A Tisza Párt választási programjában még egyértelműen elutasította az Európai Unió migrációs paktumát és a migránskvótákat. Pósfai Gábor belügyminiszter májusban az Országgyűlésben is megerősítette ezt az álláspontot. Október 19-én azonban az Európai Parlament egyik bizottsági ülésén már egy készülő magyar menekültügyi javaslatról és az Európai Bizottsággal folytatott együttműködésről beszéltek. A holland Tineke Strik szerint november 1-jére várható az új javaslat bemutatása. A kérdés egyre kellemetlenebb a Tisza-kormány számára: hogyan egyeztethető össze a választási ígéret a most körvonalazódó brüsszeli egyeztetésekkel?
A Konfront október 20-i beszámolója szerint az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) strasbourgi ülésén Tineke Strik holland zöldpárti képviselő Michael McGrath uniós biztost kérdezte Magyarország migrációs politikájáról.
Strik arról beszélt, hogy a magyar kormány jelenleg felülvizsgálja a menekültüggyel és a határvédelemmel kapcsolatos szabályozást, és november 1-jére új javaslat bemutatása várható. Arra is kíváncsi volt, milyen szerepet vállal az Európai Bizottság az előkészítésben.
McGrath válaszában megerősítette, hogy Brüsszel szorosan együtt kíván működni a magyar hatóságokkal. A Konfront által idézett nyilatkozatának legfontosabb mondata így hangzott:
"Készek vagyunk támogatni Magyarországot, hogy előrelépjen a Migrációs és Menekültügyi Paktum átültetésében."
Az uniós biztos azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak teljesítenie kell az uniós jogból és az Európai Unió Bíróságának döntéseiből következő kötelezettségeit.
A beszámoló alapján tehát Brüsszelben már egy készülő magyar javaslatról és a migrációs paktum végrehajtásának lehetőségeiről tárgyalnak. A konkrét szöveg azonban egyelőre nem nyilvános, és az sem bizonyított, hogy a kormány már döntött volna a paktum valamennyi rendelkezésének végrehajtásáról.
A választási programban még szó sem volt kompromisszumról
A Tisza 2026 februárjában közzétett, A működő és emberséges Magyarország alapjai című választási programjának 103. oldalán félreérthetetlen vállalás szerepel:
"Elutasítjuk az Európai Unió migrációs kvótáit és a migrációs paktumot."
A párt emellett a déli határkerítés megtartását, az illegális bevándorlással szembeni zéró toleranciát és a más uniós országokból történő betelepítések elutasítását is megígérte. A kormányalakítás után sem változott a hivatalosan képviselt álláspont. Pósfai Gábor belügyminiszter május 26-án, egy parlamenti interpellációra válaszolva kijelentette, hogy a Tisza-kormány elutasítja a migrációs kvótákat és magát a paktumot is.
A miniszter akkor azt is közölte, hogy Magyarország nem támogat semmilyen kvóták szerinti elosztást vagy pénzbeli hozzájárulást. Sőt, arról beszélt, hogy a folyamatban lévő tárgyalásoknak nem része a migrációs paktum. Június 15-én ugyanakkor már pontosította az álláspontot: Magyarország a paktum jelenlegi formáját továbbra is elutasítja, de a három szolidaritási lehetőség közül a technikai segítségnyújtást elfogadhatónak tartja. Ez fontos különbség, mert a teljes elutasítás és a paktum valamely elemében történő részvétel politikailag nem ugyanazt jelenti.
Mit jelent valójában a migrációs paktum végrehajtása?
Az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktumát 2024-ben fogadták el, rendelkezéseinek alkalmazása pedig 2026. június 12-én kezdődött meg. Magyarországnak tehát nem kell novemberben külön elfogadnia a már hatályos uniós jogszabályokat.
A paktum egyik legvitatottabb eleme a kötelező szolidaritási mechanizmus, amelynek keretében a tagállamok menedékkérők átvételével, pénzügyi hozzájárulással vagy alternatív, például technikai segítségnyújtással vehetnek részt a közös rendszerben. A tagállamoknak van választási lehetőségük, de ez nem jelent korlátlan mentességet minden kötelezettség alól.
McGrath éppen ezekről a lehetőségekről beszélt a LIBE-bizottság ülésén. Ez alapján elképzelhető olyan megállapodás, amelyben Magyarország nem vállal menedékkérők átvételét, hanem más formában járul hozzá a rendszerhez, csakhogy a Tisza választási programja nem pusztán a kötelező betelepítést utasította el, hanem magát a migrációs paktumot is. A választók joggal várhatnak magyarázatot arra, hogyan értelmezi most ezt a vállalását a kormány.
Magyar Péter már szeptemberben megállapodásról beszélt
A brüsszeli egyeztetések ténye nem teljesen új információ. Magyar Péter szeptember 3-án újságírói kérdésre már arról beszélt, hogy októberben vagy novemberben megállapodás születhet az Európai Bizottsággal a magyar migrációs szabályozás körül kialakult konfliktus rendezéséről.
A miniszterelnök akkor hangsúlyozta, hogy a déli határkerítést és a szigorú magyar szabályozást fenn kívánja tartani, és nem akarja növelni az illegális bevándorlók számát. A tárgyalások egyik fontos háttere az Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete, amely miatt Magyarországot jelentős pénzbírság sújtja. Ez a jogvita ugyanakkor külön kezelendő a migrációs paktumtól: az ítélet korábbi menekültügyi kötelezettségek megsértéséhez kapcsolódik.
Magyar Péter szeptemberben nem ismertette részletesen, milyen jogi megoldással kíván megállapodni Brüsszellel. A mostani európai parlamenti beszámoló után viszont már konkrétan azt kellene tisztáznia, hogy a készülő magyar javaslat érinti-e a migrációs paktum végrehajtását, és ha igen, milyen formában.
November 1-jén kiderülhet, mi marad a választási ígéretből
A rendelkezésre álló információk alapján egyelőre nem lehet tényként kijelenteni, hogy Magyar Péter már titokban elfogadta a migrációs paktum végrehajtását. Az viszont bizonyított, hogy a párt korábban annak elutasítását ígérte, a magyar kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, Brüsszel pedig kész támogatni a magyar szabályozás módosítását.
A november 1-jére emlegetett javaslat tartalma ezért kulcsfontosságú.
Vállal-e Magyarország menedékkérők átvételét? Fizet-e hozzájárulást? Technikai segítséget nyújtana? Vagy olyan különmegállapodást próbál elérni, amely mellett fenntartható a korábban meghirdetett elutasító álláspont?
Ezek nem mellékes jogtechnikai kérdések, hanem egy hangsúlyos választási ígéret teljesítésének alapvető feltételei.
A Tisza-kormány számára most a legegyszerűbb megoldás a készülő javaslat nyilvánosságra hozatala lenne. Ha a megállapodás összeegyeztethető a választási programmal, ezt dokumentumokkal is be lehet mutatni. Ha viszont a kabinet módosítani kíván korábbi álláspontján, azt is világosan közölnie kell.
A választók ugyanis nem pusztán arra kaptak ígéretet, hogy Magyarországon megmarad a határkerítés, hanem arra is, hogy a Tisza elutasítja az uniós migrációs paktumot. Most a kormányon a sor, hogy megmutassa, pontosan mit jelentett ez az ígéret.
