Jelentősen visszaesett a Magyar Szövetség támogatottsága a szombati szlovákiai megyei választásokon. A Gubík László vezette párt a négy évvel ezelőtti 54 képviselői hely helyett mindössze 37 mandátumot szerzett, vagyis korábbi megyei képviseletének közel egyharmadát elveszítette. Különösen Kassa és Nyitra megyében szenvedett érzékeny veszteségeket, miközben több fontos, magyarok lakta városban sikerült megőrizni a polgármesteri tisztségeket. Az eredmény figyelmeztető jel lehet a 2027-es parlamenti választás előtt, amikor a felvidéki magyar pártnak ismét meg kell próbálnia átlépni az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Szlovákiában október 24-én második alkalommal rendezték meg egyetlen napon a helyi és megyei önkormányzati választásokat. A mintegy 4,41 millió választásra jogosult állampolgár közel 2900 településen dönthetett a polgármesterek, helyi képviselők, megyeelnökök és megyei képviselők személyéről. A vasárnap reggeli előzetes adatok szerint a részvétel megközelítette a 49 százalékot, ami meghaladta a négy évvel korábbi eredményt.

A felvidéki magyarság szempontjából a választás egyik legfontosabb kérdése az volt, sikerül-e a Magyar Szövetségnek megőriznie a 2022-ben megszerzett erős önkormányzati pozícióit. Négy évvel ezelőtt a párt 54 megyei mandátumhoz jutott, miközben 263 településen győztek a jelöltjei. Az akkori eredmény jelentős előrelépésnek számított, különösen annak fényében, hogy a magyar politikai képviselet az országos parlamentből már korábban kiszorult.

A mostani választás azonban kedvezőtlen fordulatot hozott. A szavazatok csaknem teljes feldolgozása után a Magyar Szövetség 37 megyei képviselői helyet szerzett, ami 17 mandátumos, 31,5 százalékos csökkenést jelent. A visszaesés mind a négy jelentős magyar lakossággal rendelkező megyében érzékelhető volt.

Kassa és Nyitra megyében különösen nagy veszteségek érték a magyar pártot

A legsúlyosabb visszaesés Kassa megyében következett be, ahol a Magyar Szövetség korábbi 11 képviselői helyéből mindössze ötöt tudott megőrizni. A mandátumot szerző jelöltek között van Pandy Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke is. A hat elveszített képviselői hely különösen érzékeny veszteség a kelet-szlovákiai magyar közösség számára, hiszen a megyei önkormányzat fontos szerepet játszik a közlekedési, oktatási és egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben.

Nyitra megyében a korábbi 18 helyett 13 képviselője lesz a Magyar Szövetségnek. A komáromi járásban különösen éles verseny alakult ki, ahol a Halász Béla köré szerveződő független jelöltek is kihívást jelentettek a párt számára. Nagyszombat megyében 14-ről 12-re, Besztercebánya megyében pedig kilencről hétre csökkent a magyar párt képviselőinek száma.

A visszaesés hátterében több tényező állhat. A párt egyes korábbi jelöltjei ezúttal függetlenként indultak, miközben több térségben a szlovák pártok közös jelöltekkel próbálták megszerezni a megyei képviselői helyeket. Pandy Péter már a választás előtt arra figyelmeztetett, hogy a 2022-es kiemelkedő eredmény megismétlése rendkívül nehéz lesz, és a magyar közösség demográfiai fogyása is kedvezőtlenül befolyásolja a párt lehetőségeit.

Fontos ugyanakkor különbséget tenni a Magyar Szövetség pártjelöltjeinek visszaesése és a magyar nemzetiségű önkormányzati képviselők teljes számának alakulása között. A függetlenként vagy más politikai formáció támogatásával mandátumot szerző magyar jelöltek ugyanis szintén részt vehetnek a magyar közösségek érdekeinek képviseletében.

