A kulturális dolgozók és a rendvédelmi alkalmazottak után az egészségügyben is elégedetlen hangok jelentek meg Magyar Péter hétfői költségvetési bejelentése nyomán. A kormány 2027-től átlagosan 17 százalékos fizetésemelkedést ígér az egészségügyi szakdolgozóknak, ám az érintettek egy része szerint a hangzatos szám mögött korántsem egyértelmű, mennyivel nő majd a tényleges keresetük. Különösen a túlórázó, éjszakai és hétvégi műszakokat vállaló ápolók tartanak attól, hogy az új adózási szabályok miatt kevesebbet nyernek a változtatásokon, mint amennyire számítottak.

Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben jelentette be, hogy jövőre 123 ezer egészségügyi szakdolgozó fizetése emelkedhet átlagosan 17 százalékkal. A növekedés azonban nem kizárólag a munkabérek emeléséből származna, hanem a személyi jövedelemadó csökkentésének hatását is tartalmazza. A kormány tervei szerint a bruttó 680 ezer forint alatti kereseteknél mérséklődne az SZJA, amelyet a béremeléssel együtt kívánnak érvényesíteni.

A bejelentést követően az „1001 nővér – Felmondjuk a csendet” nevű Facebook-csoportban számos kritikus hozzászólás jelent meg. Többen a korábban emlegetett nagyobb béremelést kérték számon, mások pedig az egészségügyi dolgozók létszámhiányára, túlterheltségére és a pótlékokból összeálló fizetések problémáira hívták fel a figyelmet.

Aki többet dolgozik, az rosszabbul járhat az adókedvezménnyel?

A kritikák egyik központi kérdése a 680 ezer forintos jövedelemhatár. A csoportban közzétett elemzés Magyar Péter egyik példájából indult ki: ha egy beteghordó jelenleg bruttó 600 ezer forintot keres, és 15 százalékos béremelést kap, akkor fizetése 690 ezer forintra nő, vagyis átlépi az adócsökkentésnél említett határt.

A bejegyzés szerzője szerint ez különösen az ágy mellett dolgozó szakápolóknak okozhat problémát, akiknek keresetét rendszeresen túlóradíjak, éjszakai és hétvégi pótlékok egészítik ki. Attól tartanak, hogy a többletmunkával magasabb jövedelmet elérő dolgozók kisebb adókedvezményben részesülhetnek, miközben a felelősségük és a munkaterhelésük változatlanul jelentős marad.

Az azonban egyelőre nem állapítható meg, hogy a 680 ezer forintos határ átlépése pontosan milyen következményekkel jár. Ehhez ismerni kell az új adósávok és a szakdolgozói bértábla részletes szabályait. A bejelentett 17 százalékos átlagos növekedés önmagában nem jelenti azt, hogy minden egészségügyi dolgozó fizetése ugyanilyen arányban emelkedik.

"Hatalmas csalódás, elkeseredettség, düh"

A Facebook-csoport hozzászólói között többen kifejezetten indulatosan fogadták a bejelentést. Egyikük saját számításaira hivatkozva azt állította, hogy számára a tervezett változás nem emelést, hanem bércsökkenést jelenthet. Mások szerint legalább 30 százalékos bérrendezésre lenne szükség ahhoz, hogy megállítsák a szakdolgozók elvándorlását.

"Hatalmas csalódás, elkeseredettség, düh. Megint átvertek minket" - írta az egyik hozzászóló. Egy másik résztvevő úgy fogalmazott, hogy nem ilyen változásra szavazott, és attól tart, hogy a jelenlegi intézkedések a magánegészségügy felé terelhetik a dolgozókat és a betegeket.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is kapott bírálatokat. Az egyik kommentelő szerint a tárcavezető nem képviselte kellő eréllyel a szakdolgozók érdekeit a költségvetési tárgyalásokon. Több hozzászólásban pedig a szakszervezetek határozottabb fellépését, illetve a munkakörülmények rendezését sürgették.

A Facebookon megjelent reakciók természetesen nem tükrözik az egész egészségügyi szakdolgozói társadalom véleményét, azt azonban jelzik, hogy a bejelentett béremelés nem oszlatta el minden érintett aggodalmát. A dolgozók számára a nettó fizetés mellett az alapbér, a pótlékok rendszere, a túlórák elszámolása és a hosszabb távon kiszámítható életpálya is meghatározó kérdés.

Magyar Péter hétfőn 17 százalékos átlagos fizetésemelkedést jelentett be, ám a szakdolgozók egy része ennél pontosabb választ vár: mennyi lesz ebből a tényleges béremelés, mennyi az adócsökkentés, és hogyan változik azok keresete, akik a munkaerőhiány miatt rendszeresen többletmunkát végeznek? A kormány bejelentése egyelőre nem ad választ valamennyi kérdésre, a Facebookon megjelent csalódott reakciók pedig arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügyben a százalékok mellett a munkakörülmények és a dolgozók megtartása is sürgető feladat marad.