Az Európai Unió évek óta stratégiai célként hirdeti a Nyugat-Balkán integrációját, ám most még a mindössze 620 ezer lakosú Montenegró csatlakozása is komoly akadályokba ütközik. Horvátország a kilencvenes évek délszláv háborúiból örökölt viták rendezéséhez köti szomszédja felvételét, Németország pedig diplomáciai nyomással próbálja előmozdítani a megállapodást. A helyzet jól mutatja, milyen nehézségekkel szembesül az uniós bővítéspolitika, miközben Brüsszel Ukrajna csatlakozási perspektíváját is napirenden tartja.
Tizenhárom éve nem csatlakozott új ország az Európai Unióhoz. Utoljára Horvátország vált tagállammá 2013. július 1-jén, azóta a bővítésről szóló politikai ígéretek ellenére egyetlen újabb állam felvétele sem valósult meg. Pedig Montenegró sok szempontból ideális jelöltnek számít. Kis népessége és gazdasági mérete miatt integrációja viszonylag kezelhető feladat lenne, ráadásul a csatlakozási tárgyalásokban is jelentős előrelépést ért el. A 33 tárgyalási fejezetből már 21-et ideiglenesen lezártak, a korábbi elképzelések szerint pedig 2028-ban akár az unió tagjává is válhatna.
Csakhogy a folyamatot most Horvátország kétoldalú követelései veszélyeztetik.
A délszláv háború lezáratlan ügyei állják útját a csatlakozásnak
Zágráb több olyan kérdés rendezését várja Podgoricától, amelyek gyökerei az 1990-es évek háborús eseményeihez vezetnek vissza. Horvátország kártérítést követel azoknak a horvát állampolgároknak, akiket 1991 és 1992 között a montenegrói Morinj fogolytáborban tartottak fogva, és ragaszkodik az ott elkövetett háborús bűncselekmények felelőseinek elszámoltatásához.
A horvát követelések között szerepel tizennégy eltűnt állampolgár sorsának tisztázása, egyes ingatlanok visszaszolgáltatása, valamint a Jadran nevű történelmi vitorláshajó tulajdonjogának rendezése is. Emellett a két ország közötti határviták továbbra sem zárultak le.
Montenegró számára ezek a kérdések politikailag rendkívül érzékenyek. Egyes horvát követelések teljesítése belpolitikai ellenállást válthat ki, különösen a háborús emlékezethez és a területi kérdésekhez kapcsolódó ügyekben. A vita különös jelentőséget kap attól, hogy Horvátország maga is rendezetlen határkérdésekkel csatlakozott az Európai Unióhoz, hiszen Szlovéniával fennálló tengeri és szárazföldi határvitája a mai napig nem jutott minden fél által elfogadott végleges megoldásra.
Németország próbálja megmenteni a bővítési folyamatot
Berlin most arra törekszik, hogy Horvátország és Montenegró kompromisszumra jusson. Németország a 2014-ben elindított Berlini Folyamat révén hosszú ideje a nyugat-balkáni integráció egyik legfontosabb támogatója. A német diplomácia számára Montenegró csatlakozása politikai sikert jelentene, hiszen bizonyíthatná, hogy az uniós tagság ígérete továbbra is elérhető cél a térség országai számára.
A Nyugat-Balkán geopolitikai jelentősége közben folyamatosan növekszik. Oroszország, Kína, Törökország és az Egyesült Államok egyaránt rendelkezik gazdasági vagy politikai érdekeltségekkel a régióban, az elhúzódó uniós csatlakozási folyamat pedig csökkentheti Brüsszel befolyását azokban az országokban, amelyek évek vagy évtizedek óta várnak a tagságra.
És mi lesz Ukrajnával?
Montenegró esete az uniós bővítéspolitika egyik alapvető ellentmondására világít rá. Az EU vezetői rendszeresen hangsúlyozzák a további bővítés stratégiai fontosságát, miközben egy viszonylag kis ország felvételét is éveken át hátráltathatják a tagállamok közötti politikai és történelmi viták.
Mindez különösen érdekes Ukrajna csatlakozási törekvéseinek fényében. Ukrajna lakossága, gazdasági szerkezete, mezőgazdasági jelentősége, háborús helyzete és újjáépítési szükségletei nagyságrendekkel összetettebb integrációs feladatot jelentenek, mint Montenegró esetében.
Természetesen a két ország helyzete számos tekintetben különbözik, és Montenegró csatlakozásának akadályai önmagukban nem határozzák meg Ukrajna jövőjét, ugyanakkor a balkáni példa pontosan érzékelteti, milyen könnyen válhat egyetlen tagállam kétoldalú vitája az egész bővítési folyamat akadályává.
Brüsszelnek így egyre nehezebb megmagyaráznia, hogyan kívánja felgyorsítani az Európai Unió történetének egyik legösszetettebb bővítési folyamatát, amikor még a legelőrehaladottabb nyugat-balkáni tagjelölt felvételét sem sikerül biztosítania.
Montenegró 2028-as csatlakozása továbbra is lehetséges, de ehhez a horvát–montenegrói viták rendezésére és a fennmaradó tárgyalási fejezetek lezárására is szükség lesz. A következő hónapokban kiderülhet, hogy Berlin közvetítése elegendő lesz-e a politikai akadályok elhárításához.
