Magyar Péter a kormányváltás után azt ígérte, hogy megőrzi a határon túli magyar közösségek egyik legfontosabb egyeztetési fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet. Október végére azonban továbbra sincs nyilvánosan bejelentett időpontja az idei tanácskozásnak, a nemzetpolitikáért felelős minisztérium pedig egyelőre nem válaszolt az erre vonatkozó sajtókérdésekre. A közel három évtizedes múltra visszatekintő szervezet történetében korábban Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt következett be hosszú szünet, amikor 2004 után egészen 2010-ig nem hívták össze a külhoni magyar vezetők fórumát. Most ismét kérdésessé vált, hogy az új kormány milyen szerepet szán ennek az intézménynek.

A Magyar Állandó Értekezlet, közismert nevén a MÁÉRT, 1999-ben jött létre az első Orbán-kormány idején. Az intézmény alapításának célja az volt, hogy a magyar kormány, a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar közösségek képviselői rendszeres, szervezett keretek között egyeztethessenek a nemzetpolitika legfontosabb kérdéseiről. A fórum az évtizedek során a magyar–magyar kapcsolattartás egyik meghatározó intézményévé vált.

A tanácskozásokon Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Muravidék magyar érdekképviseletei mellett a nyugati diaszpóra szervezetei is lehetőséget kaptak álláspontjuk ismertetésére. A megbeszélések témái között a kisebbségi jogvédelem, a magyar nyelvű oktatás, a kulturális intézmények működése, a gazdasági támogatások és a közösségek szülőföldön maradásának feltételei egyaránt szerepeltek.

Az értekezletet az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen megtartották. Legutóbb 2025. október 16-án ülésezett a testület Budapesten, a Várkert Bazárban, ahol a résztvevők közös zárónyilatkozatot is elfogadtak. Az idei esztendőben viszont október 28-ig nem vált ismertté a következő ülés időpontja.

Magyar Péter a fórum megtartását ígérte

A helyzet különösen annak fényében érdekes, hogy Magyar Péter a kormányváltás után személyesen egyeztetett Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. Az április 21-i találkozó után a két politikus a külhoni magyarság támogatásáról, a megszerzett jogok megőrzéséről és a magyar–román kapcsolatok jövőjéről beszélt.

Kelemen Hunor akkor a Maszol kérdésére elmondta, hogy Magyar Péter elképzelése szerint a Magyar Állandó Értekezlet megmarad, ugyanakkor a miniszterelnök úgy véli, azt tartalommal kell megtölteni.

A kijelentésből arra lehetett következtetni, hogy az új kormány nem kívánja megszüntetni a fórumot, legfeljebb annak működésén és napirendjén változtatna. A kérdés most az, hogy ez az elképzelés mikor ölt intézményes formát, és milyen szerepet kapnak benne a határon túli magyar szervezetek.

Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter korábban szintén a szélesebb körű egyeztetés szükségességéről beszélt. A tárcavezető szerint a külhoni támogatási rendszert át kell világítani, a korábbi kapcsolatokat pedig olyan párbeszéddel kell felváltani, amelyben a kormány nem kizárólag a hozzá politikailag közel álló szervezeteket tekinti partnernek.

Ezek a kijelentések ugyan világos szándékot jeleznek a nemzetpolitikai kapcsolatrendszer átalakítására, ám egyelőre nem derült ki, hogy az átalakulás milyen hatással lesz a MÁÉRT működésére.

A Magyar Nemzet kérdezett, a minisztérium nem válaszolt

A Magyar Nemzet október 28-i beszámolója szerint a lap megkereste a Tarr Zoltán vezette minisztériumot, hogy megtudja, megrendezik-e idén a Magyar Állandó Értekezletet. Arra is választ vártak, változtatnak-e a fórum eddigi működésén, illetve mely magyarországi és határon túli szervezetek kaphatnak meghívást a következő tanácskozásra. A minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a megkeresésre.

Mindez természetesen még nem jelenti, hogy a 2026-os MÁÉRT biztosan elmarad. Az értekezletet korábban novemberben is megtartották, így a kormány előtt továbbra is van lehetőség az összehívására. Az viszont kétségtelen, hogy október végén már indokolt lenne világos tájékoztatást adni a külhoni szervezeteknek és a nyilvánosságnak a tervezett időpontról.

