Szigorú intézkedésekkel válaszol az olasz kormány az elmúlt napokban több városban is kirobbant erőszakos zavargásokra. Giorgia Meloni miniszterelnök bejelentette, hogy önálló bűncselekménnyé minősítik a tüntetéseken történő erőszakos részvételt, amelyért akár öt év szabadságvesztés és húszezer eurós pénzbírság is kiszabható. A döntés hátterében a milánói és más olasz nagyvárosokban történt rendbontások, fosztogatások és rendőrök elleni támadások állnak. A kabinet emellett ötszáz katonával erősíti meg Milánó közbiztonságának védelmét.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a keddi rendkívüli kormányülést követően jelentette be az új közbiztonsági intézkedéseket. Az elmúlt napokban Milánóban és több más városban erőszakos összecsapások történtek, amelyek során üzleteket fosztottak ki, kirakatokat törtek be, és rendőrökre támadtak. A megélhetési nehézségek miatt szervezett demonstrációk egy része békésen indult, később azonban erőszakos csoportok és a rendfenntartók közötti összecsapásokba torkollott. A kormányfő szerint az ilyen cselekményeknek semmi közük a demokratikus véleménynyilvánításhoz, ezért az államnak határozottan fel kell lépnie az elkövetőkkel szemben.

Az új szabályozás értelmében akár öt év börtönbüntetésre és húszezer eurós pénzbírságra számíthat az, aki egy legalább ötfős csoport tagjaként erőszakosan vesz részt egy demonstráción, például kövekkel, petárdákkal vagy más veszélyes tárgyakkal támad. A büntetés tovább súlyosbítható, ha az elkövető eltakarja az arcát, vagy valakinek sérülést okoz. A rendelkezés tehát nem a békés tüntetést tiltja, hanem a demonstrációk során elkövetett erőszakos cselekményeket kívánja szigorúbban büntetni.

Ötszáz katonát vezényelnek Milánóba

A kormány nemcsak a büntetőjogi szabályokat szigorítja, hanem a rendvédelmi jelenlétet is megerősíti. Matteo Piantedosi belügyminiszter bejelentette, hogy ötszáz katonával egészítik ki a Milánóban szolgálatot teljesítő rendvédelmi erőket. A katonák elsősorban a közterületek, a fontosabb létesítmények és a veszélyeztetett városrészek biztonságának fenntartásában működnek közre.

Az intézkedéscsomag a fiatalkorúak által elkövetett rongálásokra is kiterjed. Meloni közlése szerint a kormány azt az elvet kívánja érvényesíteni, hogy aki kárt okoz, annak meg kell térítenie azt, fiatalkorú elkövetők esetében pedig a szülőkre is pénzügyi felelősség hárulhat. Carlo Nordio igazságügyi miniszter arról is beszámolt, hogy a tüntetéseken erőszakos cselekmények elkövetésére szerveződő csoportok létrehozása, akár internetes eszközök felhasználásával, különösen súlyos büntetést vonhat maga után.

Meloni szerint a rombolás nem politikai véleménynyilvánítás

Az olasz miniszterelnök egyértelművé tette, hogy kormánya különbséget tesz a békés tiltakozás és az erőszakos rendbontás között. Meloni szerint a kirakatok betörése, az üzletek kifosztása és a rendőrök megtámadása nem igazolható társadalmi vagy politikai követelésekkel. Az állam feladata, hogy megvédje a polgárokat, a közvagyont és a vállalkozásokat az ilyen cselekményektől.

A szigorítás ugyanakkor vitákat is kiváltott Olaszországban. Bírálói attól tartanak, hogy az új rendészeti jogosítványok túlzottan korlátozhatják a gyülekezési szabadságot, miközben a zavargások hátterében álló társadalmi problémák megoldatlanok maradnak. A kormány ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a békés demonstrációhoz való jog továbbra is biztosított, az erőszakos cselekmények elkövetőinek azonban viselniük kell a következményeket.

Az olasz kormány döntése határozott válasz az elmúlt napok utcai zavargásaira. A következő időszakban az lesz a legfontosabb kérdés, hogy az új szabályozás képes lesz-e visszaszorítani az erőszakot úgy, hogy közben a békés tiltakozás szabadsága is változatlanul érvényesüljön.