Több fontos magyar városban sikerült megtartani a polgármesteri tisztséget

A megyei veszteségek mellett a helyi önkormányzati választások több kedvező eredményt is hoztak a felvidéki magyar politikai képviselet számára. Dunaszerdahelyen Hájos Zoltán, a Magyar Szövetség jelöltje a szavazatok 62,85 százalékával megőrizte polgármesteri tisztségét, pártja pedig a 21 tagú városi képviselő-testületben 15 mandátumot szerzett.

Komáromban a függetlenként induló Keszegh Béla fölényes, 86,5 százalékos eredménnyel nyert, így harmadik ciklusát kezdheti meg a város élén. Ipolyságon Zachar Pál, Füleken Agócs Attila, Tornalján pedig Győrfi Erika folytathatja a városvezetést. Füleken Agócs a voksok mintegy 92 százalékát szerezte meg, Tornalján pedig Győrfi Erika a Hlas és a Magyar Szövetség közös jelöltjeként közel 79 százalékos támogatottsággal győzött.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a magyar közösség helyi politikai képviselete több meghatározó településen továbbra is stabil. Az önkormányzati választásokon ráadásul gyakran a jelöltek személyes ismertsége és korábbi városvezetői teljesítménye számít, nem kizárólag a pártpolitikai hovatartozás.

Gubík László szerint a veszteségek ellenére is az élmezőnyben maradtak

A Magyar Szövetség elnöke a választás utáni első értékelésében elismerte az érzékeny veszteségeket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a párt továbbra is jelentős önkormányzati erőnek számít. Gubík László szerint az önálló pártlistákon mandátumot szerző megyei képviselők számát tekintve továbbra is a Magyar Szövetség rendelkezik a legtöbb mandátummal, a polgármesteri tisztségek alapján pedig a harmadik helyen végeztek.

A pártelnök úgy értékelte, hogy az eredmény elmarad a négy évvel ezelőttitől, de egy hosszú ideje parlamenten kívüli politikai szervezet esetében továbbra is jelentős teljesítmény. Hozzátette, hogy a fiatal jelöltek szerepvállalását is fontosnak tartja, még akkor is, ha közülük többen nem szereztek mandátumot.

Gubík szerint a következő hónapokban alaposan elemezniük kell a választási eredményeket, és olyan politikai stratégiát kell kidolgozniuk, amely a hagyományos magyar szavazóbázison túl új választói csoportokat is képes megszólítani.

A 2027-es parlamenti választás előtt komoly kérdések várnak a Magyar Szövetségre

A szombati választás eredménye azért is fontos, mert Szlovákiában 2027-ben parlamenti választást tartanak. A Magyar Szövetség számára továbbra is az egyik legnagyobb politikai kihívás az ötszázalékos bejutási küszöb átlépése. A párt 2023-ban 4,47 százalékot ért el, így akkor nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba.

A helyzetet tovább bonyolítják a szlovákiai magyar politikai közösség belső megosztottságai, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a magyarországi politikai változások. Pandy Péter a választás előtt arról beszélt az Indexnek, hogy a magyarországi kormányváltás óta megakadt a Budapesttel korábban működő kommunikáció, bár bízik a kapcsolatok rendeződésében. A politikus a szlovákiai magyar iskolák jövőjét és a kisebbségi jogok védelmét is kiemelt kérdésnek nevezte.

Gubík László szerint az önálló parlamenti bejutás továbbra is komoly kihívás, miközben pártja számára egyelőre nem látszik magától értetődő politikai szövetséges. A következő hónapok ezért a választási stratégia újragondolásáról, a szervezet megerősítéséről és a magyar választók szélesebb körének megszólításáról szólhatnak.

A szombati eredmény kettős képet mutat: miközben a Magyar Szövetség megyei képviselete jelentősen meggyengült, több fontos dél-szlovákiai városban sikerült megőrizni a magyar politikai vezetést. A 17 elveszített megyei mandátum azonban figyelmeztetés a párt számára, hogy a négy évvel ezelőtti választási eredményekre már nem építhet változatlan stratégiával. A következő nagy politikai erőpróba 2027-ben következik, amikor az is eldől, sikerül-e a felvidéki magyar közösségnek ismét önálló pártképviseletet juttatnia a szlovák parlamentbe.