Első európai uniós tagállamként Görögország törvényben tiltja meg a közösségi média használatát a 15 év alatti gyermekek számára. A görög parlament október 22-én fogadta el a szabályozást, amely 2027. január 1-jén lép hatályba. Az új előírások értelmében a közösségi platformoknak ellenőrizniük kell felhasználóik életkorát, és meg kell akadályozniuk, hogy a korhatár alatti gyermekek hozzáférjenek szolgáltatásaikhoz. Az athéni kormány a digitális függőség, az alvászavarok és a közösségi oldalak mentális egészségre gyakorolt hatásai miatt döntött a szigorítás mellett.

Görögországban az év végétől alapvetően megváltoznak a gyermekek közösségimédia-használatának szabályai. A parlament által elfogadott törvény értelmében januártól a 15. életévüket be nem töltött fiatalok nem használhatják a jogszabály hatálya alá tartozó közösségi platformokat. Az intézkedés olyan népszerű szolgáltatásokat is érint, mint a Facebook, az Instagram és a TikTok, amelyek az elmúlt években a gyermekek és a kamaszok mindennapi életének meghatározó részévé váltak. A görög kormány szerint a korlátlan hozzáférés következményeit már nem lehet kizárólag a családokra hárítani, ezért a technológiai vállalatokat is kötelezni kell a gyermekek védelmére.

Dimítrisz Papaszterjíu digitális kormányzási miniszter a parlamenti vitában hangsúlyozta, hogy a gyermekek mentális egészségének védelme nem halasztható tovább. A politikus szerint a közösségi platformok túlzott használata függőséghez vezethet, rontja a koncentrációt, az alvás minőségét és a személyes kapcsolatokra fordított időt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az alkohol és a dohánytermékek vásárlására szigorú életkori korlátozások vonatkoznak, a gyermekek szellemi fejlődésére jelentős hatást gyakorló digitális szolgáltatásokhoz sokáig lényegesen könnyebb volt hozzáférni. A miniszter szerint Görögország nem várhat arra, hogy az Európai Unió valamennyi tagállam számára véglegesítse a közös szabályozást.

A közösségi oldalaknak kell ellenőrizniük a gyermekek életkorát

A görög törvény egyik legfontosabb eleme, hogy a korlátozás végrehajtásának felelősségét elsősorban a közösségi platformokra helyezi. A szolgáltatóknak olyan megbízható életkor-ellenőrzési rendszereket kell alkalmazniuk, amelyekkel kiszűrhetik a 15 év alatti felhasználókat, és megakadályozhatják hozzáférésüket az érintett szolgáltatásokhoz. Ez a már meglévő felhasználói fiókok ellenőrzését is szükségessé teheti, hiszen sok gyermek korábban valótlan születési dátummal regisztrálhatott valamelyik közösségi oldalra.

A görög kormány az életkor igazolására már korábban kifejlesztette a Kids Wallet nevű digitális alkalmazást, amely a gyermekek személyes adatainak széles körű továbbítása nélkül teszi lehetővé a korhatár ellenőrzését. A rendszer célja, hogy a platformok megbizonyosodhassanak arról, a felhasználó betöltötte-e a szükséges életkort, anélkül hogy ehhez feltétlenül meg kellene ismerniük a pontos születési dátumát vagy más érzékeny személyes adatait. A Kids Wallet azonban nem az egyetlen engedélyezett megoldás: a szolgáltatók más, megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújtó ellenőrzési módszereket is alkalmazhatnak.

A szabályok betartását az illetékes görög hatóságok felügyelik, a jogsértő platformokkal szemben pedig az európai digitális szolgáltatásokról szóló szabályozás keretében indulhat eljárás. A törvény nem a gyermekeket vagy szüleiket kívánja pénzbírsággal sújtani, hanem a szolgáltatókat kötelezi a korhatár betartatására. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök szerint a technológiai vállalatoknak az év hátralévő részében kell kialakítaniuk azokat a megoldásokat, amelyek egyszerre biztosítják a hatékony ellenőrzést és a felhasználók magánéletének védelmét.

