A jelek szerint Karácsony Gergelynek hetven évvel az 1956-os forradalom után sikerült megtalálnia a módját, hogy maga is részese lehessen a legendás szobordöntésnek. Október 23-án este fél nyolckor a Városháza Parkban újrajátsszák a Sztálin-szobor ledöntését, a terület pedig erre az alkalomra Csizma térré alakul. A főpolgármester történelmi megemlékezést hirdetett, amelynek bejelentéséből természetesen a jelenkor politikai üzenetei sem maradhattak ki.

Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára készülve Budapest vezetése látványos programsorozatot szervez, amelynek központi eseménye a kommunista diktátor szobrának jelképes ledöntése lesz. Karácsony Gergely közösségi oldalán jelentette be a rendezvényt, amelynek helyszíne a Városháza Park, időpontja pedig október 23., 19 óra 30 perc.

A főpolgármester szerint az évforduló legfontosabb üzenete, hogy 1956 emlékezete az egész nemzet közös öröksége. Bejegyzésében felidézte Sólyom László egykori köztársasági elnök gondolatát is, amely szerint az ünnepnek a felszabadulás tiszta örömét kell megőriznie, és hangsúlyozta, hogy a forradalom idején a különböző társadalmi csoportok közös akarata egységgé formálódott.

Karácsony ugyanakkor arról is értekezett, hogy Budapest mindig fellázad a diktatúrák ellen, és nem viseli el, ha meg akarják mondani neki, hogyan szeresse a hazáját.

A kijelentés meglehetősen ismerősen cseng a főpolgármester politikai kommunikációjából, amelyben a fővárost rendszeresen a hatalommal szembeni ellenállás jelképeként mutatja be.

Különös politikai mutatvány ez attól a városvezetőtől, aki ugyanebben a bejegyzésben óvja a közvéleményt a forradalom emlékének kisajátításától. Karácsony láthatóan fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy 1956 mindenkié, miközben saját aktuálpolitikai mondanivalóját is gondosan elhelyezi a megemlékezésben.

Lyukas zászlók, kiállítások és felújított emlékhelyek

A főváros az évforduló alkalmából valamennyi budapesti hídra lyukas magyar zászlókat helyez ki, felidézve Göncz Árpád egykori köztársasági elnök elképzelését, amely szerint az 1956-os forradalom jelképe a nemzeti megbékélés közös szimbólumává válhat.

A jubileumi programsorozat részeként az Eidolon Centre for Everyday Photography és a Fortepan közreműködésével köztéri fotókiállítás mutatja be, hogyan élte meg Budapest lakossága a forradalom napjait. A város több pontján, egykori tömegsírok helyszínén új emlékhelyeket alakítanak ki, a meglévő fővárosi 1956-os emlékműveket pedig felújítják.

Október 18-ig filmfesztivál is kapcsolódik a megemlékezésekhez, amelyen többek között Mészáros Márta, Makk Károly, Sándor Pál, Almási Tamás és Szász Attila alkotásait vetítik. Ezek a programok a történelmi emlékezet megőrzését szolgálják, és lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalabb nemzedékek is közelebb kerüljenek a forradalom eseményeihez.

Forradalmat újrajátszani könnyebb, mint forradalmárnak lenni

A Sztálin-szobor ledöntése 1956. október 23-án a magyar szabadságharc egyik legemlékezetesebb pillanata volt. A kommunista diktátor hatalmas bronzszobrát a tüntetők a népfelkelés első napján döntötték le, látványosan kifejezve a szovjet uralom és a személyi kultusz elutasítását. A talapzaton maradt csizmák később a forradalom egyik legismertebb jelképévé váltak.

A hetven évvel ezelőtti budapestiek azonban nem előre meghirdetett történelmi előadáson vettek részt. A diktatúra ellen fellépő emberek valódi kockázatot vállaltak, és akkor még senki sem tudhatta, hogy a következő hetek eseményei milyen véres megtorláshoz vezetnek.

Karácsony Gergely most ennek a történelmi pillanatnak a látványos felidézésére készül, amely alkalmas lehet arra, hogy a közönség átélje az 1956-os események szimbolikus jelentőségét. A főpolgármester politikai üzenetei azonban óhatatlanul felvetik, mennyire sikerül távol tartania a mai pártpolitikai küzdelmeket attól az ünneptől, amelyet saját szavai szerint sem volna szabad kisajátítani.

Október 23-án tehát ismét ledől a Sztálin-szobor, ezúttal a fővárosi önkormányzat szervezésében, pontos időponttal és előre meghirdetett programmal. Karácsony Gergely számára mindez kétségtelenül látványos ünnepi szereplést kínál, ám a történelmi díszletek között sem árt emlékezni arra, hogy a valódi forradalmárokat nem a szobordöntésről készült felvételek, hanem a tetteik tették azzá.