vett volna ezekben a pénzügyi visszaélésekben. Ha a kormány rendelkezik ilyen bizonyítékokkal, hozza nyilvánosságra azokat, mert a hangzatos vádaskodás és egy politikus nevének állandó ismételgetése még nem bizonyít semmit.

A politikai hadjárat már augusztusban megkezdődött Orbán Anita minisztériumi feljelentésével, októberben pedig Magyar Péter személyesen emelte ismét napirendre az ügyet. A beszállítók elleni hatósági fellépésből így pillanatok alatt újabb Szijjártó-ellenes kommunikációs kampány lett, amely kiválóan alkalmas arra, hogy a figyelmet az előző kormányra irányítsa. A valódi kérdés azonban továbbra is az, kik működtették a feltételezett számlagyárat, hová került a pénz, és kik húztak hasznot a gyanús ügyletekből. Ezekre kellene konkrét válaszokat adni, ahelyett hogy a Tisza újabb és újabb politikai támadásokhoz használja fel a folyamatban lévő nyomozást.

Október 27-én Orbán Anita hiába készült a washingtoni külügyminiszteri tárgyalásra, Marco Rubio végül Donald Trump texasi programját választotta. Magyar Péter ugyanazon a napon már Szijjártó Péter minisztériumát emlegette a NAV-akció kapcsán, és a lélegeztetőgép-beszerzések ügye ismét a politikai napirend élére került. A hatósági eljárás eredményeit meg kell várni, az ügy politikai felhasználása azonban már most látható.

A Tisza-kormány előtt tehát két külön feladat áll: saját diplomáciai ígéreteit eredményekre váltani, és a korábbi beszerzések ügyében a bizonyítható felelősséget feltárni. Az elsőt nem lehet pótolni látványos rendőrségi felvételekkel, a másodikhoz pedig kevés egy volt miniszter nevének rendszeres emlegetése. A bilincs a büntetőeljárás eszköze, a politikai elszámoltatás pedig akkor ér valamit, ha a végén bizonyítékok és jogerős döntések állnak a hangzatos bejelentések mögött.