Újabb 67 egykori és jelenlegi sportoló, valamint edző csatlakozott ahhoz a nyílt levélhez, amelyben a Ferencváros meghatározó alakjai Kubatov Gábor mellett és az FTC önállósága mellett állnak ki. Ezzel már 156-ra nőtt a támogatók száma alig tíz nappal a klub október 27-i tisztújító közgyűlése előtt. A vita azonban régen túlnőtt azon, hogy ki vezesse a Fradit: a háttérben a Magyar Péter vezette kormány új sportvezetői összeférhetetlenségi szabályozása áll, amely Kubatov elnöki pozícióját is közvetlenül érintheti.

Egyre szélesebb körben sorakoznak fel a Ferencvárosi Torna Club sportolói és korábbi kiválóságai Kubatov Gábor mellett. Az FTC szombaton jelentette be, hogy újabb 67 sportoló és edző fogadta el a klub honlapján október 11-én közzétett közös nyilatkozatot.

Az első körben 89-en csatlakoztak a kiálláshoz, így a támogatók száma mostanra elérte a 156-ot. Az aláírók között olimpiai, világ- és Európa-bajnokok, magyar bajnokok, aktív játékosok és a klub történetének meghatározó alakjai egyaránt megtalálhatók.

Az újonnan csatlakozók között ott van többek között Dibusz Dénes, Böde Dániel, Botka Endre és Pintér Attila, a vízilabdázók közül Kásás Zoltán, a birkózásból Sike András és Bácsi Péter, de Kótai Mihály ökölvívó és Kucsera Gábor kajakos is a nyilatkozat mellé állt. Az első 89 aláíró között már olyan Fradi-ikonok szerepeltek, mint Nyilasi Tibor, Gera Zoltán, Lipcsei Péter és Lisztes Krisztián.

"Nagy a tét. A Fradi jövője"

A nyilatkozat jóval több egy egyszerű támogatói levélnél. Az aláírók azt hangsúlyozzák, hogy számukra a kérdés nem Kubatov Gábor politikai kötődése, hanem az a munka, amelyet 2011 óta a Ferencváros élén végzett.

A levél szerint Kubatov irányítása alatt a klub ismét olyan pozícióba került, amelyben nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismerést szerzett. Az aláírók külön hangsúlyozzák, hogy Kubatov Fradihoz való kötődése jóval korábbi politikai pályájánál, és azt írják: számukra a sorrendben a klub, a csapat, majd az egyén következik.

A sportolók kiállása azért kapott különös jelentőséget, mert az FTC október 27-én tartja tisztújító közgyűlését, Kubatov Gábor pedig ismét indulna a klubelnöki tisztségért, csakhogy időközben egy olyan törvényi változtatás került napirendre, amely akkor is véget vethetne sportvezetői pályájának, ha a Ferencváros tagsága újra bizalmat szavaz neki.

A kormány a politikát választaná le a sportról

Magyar Péter miniszterelnök szeptemberben jelentette be, hogy a kormány új összeférhetetlenségi rendszert kíván bevezetni a magyar sportban. A tervezet szerint az 500-nál több igazolt sportolót foglalkoztató sportegyesületeknél és a sportszövetségeknél nem tölthetnének be vezető tisztséget többek között miniszterek, államtitkárok, országgyűlési és európai parlamenti képviselők, pártelnökök, kormánybiztosok, illetve más magas rangú politikai vagy állami vezetők.

A korlátozás ráadásul nem feltétlenül érne véget a politikai tisztség megszűnésével: az összeférhetetlenség a tervek szerint további négy évig fennmaradna.

Magyar Péter a szabályozást azzal indokolta, hogy a sportot meg kell szabadítani a pártpolitikai befolyástól. Október 9-én azt mondta, a kormány álláspontja szerint az előző rendszerben politikai szereplők kerültek klubok és szövetségek vezetésébe, az új szabályozás pedig ennek vetne véget. A miniszterelnök szerint az Országgyűlés várhatóan november környékén fogadhatja el a javaslatot, amely még az év vége előtt hatályba léphet.

A Fradi oldaláról viszont éppen az önállóságot féltik

A konfliktus magja éppen itt található. A kormány szerint a szabályozás elválasztaná egymástól a pártpolitikát és a sportot. Az érintett klubvezetők és sportolók viszont úgy látják, ezzel éppen a sportegyesületek saját döntési szabadságába avatkozna bele a politika.

Kubatov Gábor és Deutsch Tamás, az MTK elnöke korábban más sportvezetőkkel együtt már a törvénytervezet visszavonását követelte. Álláspontjuk szerint arról, hogy ki vezessen egy sportegyesületet, annak közössége és tagsága jogosult dönteni. A tiltakozók jogi kifogásokat is megfogalmaztak, és azt állítják, hogy a tervezet az Alaptörvénnyel is ellentétes lehet.

A mostani, egyre bővülő Fradi-kiállás ugyanezt az érvelést erősíti: az aláírók szerint a Ferencváros elnökéről a Ferencvárosnak kell döntenie.

Magyar Péter már Kubatovnak is üzent

A vita közben egyre személyesebbé is vált. Amikor az első 89 Fradi-sportoló nyílt levele megjelent, Magyar Péter maga is reagált rá. A miniszterelnök azt írta, hogy a Ferencváros Kubatov Gábor előtt is létezett, és utána is fog, miközben személyében is támadta a klubelnököt, ez azonban láthatóan nem vetett véget a klubon belüli kiállásnak. Hat nappal később újabb 67 név került a támogatói listára.

A történet így már nem pusztán Kubatov Gábor személyéről szól. Arról is, meddig terjedhet az állam joga annak meghatározásában, hogy egy nagy sportegyesület kit választhat saját vezetőjének, illetve hol húzódik a határ a politikától való függetlenítés és a klub autonómiájába történő beavatkozás között.

Az október 27-i tisztújító közgyűlés ezért a szokásosnál jóval nagyobb politikai és sportközéleti figyelmet kaphat.

Egy dolog azonban már most látszik: miközben a kormány a sport és a politika szétválasztására hivatkozik, a Ferencváros egyre több jelenlegi és korábbi sportolója éppen a klub döntési szabadságát félti a tervezett beavatkozástól. Az első 89 aláíró után újabb 67 név került Kubatov Gábor mellé, így a Fradi belső üzenete aligha lehetne egyértelműbb: a klub jövőjéről ők maguk akarnak dönteni.