Tíz évvel a megszüntetése után ismét nyomtatásban jelent meg a Népszabadság, ezúttal hetilapként. A korábban a magyar baloldali sajtó egyik meghatározó szereplőjének számító újság új kiadóval, megváltozott megjelenési renddel és a Tisza-kormány egyik miniszterének címlapinterjújával tért vissza. Az újraindítás időzítése politikai szempontból is figyelemre méltó: a lap éppen abban az időszakban kap új életet, amikor a magyar médiapiac a kormányváltás után ismét jelentős átrendeződésen megy keresztül.
Pénteken megjelent a Népszabadság új, nyomtatott kiadásának első száma. Az egykori napilap tíz év szünet után hetilapként tért vissza az újságárusokhoz, miután október 8-án az internetes felületét is újraindították.
A lapot a Liberty Press Kft. adja ki, amely a Népszava és a Jelen kiadói jogaival is rendelkezik. Az új Népszabadság tehát egy olyan médiavállalkozás portfóliójába került, amely már eddig is jelen volt a baloldali és liberális közéleti sajtó piacán.
Az első szám címlapján Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepel, a vele készült interjúban pedig az elszámoltatásról, az alkotmányozásról és a kormányzati reformok lehetséges következményeiről is szó esik. A kulturális rovatban Robert Pattinson színésszel készült interjú kapott helyet.
Egy évtizedes médiapolitikai konfliktus után tért vissza
A Népszabadság 2016. októberi megszüntetése a magyar médiatörténet egyik legtöbbet vitatott eseménye volt. Az akkori kiadó, a Mediaworks Hungary Zrt. váratlanul felfüggesztette a lap megjelenését, és az internetes kiadást is elérhetetlenné tette. A történet előzménye, hogy Heinrich Pecina osztrák üzletember 2014-ben megszerezte a Ringier és az Axel Springer magyarországi érdekeltségeinek egy részét, köztük a Népszabadságot, majd létrehozta a Mediaworksöt.
A lap megszüntetését követően a Mediaworks tulajdonosa az Opimus Press lett, amely Mészáros Lőrinc üzleti érdekeltségeihez kapcsolódott. A tulajdonosváltás és a Népszabadság bezárásának időbeli közelsége évekig a magyarországi sajtószabadságról folytatott politikai viták egyik központi témája maradt.
A Népszabadság egykori munkatársai és támogatói a lap megszüntetését politikai támadásként értékelték, miközben a kiadó gazdasági indokokra hivatkozott. Az újság bezárása később a korábbi Orbán-kormány médiapolitikájával szembeni kritikák visszatérő hivatkozási pontjává vált.
A Tisza-kormány minisztere az új lap első címlapján
Az újraindulás politikai üzenetét erősíti, hogy az első nyomtatott szám vezető interjúalanya a jelenlegi kormány egyik meghatározó tagja, Ruff Bálint. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az elszámoltatásról és az alkotmányozásról beszél, vagyis éppen azokról a kérdésekről, amelyek a Tisza-kormány hatalomra kerülése óta a belpolitikai viták középpontjában állnak.
A Népszabadság visszatérése így túlmutat egy régi sajtómárka újjáélesztésén. A magyar baloldali sajtó egyik legismertebb neve ismét aktív szereplővé válhat a politikai nyilvánosságban, miközben a kormányváltás új helyzetet teremtett a korábban ellenzéki szerepben működő szerkesztőségek számára is.
Különösen érdekes lesz, hogy az új Népszabadság milyen viszonyt alakít ki a Tisza-kormánnyal. A lap korábbi politikai és szellemi öröksége alapján várhatóan fontos szerepet szán magának a közéleti vitákban, de a szerkesztőségi függetlenség valódi próbája az lesz, mennyire következetesen vizsgálja majd a jelenlegi hatalom döntéseit is.
A Népszabadság tíz év után visszatért, a politikai környezet azonban alapvetően megváltozott. Az egykori ellenzéki sajtó számára most az a kérdés, hogy a kormányváltás után is megőrzi-e kritikus szerepét, vagy a hatalomhoz közelebb kerülve új pozíciót keres magának a magyar médiapiacon.
