Megdöbbentő sérülésekről és tömeges őrizetbe vételekről érkeznek beszámolók Franciaországból, ahol hetek óta középiskolások tüntetnek az oktatás állapota miatt. Egy 15 éves fiú elvesztette a bal kezét, egy 14 éves diáknak szétroncsolódott az állkapcsa, egy harmadik fiatal pedig fél szemére megvakult. A sérüléseket a beszámolók szerint rendőrségi fegyverek okozhatták. A hatóságok szeptember óta 6773 kiskorút vettek őrizetbe, miközben egyre több panasz érkezik az intézkedések arányossága miatt.

Franciaországban negyedik hete tartanak az országos diáktüntetések, amelyek során középiskolások több száz oktatási intézmény bejáratát torlaszolták el. A fiatalok elsősorban a tanárhiány megszüntetését, az elhanyagolt iskolaépületek felújítását és az oktatási körülmények javítását követelik.

A tiltakozások azonban egyre inkább a rendőrség fellépése miatt kerülnek a figyelem középpontjába. A Guardian beszámolója szerint jogvédő szervezetek és ügyvédek súlyos túlkapásokkal vádolják a hatóságokat, amelyek több esetben maradandó sérüléseket okozhattak kiskorú tüntetőknek.

Háborús sérülésekre emlékeztető sebek

Az egyik legsúlyosabb eset október 5-én történt Lens városában, ahol egy 15 éves fiú közelében rendőrségi kábítógránát robbant fel. A gyermek elvesztette bal kezét, jobb kezének több ujját, és további sérüléseket is szenvedett. Ügyvédje, Bertrand Wattez szerint a sebek a háborús sérülésekhez hasonlíthatók.

Saint-Ouen-l’Aumone-ban egy 14 éves fiút a gyanú szerint rendőrségi gránátvetőből kilőtt eszköz talált arcon. Állkapcsa két helyen eltört, alsó fogait elvesztette, felső fogai pedig letörtek. A család ügyvédje szerint a lövést mindössze másfél méteres távolságból adták le. A hozzátartozók emberölési kísérlet miatt tettek feljelentést.

Tours városában egy 16 éves szakközépiskolás fél szemére megvakult, miután a gyanú szerint gumilövedék találta el. Az ügyben egy rendőr ellen súlyos testi sértés miatt emeltek vádat, aki tagadja a vádakat, a sérült fiú családjának ügyvédje pedig azt állítja, hogy a diák részt sem vett összecsapásban.

A három eset mellett további súlyos sérülésekről is érkeztek bejelentések. Laurent Nunez francia belügyminiszter a szenátusban közölte, hogy 36 rendőri erőszakkal kapcsolatos panasz miatt indult belső vizsgálat. Négy esetben robbanóeszközök okozhattak csonkulást, további hat ügyben pedig jelentős sérüléseket vizsgálnak.

Több mint 6700 kiskorút vettek őrizetbe

A francia igazságügyi minisztérium adatai szerint a szeptember közepén kezdődött tiltakozások óta 6773 tizennyolc év alatti fiatalt állítottak elő vagy vettek őrizetbe. Több mint ezer esetben nem emeltek vádat, 2190 fiatal ellen jogi eljárás indult, csaknem kétezren pedig alternatív intézkedésben részesültek.

Nathalie Tehio, a Francia Emberi Jogi Liga elnöke szerint a számok komoly kérdéseket vetnek fel az intézkedések indokoltságával kapcsolatban. A jogvédők úgy vélik, hogy az őrizetbe vételek jelentős része a tüntető fiatalok elrettentését szolgálhatja.

Az ügyvédek beszámolói szerint több fiatalt az őrizetben megaláztak, bántalmaztak, illetve rasszista, homofób vagy szexista megjegyzésekkel illettek. Szexuális zaklatás gyanúja is felmerült. Ezeket az állításokat egyelőre nem minden esetben támasztják alá lezárt hatósági vizsgálatok. A francia belügyminiszter visszautasította azt az állítást, hogy a rendőrség rendszerszerű elnyomást alkalmazna a diáktüntetéseken, ugyanakkor felfüggesztette a kábítógránátok használatát az iskolai megmozdulások során.

Ismét előkerült a sárgamellényes tüntetések öröksége

A francia rendőrség tömegoszlatási módszereit már a 2018–2019-es sárgamellényes tüntetések idején is heves bírálatok érték. Akkor szintén számos tüntető szenvedett súlyos, esetenként maradandó sérüléseket a rendőrségi eszközök alkalmazása következtében. A mostani események különösen érzékenyek, mivel az érintettek között gyermekek és fiatalkorúak vannak, akik alapvetően az oktatási körülmények javításáért vonultak utcára.

A rendőrségi fellépés jogszerűségéről az egyes ügyekben folyamatban lévő vizsgálatoknak és bírósági eljárásoknak kell dönteniük. Audrey Bailleul, a francia bírói szakszervezet képviselője is óvatosságra intett: szerinte jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a hatóságok tömegesen és szándékosan megsértették volna az eljárási szabályokat.

A francia hatóságoknak ezért nemcsak az egyes intézkedések jogszerűségét kell tisztázniuk, hanem azt is, hogyan történhettek ilyen súlyos sérülések az iskolai tiltakozások rendőri biztosítása közben. A demokratikus jogállam hitelessége azon is múlik, képes-e elszámoltatni saját hatóságait, ha azok aránytalan erőszakot alkalmaznak.