Az Európai Unió is szigorításra készül, de a görög szabályozás ennél is tovább megy

A görög parlament döntése egy szélesebb európai folyamat része. Az Európai Bizottság szeptember 17-én bemutatta az EU KIDS Act elnevezésű jogalkotási javaslatot, amely közös szabályokat vezetne be a gyermekek online védelmére. A tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a hagyományos közösségi média használata, a 13 és 15 év közötti fiatalok pedig csak szülő vagy gondviselő által felügyelt, korlátozott funkciójú fiókkal férhetnének hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. Az ilyen fiókok esetében a javaslat napi egyórás használati korlátot is tartalmaz.

Az uniós tervezet nemcsak az életkori szabályokat változtatná meg, hanem a platformok működését is. Korlátozná a túlzott használatra ösztönző funkciókat, például a végtelen görgetést és egyes értesítési megoldásokat, miközben szigorúbb adatvédelmi és biztonsági követelményeket írna elő a gyermekek számára. Az intézkedések a közösségi médián túl más digitális szolgáltatásokat, köztük bizonyos online játékokat és mesterségesintelligencia-alapú alkalmazásokat is érintenének. Az EU KIDS Act azonban egyelőre jogalkotási javaslat, amelyet még az Európai Parlamentnek és a tagállamokat képviselő Tanácsnak is meg kell tárgyalnia.

Görögország ezzel szemben már elfogadta saját törvényét, amely a 15 év alattiak esetében nem biztosítja a hagyományos közösségi oldalak szülői felügyelettel történő használatának általános lehetőségét. Athén ezzel az egyik legszigorúbb európai megoldást választotta. Franciaországban korábban szintén megpróbáltak hasonló tilalmat bevezetni, az alkotmánytanács azonban augusztusban megsemmisítette a törvényt, mert a korlátozást aránytalannak ítélte a gyermekek kommunikációhoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogai szempontjából.

Visszaadnák a gyermekeknek a képernyők előtt elveszített időt

A görög kormány szerint a közösségi oldalak működési modellje jelentős részben arra épül, hogy a felhasználók minél hosszabb időt töltsenek a képernyő előtt. Az automatikusan induló videók, a folyamatos értesítések és a személyre szabott ajánlórendszerek különösen könnyen leköthetik a fiatalok figyelmét. A kabinet azzal érvel, hogy a gyermekeknek több időre van szükségük az alvásra, a tanulásra, a sportra és a személyes találkozásokra, miközben a szülők gyakran nehezen tudják ellenőrizni az okostelefonokon keresztül elérhető tartalmakat.

A törvény elfogadása ugyanakkor komoly politikai vitát váltott ki a görög parlamentben. A kormányzó Új Demokrácia támogatta a javaslatot, több ellenzéki párt azonban ellene szavazott, a PASOK pedig tartózkodott az érdemi állásfoglalástól. A vita középpontjában többek között az állt, hogy egy általános tilalom mennyire hatékony a digitális függőség visszaszorításában, illetve miként lehet megakadályozni a korhatár kijátszását anélkül, hogy a felhasználók személyes adatai veszélybe kerülnének.

A görög döntés jelentős fordulatot jelent a közösségi média szabályozásában: 2027. január 1-jétől már nem elegendő pusztán megadni egy születési dátumot a regisztrációnál, a szolgáltatóknak ténylegesen ellenőrizniük kell a felhasználók életkorát. Az athéni kormány ezzel azt az üzenetet küldi a technológiai óriásvállalatoknak, hogy a gyermekek védelme nem maradhat kizárólag a szülők felelőssége. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan tudják a platformok a gyakorlatban érvényesíteni a tilalmat, és követik-e Görögország példáját más európai országok is.