Több mint 420 ezer, hackertámadás során megszerzett e-mail került nyilvánosságra a német Alternatíva Németországért (AfD) belső levelezéséből. A dokumentumok alapján több német és osztrák médium ismét elővette Alice Weidel pártelnök 2017-es kampányfinanszírozási ügyét. A kiszivárgott üzenetek valóban felvetnek új kérdéseket, ám a beszámolók egyik lényeges körülménye, hogy a Weidel ellen indított büntetőeljárást a német ügyészség már 2021-ben megszüntette, mert nem talált elegendő bizonyítékot a politikus büntetőjogi felelősségére.

Az AfD-t szeptemberben érte kibertámadás, amelynek során a párt tájékoztatása szerint egy külső szolgáltatótól több levelezőfiók adatait is megszerezték. Az ismeretlen elkövetők október 19-én hatalmas adatmennyiséget tettek hozzáférhetővé az interneten. A mintegy 300 gigabájtos csomag több százezer e-mailt és több tízezer dokumentumot tartalmaz, köztük a párt vezető politikusainak levelezését.

A Der Spiegel, a ZDF és az osztrák Der Standard az OCCRP nemzetközi oknyomozó hálózat közreműködésével vizsgálta meg az iratokat. A nyilvánosságra hozott üzenetek szerint Alice Weidel már 2017 júliusában egyeztetett pártja helyi pénztárosával a választási kampányra várható támogatásokról. Ez azért került ismét a figyelem középpontjába, mert a politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy csak szeptemberben értesült egy később szabálytalannak minősített svájci támogatásról.

Mit bizonyítanak valójában a kiszivárgott levelek?

A 2017-es német parlamenti választás előtt az AfD bodeni-tavi helyi szervezetéhez összesen 132 ezer euró érkezett Svájcból, több részletben. A pénzt Weidel kampányához kapcsolódó közösségimédia-tevékenységre szánták. A német hatóságok később megállapították, hogy az adományozás nem felelt meg a pártfinanszírozási szabályoknak, ezért az AfD-nek mintegy 396 ezer eurós szankciót kellett megfizetnie.

A most nyilvánosságra került egyik levélben Weidel arról írt, hogy támogatásokat helyeztek kilátásba számára, és ezekből kívánja finanszírozni online választási kampányát. A dokumentum néhány nappal az első svájci átutalás előtt keletkezett. Az oknyomozó újságírók szerint ez ellentmondásba kerülhet Weidel későbbi nyilatkozataival.

A pártelnök szóvivője azonban másként értelmezi a történteket. Álláspontja szerint Weidel számos lehetséges támogatóval tárgyalt, ezért természetes volt, hogy előzetesen a kampány finanszírozásáról és az esetleges adományok kezeléséről egyeztetett. A szóvivő hangsúlyozta: a politikus nem számított konkrét összegre, nem lehetett biztos abban, hogy a támogatások valóban megérkeznek, és a svájci cégektől érkező átutalásokról sem volt előzetes tudomása.

Ez lényeges különbség, ugyanis egy választási kampány finanszírozásának előkészítése önmagában nem bizonyítja, hogy a jelölt tudott egy meghatározott pénzösszeg szabálytalan eredetéről. A levelek ugyanakkor indokolttá teszik annak tisztázását, hogyan történt a támogatások tényleges kezelése, és pontosan milyen információk jutottak el Weidelhez.

Amit a korábbi hatósági döntésről tudni kell

A történet egyik legfontosabb része, hogy az ügyben korábban már büntetőeljárás is folyt Alice Weidellel és több másik AfD-tisztségviselővel szemben. A konstanzi ügyészség azonban 2021. szeptember 20-án hivatalosan bejelentette az eljárás megszüntetését.

Az ügyészség akkori közleménye szerint nem merült fel elegendő bizonyíték arra, hogy a politikus és a többi érintett előzetesen összejátszott volna az adományozókkal a támogatások részletekre bontása és eredetük elrejtése érdekében. A vizsgált hűtlen kezelési gyanút pedig jogi okokból nem tartották megállapíthatónak.

Ez nem változtat azon, hogy az AfD által elfogadott támogatást a bíróság szabálytalannak minősítette. A Berlin–Brandenburgi Felsőbb Közigazgatási Bíróság 2023-ban helybenhagyta a párttal szembeni pénzügyi szankciót, mert a tényleges adományozó kiléte nem volt megfelelően azonosítható.

A két döntést azonban nem szabad összemosni: a pártfinanszírozási szabálytalanság megállapítása nem jelentett egyben büntetőjogi felelősséget Alice Weidel számára. A mostani dokumentumok nyomán újra felmerülő kérdésekre a korábbi ügyészségi határozat természetesen nem ad automatikus választ.

Az AfD közölte, hogy nem kívánja egyenként hitelesíteni a jogellenesen megszerzett és közzétett leveleket. A párt arra is felszólította a sajtót, hogy ne terjessze tovább az eltulajdonított adatokat. Több szerkesztőség ugyanakkor a levelezés egyes részeit más dokumentumokkal összevetve hitelesnek találta.

Az ügy politikai jelentősége sem elhanyagolható. Az AfD a német közvélemény-kutatások egyik meghatározó szereplője, miközben egyes politikai és civil szervezetek továbbra is a párt betiltását szorgalmazzák. A kiszivárgott levelek újabb érveket szolgáltathatnak a párt bírálóinak, de a hackertámadás elkövetőinek személye és szándéka egyelőre ismeretlen.

Alice Weidelnek most ismét egy csaknem egy évtizedes ügyből eredő kérdésekre kell válaszolnia. A kiszivárgott iratok egyes részletei további magyarázatot igényelnek, az azonban tény, hogy a politikus ellen korábban lefolytatott büntetőeljárást bizonyítékok hiányában megszüntették. A feltört levelek nyilvánosságra kerülése önmagában ezen nem változtat.