Magyar Péterék látványos lakásépítési és felújítási programmal próbálnak lendületet adni a magyar gazdaságnak, csakhogy a legfrissebb építőipari adatok egészen más képet mutatnak, mint amit a kormányzati bejelentések sugallnak. Augusztusban 55,2 százalékkal zuhant az új építőipari szerződések volumene, a teljes rendelésállomány pedig 11,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Miközben a Tisza-kormány százmilliárdos fejlesztésekről beszél, az épületépítési ágazat teljesítménye csökken, a lakossági beruházásokhoz kapcsolódó szakipari munkák pedig szintén gyengélkednek. A Wekerle Plusz tehát egy meglehetősen rossz állapotban lévő piacra érkezik.

Október 27-én Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter és Kapitány István gazdasági miniszter ismertette az új otthonteremtési csomag részleteit. A Wekerle Plusz keretében kedvezményes lakáshiteleket, energetikai korszerűsítési támogatásokat, új lakástakarék-konstrukciót, valamint bérlakás- és kollégiumépítési beruházásokat ígértek. A kormány szerint az intézkedések egyszerre segítik majd a lakosságot és a hazai építőipari vállalkozásokat, amelyek számára új megrendeléseket teremthetnek.

A program indulásának időzítése azonban komoly kérdéseket vet fel. A Központi Statisztikai Hivatal október 13-án közzétett adatai szerint augusztusban ugyan 21,9 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest, a növekedés mögött rendkívül egyenlőtlen teljesítmény húzódik meg. Az egyéb építmények, elsősorban az út-, vasút- és közműépítések termelése 102,4 százalékkal nőtt, miközben az épületek építése 9,6 százalékkal visszaesett, vagyis éppen az a terület maradt le, amelyre a kormány új lakáspolitikájának jelentős része épülne.

A látványos növekedés mögött zuhanó megrendelések

A legnagyobb figyelmeztető jel azonban a szerződésállomány alakulása. Az augusztusban megkötött új építőipari szerződések volumene 55,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az épületépítésre vonatkozó új megrendeléseknél 13,8 százalékos visszaesést mértek, miközben a teljes ágazat augusztus végi szerződésállománya 11,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az épületépítési munkák meglévő szerződésállománya ugyan 5 százalékkal emelkedett, az új megrendelések visszaesése így is gyenge utánpótlásra figyelmeztet.

Az építőipar működését ugyanis hosszabb távon az határozza meg, mennyi munkára kötnek szerződést a következő hónapokra és évekre. Egy-egy nagyobb útépítési vagy közműberuházás képes látványosan megemelni a havi termelési statisztikát, miközben a lakásépítéssel foglalkozó vállalkozások rendelésállománya egészen más pályán mozoghat. A jelenlegi adatok alapján az ágazat egyes területei jelentős visszaeséssel szembesülnek, és egyelőre nem látszik, hogy az új kormányzati program milyen gyorsan tudná ezt ellensúlyozni.

A Portfolio elemzése az Eurostat adatait is megvizsgálta. Ezek szerint Magyarországon az épületépítési volumenindex augusztusban mindössze 87,8 ponton állt a 2021-es szinthez viszonyítva, míg az uniós átlag 89,6 pont volt. A felújításokhoz kapcsolódó speciális szaképítés magyar mutatója 93,9 pontot ért el, szemben az Európai Unió 105,8 pontos átlagával. Ez különösen fontos, mivel a Wekerle Plusz egyik legnagyobb pillére éppen az energetikai felújítások fellendítését célozza.

Az új lakások kapják a háromszázalékos hitelt, a használtak már csak ötöt

A Wekerle Plusz hitelprogramja október 28-án indul, és felváltja a korábbi Otthon Startot. Az új szabályozás szerint a háromszázalékos kedvezményes kamat már kizárólag új építésű lakások vásárlására és építkezésekre jár, használt ingatlanok esetében pedig öt százalékos kamattal számolhatnak a hitelfelvevők. Ráadásul a támogatott kölcsönt csak a 18 és 45 év közötti igénylők vehetik fel, miközben a korábbi rendszerben nem szerepelt ilyen felső életkori korlát.

A kormány ezzel tudatosan az új lakások felé akarja terelni a kedvezményes finanszírozást, ám az építőipari adatok éppen az új építések gyenge teljesítményére figyelmeztetnek. A felmerülő probléma nyilvánvaló: ha az olcsóbb hitel miatt megnő a kereslet az új lakások iránt, de a kínálat nem tud megfelelő ütemben bővülni, a támogatás egy része könnyen az ingatlanárak emelkedésében jelenhet meg. A kormány ugyanakkor a keddi sajtótájékoztatón azt közölte, hogy nem számít jelentős árfelhajtó hatásra, és nem tervez árkorlátozásokat.

Magyar Péterék több százmilliárd forintnyi felújítási beruházást is kilátásba helyeztek. A családi házak korszerűsítési programja azonban csak 2027 februárjában, a társasházaknak és panellakásoknak szóló támogatás pedig márciusban indul. A lakástakarék állami támogatásának visszaállítására is jövő januárig kell várni. A most bejelentett gazdaságélénkítés jelentős része tehát a következő hónapokban még nem jelenik meg tényleges kivitelezési megrendelésként.

A támogatások önmagukban nem építenek lakásokat

A Wekerle Plusz egyik legnagyobb gazdasági próbatétele az lesz, hogy a kedvezményes finanszírozás valóban új építkezéseket indít-e el. Ehhez megfelelő kivitelezői kapacitás, elérhető építőanyagok, kiszámítható beruházási feltételek és olyan lakásárak szükségesek, amelyeket a vásárlók a támogatott hitellel együtt is meg tudnak fizetni. A korábbi évek tapasztalatai alapján az állami ösztönzők önmagukban nem garantálják, hogy a lakásépítési kínálat ugyanolyan gyorsan bővül, mint a vásárlói kereslet.

Különösen érdekes, hogy a Tisza-kormány éppen akkor szűkíti a használt lakásokhoz kapcsolódó kedvezményeket, amikor az építőipar új megrendelései meredeken esnek. Az új építésű ingatlanok drágábbak lehetnek, a használt lakásokra pedig már magasabb kamat vonatkozik, ami egyes háztartások számára tovább nehezítheti az otthonteremtést. A kormány által meghirdetett fejlesztési pénzek gazdasági hatása csak később válhat mérhetővé, miközben a hitelfelvételi feltételek változásával a vásárlók már most szembesülnek.

Magyar Péter kormánya történelmi léptékű lakásprogramot hirdetett, a számok azonban egyelőre kijózanítóak: 55 százalékot meghaladó zuhanás az új építőipari szerződéseknél, csökkenő épületépítési teljesítmény és gyengélkedő szakipari ágazat. A Wekerle Plusznak ebből a helyzetből kellene növekedést teremtenie, miközben több korábbi hiteligénylő számára már szigorúbb feltételeket kínál. A kormányzati sajtótájékoztatón könnyű százmilliárdokat bejelenteni. A valódi eredményt az új megrendelések, a megépült lakások és a ténylegesen megvalósult felújítások száma fogja megmutatni.