A bizonytalanság különösen azért kedvezőtlen, mert az új kormány nemzetpolitikájáról egyelőre elsősorban bejelentések, személyes találkozók és a támogatási rendszer felülvizsgálatára vonatkozó tervek ismertek. A MÁÉRT összehívása alkalmat teremtene arra, hogy a külhoni magyar szervezetek a teljes kormányzati elképzelést megismerjék, és közvetlenül is véleményezhessék.

Gyurcsány Ferenc alatt hat évre megszakadt a rendszeres párbeszéd

A MÁÉRT történetének legjelentősebb törése 2004-ben következett be. Az akkori értekezleten a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kérdése okozott súlyos konfliktust a magyar kormány és a határon túli érdekképviseletek között. Az ülés végül közös zárónyilatkozat nélkül ért véget, mert a résztvevők nem tudtak megállapodni a dokumentum tartalmáról.

A Gyurcsány-kormány ezt követően nem hívta össze újra a Magyar Állandó Értekezletet. A testület csak 2010. november 5-én, a második Orbán-kormány megalakulása után folytatta munkáját. A hatéves kihagyás a magyar–magyar politikai kapcsolattartás egyik legtöbbet vitatott időszakává vált.

A 2004-es népszavazási kampány máig érzékeny fejezete a magyar nemzetpolitikának. A Gyurcsány vezette MSZP–SZDSZ-kormány a kettős állampolgárság bevezetése ellen kampányolt, amit számos külhoni magyar közösség képviselője elutasításként élt meg. A szembenállás a következő években is meghatározta az anyaországi kormány és több határon túli szervezet viszonyát.

A MÁÉRT 2010-es újraindítása ezért politikai és szimbolikus jelentőséggel egyaránt bírt. Az intézmény ismét rendszeres találkozási lehetőséget biztosított a Kárpát-medencei magyar közösségek számára. A koronavírus-járvány időszakában 2020-ban online rendezték meg az ülést, vagyis a kapcsolattartás akkor sem szakadt meg teljesen.

A történelmi párhuzam jelenleg még nem teljes: Magyar Péter kormánya nem jelentette be a fórum megszüntetését, és az idei tanácskozás elmaradása sem tekinthető eldöntöttnek. A 2004 utáni tapasztalat ugyanakkor megmutatta, milyen következményekkel járhat, ha egy kormány hosszabb időre háttérbe szorítja az intézményes egyeztetést.

A külhoni magyar közösségek ennél világosabb válaszokat érdemelnek

A határon túli magyarság mindennapi problémái nem igazodnak a magyarországi kormányváltásokhoz. Az anyanyelvi oktatás helyzete, a magyar iskolák és kulturális intézmények működése, a kisebbségi jogok érvényesítése, a gazdasági támogatások és a népességfogyás olyan ügyek, amelyekben folyamatos együttműködésre van szükség.

Kárpátalján a háborús körülmények, Erdélyben és Felvidéken a nyelvi és intézményi jogok, Vajdaságban a közösségi intézményrendszer és a gazdasági lehetőségek, a kisebb magyar közösségekben pedig sokszor már az identitás megőrzése is különösen fontos feladat. Ezek a kérdések akkor is megoldásra várnak, ha Budapesten politikai irányváltás történik.

Magyar Péter a választások után azt ígérte, hogy minden magyar képviseletét fontosnak tartja, és megőrzi a külhoni közösségek megszerzett jogait. A MÁÉRT idei összehívása lehetőséget adna arra, hogy ezeket a vállalásokat a kormány a határon túli érdekképviseletek előtt is részletesen bemutassa.

Október végén azonban továbbra sincs ismert időpontja a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésének. Magyar Péter korábban megőrzést és tartalmi megújulást ígért, Tarr Zoltán pedig szélesebb körű párbeszédről beszélt. Most már az lenne a legfontosabb, hogy a szavakat konkrét döntések kövessék. A külhoni magyarok számára ugyanis a nemzetpolitika több egy újabb kormányzati bejelentésnél: olyan folyamatos kapcsolatot jelent az anyaországgal, amelynek egy választás után sem lenne szabad bizonytalanná válnia.