Újabb kérdések merültek fel Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij brüsszeli találkozójával kapcsolatban. Az ukrán sajtó értesülései szerint a magyar miniszterelnök kifejezetten ragaszkodott ahhoz, hogy az egyeztetésen ne legyenek jelen sem a delegációk tagjai, sem a munkatársak, de még a sajtó képviselői sem. A találkozó ráadásul kétszer olyan hosszúra nyúlt, mint amennyiről Magyar Péter előzetesen beszélt. Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy Budapest nem sokkal korábban feloldotta az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait akadályozó kifogásait.
Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij első hivatalos kétoldalú találkozóját hónapokon át tartó diplomáciai egyeztetés előzte meg. Az ukrán vezetés komoly várakozásokkal tekintett a brüsszeli megbeszélés elé, hiszen a Tisza-kormány hivatalba lépése után lehetőség nyílt a korábban feszült magyar–ukrán kapcsolatok rendezésére.
A találkozó körülményei azonban még az ukrán fél számára is meglepetést okoztak. Az European Pravda értesülései szerint Magyar Péter olyan feltételeket szabott, amelyek eltértek a megszokott diplomáciai gyakorlattól.
A magyar miniszterelnök ugyanis azt kérte, hogy az egyeztetésen kizárólag ő és Zelenszkij vegyen részt.
Még a saját munkatársait sem engedte be a tárgyalásra
Az ukrán lap beszámolója szerint Magyar Péter nem egyszerűen zárt ajtók mögötti tárgyalást kért. Azt is kikötötte, hogy a két ország delegációinak tagjai és a vezetők munkatársai se legyenek jelen. A négyszemközti vezetői egyeztetések önmagukban nem számítanak rendkívülinek a diplomáciában, a brüsszeli találkozó esetében azonban az ukrán források kifejezetten szokatlannak nevezték a magyar miniszterelnök ragaszkodását a teljesen zárt formátumhoz.
A megbeszélés még a megszokott protokolláris sajtónyilvánosságot is nélkülözte. Az újságírók a találkozó hivatalos kezdetén sem lehettek jelen, így a nyilvánosság számára egyelőre nem ismert, pontosan milyen kérdésekről esett szó. Ez különösen érzékeny körülmény egy olyan tárgyalásnál, amely Magyarország külpolitikai mozgásterét, Ukrajna európai uniós törekvéseit és a kárpátaljai magyar közösség érdekeit egyaránt érintheti.
A kérdés tehát nem az, hogy két állam vezetője tárgyalhat-e négyszemközt, ennél sokkal érdekesebb, hogy a magyar kormány milyen eredményeket tud felmutatni a megbeszélés után, és ezekről mennyit hajlandó megosztani a nyilvánossággal.
Tíz perc helyett fél óra: miről beszélhettek?
Magyar Péter korábban mindössze 10–15 perces találkozóról beszélt, az egyeztetés azonban végül mintegy fél órán át tartott. Az ukrán fél számára ugyanakkor ez az időtartam nem jelentett meglepetést, mivel Kijev eleve harmincperces megbeszélésre készült. Az eltérő előzetes tájékoztatás önmagában még nem bizonyít semmiféle háttéralkut, de felveti a kérdést, hogy a magyar nyilvánosság miért rövidebb, inkább protokolláris jellegű találkozóról értesült, miközben az ukrán fél hosszabb tárgyalással számolt.
A megbeszélés tartalmáról egyelőre nem kerültek nyilvánosságra olyan részletek, amelyek alapján megállapítható volna, milyen konkrét vállalások vagy kérések hangzottak el, éppen ezért különösen fontos lenne, hogy Magyar Péter világosan ismertesse, milyen magyar érdekeket képviselt, milyen kérdésekben jutott megállapodásra Zelenszkijjel, és maradtak-e olyan vitás pontok, amelyekben a két ország álláspontja továbbra is eltér.
Budapest már a találkozó előtt engedett Ukrajna ügyében
A brüsszeli egyeztetés politikai súlyát növeli, hogy néhány nappal korábban fontos fordulat történt Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában. Az ukrán parlament október 12-én módosította az oktatási törvényt. A változtatások a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási jogait érintő vitában is jelentőséggel bírnak, és hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország visszavonja az ukrán csatlakozási tárgyalások következő szakaszával kapcsolatos kifogásait. Az Európai Unió ezt követően két új fejezetcsoportban megkezdhette a tárgyalásokat Ukrajnával.
Ez kétségtelen diplomáciai előrelépés Kijev számára, magyar szempontból azonban legalább ennyire fontos, hogy az ukrán jogszabály-módosítások ténylegesen milyen változásokat eredményeznek a kárpátaljai magyarok mindennapi életében.
A jogszabályok elfogadása és a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülése ugyanis nem feltétlenül ugyanaz. A magyar közösség számára az jelentené a valódi eredményt, ha az anyanyelvi oktatás lehetőségei és a korábban vitatott jogosultságok ténylegesen, ellenőrizhető módon javulnának.
Magyar Péter kormányának ezért nemcsak azt kellene megmagyaráznia, miért oldotta fel Budapest a korábbi akadályokat, hanem azt is, hogy ezért cserébe milyen konkrét és számonkérhető garanciákat kapott a kárpátaljai magyarok jogainak védelmére.
Zelenszkij Budapestre is meghívást kapott
A magyar-ukrán közeledés újabb jele, hogy Volodimir Zelenszkijt meghívták az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett október 23-i budapesti megemlékezésekre. A meghívásról Ihor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője számolt be. Arról egyelőre nincs megerősített információ, hogy Zelenszkij elfogadja-e a meghívást.
A meghívás politikai jelentősége ugyanakkor vitathatatlan. Az 1956-os forradalom Magyarország történelmének egyik legfontosabb nemzeti eseménye, ezért egy ilyen alkalomra szóló államfői meghívás jóval több egyszerű diplomáciai gesztusnál. Éppen ezért a magyar közvélemény joggal várhat világos tájékoztatást arról, milyen célt szolgál a meghívás, és milyen eredményeket vár tőle a magyar kormány.
Magyar Péternek most már nem elég a diplomáciai siker látszata
A brüsszeli találkozó körülményeiből önmagukban nem lehet titkos megállapodásra vagy Magyarország érdekeivel ellentétes vállalásokra következtetni, azonban az ukrán sajtó beszámolója kétségtelenül olyan kérdéseket vet fel, amelyekre a magyar miniszterelnöknek érdemes volna választ adnia.
Miért ragaszkodott a teljesen négyszemközti tárgyaláshoz? Miért beszélt előzetesen rövidebb találkozóról, mint amennyire az ukrán fél készült? Milyen konkrét eredmények születtek, és milyen biztosítékokat kapott Magyarország a kárpátaljai magyarok jogainak védelmére?
Ezek nem pusztán politikai támadások, hanem egy külpolitikai jelentőségű találkozóval kapcsolatos, indokolt közérdekű kérdések. Magyar Péter immár miniszterelnökként tárgyal Ukrajna elnökével. A magyar választóknak pedig joguk van tudni, hogy a zárt ajtók mögött milyen eredményeket ért el az ország számára, ugyanis a diplomáciai mosolyok és a látványos gesztusok önmagukban még nem jelentenek külpolitikai sikert. A mérce az, hogy Magyarország és a kárpátaljai magyar közösség mit nyer a megállapodásokkal, és hogy a kormány képes-e ezekről nyíltan elszámolni.
