Az európai üzemanyagárakról szóló összehasonlítások rendszerint ugyanott kezdődnek és ugyanott is érnek véget: megnézzük, mennyibe kerül egy liter benzin Magyarországon, Ausztriában, Németországban vagy Romániában, átszámoljuk forintra, majd megállapítjuk, hol olcsóbb és hol drágább tankolni. Ez azonban csak a történet egyik fele, mert ugyanaz a 600, 700 vagy 800 forintos benzin egészen más terhet jelent attól függően, hogy mekkora fizetésből kell kifizetni.

Éppen ezért érdemes az árkijelzők mellett a fizetéseket is megnézni. Ha ugyanis azt számoljuk ki, hogy egy átlagos munkavállaló nettó keresetéből hány liter 95-ös benzint tud megvásárolni, az európai sorrend alaposan átrendeződik.

Az összehasonlítás alapja két uniós statisztikai adatsor. A benzináraknál az Európai Bizottság 2026. augusztus 27-i Weekly Oil Bulletin adatait vettük alapul, a kereseteknél pedig az Eurostat 2025-ös nettó kereseti adatsorát. A nettó kereset itt pontosan meghatározott statisztikai kategória: egy egyedülálló, gyermektelen, az adott ország átlagos munkavállalói keresetének 100 százalékát kereső dolgozó adózás és munkavállalói járulékok utáni jövedelméről van szó.

Ez azért fontos, mert így nem különböző országok eltérő módszertannal számított „átlagfizetéseit” próbáljuk egymással összevetni, hanem ugyanazt a munkavállalói helyzetet vizsgáljuk minden országban.

Ennyibe kerül a 95-ös benzin az Európai Unióban

A forintos értékeket 371 forintos euróárfolyammal számoltuk át. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az eurózónán kívüli országokban euróban fizetnek a kutaknál, az euróérték az egységes összehasonlítást szolgálja.

Ha kizárólag ezt a táblázatot nézzük, Magyarország helyzete kifejezetten kedvezőnek tűnik. A magyar 95-ös benzin ára az uniós mezőny olcsóbb részében található. A Bizottság augusztus 27-i adata szerint Magyarországon 1,634 euró volt egy liter 95-ös benzin statisztikai ára, ami 371 forintos euró mellett nagyjából 606 forintnak felel meg.

Ausztriában ugyanez körülbelül 660, Németországban 835, Hollandiában 872, Dániában pedig már több mint 900 forint.

Ebből könnyű lenne arra a következtetésre jutni, hogy Magyarországon olcsó a benzin, csakhogy ebből a számításból egy nagyon fontos tényező hiányzik: a fizetés.

Hány liter benzint lehet venni egy nettó átlagkeresetből?

Ha a 2025-ös nettó kereseteket elosztjuk a jelenlegi benzinárral, egészen más Európa rajzolódik ki.

A következő táblázat azt mutatja, hogy egy egyedülálló, gyermektelen, az adott ország átlagkeresetét kereső munkavállaló egy havi nettó keresetéből elméletileg hány liter 95-ös benzint tudna megvásárolni.

Tehát Magyarország a benzin nominális árát tekintve az Európai Unió olcsóbb országai közé tartozik, a nettó keresetből megvásárolható benzin mennyisége alapján viszont a 27 tagállamból mindössze kettőt, Görögországot és Romániát előzi meg.

Egy magyar átlagkereső a számítás szerint egy havi nettó keresetéből körülbelül 661 liter benzint tudna megvásárolni.

• Egy osztrák 1 723 litert.
• Egy német 1 148 litert.
• Egy svéd 2 004 litert.
• Egy luxemburgi pedig 2 614 litert.

A különbség különösen Ausztria esetében látványos, hiszen közvetlen szomszédunkról van szó. Az osztrák benzin a vizsgált időpontban körülbelül 9 százalékkal kerül többe a magyarnál, miközben egy osztrák átlagkereső a nettó fizetéséből nagyjából 2,6-szer annyi benzint tud megvásárolni, mint magyar kollégája.

Németországban még érdekesebb a helyzet. Egy liter 95-ös benzin forintra átszámítva körülbelül 835 forint, tehát közel 230 forinttal magasabb a magyar statisztikai árnál. A német átlagkereső mégis mintegy 1 148 litert tud megvenni egy havi nettó keresetéből, szemben a magyar 661 literrel.

Vagyis a német benzin nominálisan jóval drágább, a német fizetéshez mérve mégis lényegesen könnyebben megfizethető.

A környező országokkal összevetve sem túl fényes a kép

Magyar szempontból talán még érdekesebb, ha nem Luxemburghoz vagy Svédországhoz, hanem a régióhoz hasonlítunk.

Szlovéniában egy havi nettó átlagkeresetből körülbelül 1 202 liter, Ausztriában 1 723 liter, Szlovákiában 760 liter, Horvátországban 851 liter, Romániában 607 liter benzin vásárolható.

Magyarország 661 literes értékével tehát Romániát megelőzi, Szlovákiától viszont már mintegy száz literrel, Horvátországtól közel kétszáz literrel, Szlovéniától több mint ötszáz literrel marad el.

Lengyelország sem közvetlen szomszéd, de a régiós összehasonlítás miatt különösen érdekes: ott a benzin olcsóbb a magyarnál, miközben egy nettó átlagkeresetből körülbelül 892 liter vásárolható, vagyis több mint harmadával több, mint Magyarországon.

Az olcsó benzin és a megfizethető benzin nem ugyanaz

A két táblázat egymás mellé helyezve mutatja meg igazán, miért félrevezető pusztán a kutak ártábláit összehasonlítani. Magyarországon valóban olcsóbb egy liter benzin, mint az EU legtöbb nyugati tagállamában. Ez nem vélemény, hanem az Európai Bizottság adataiból látható tény.

Csakhogy ebből nem következik automatikusan az, hogy a magyar ember számára is olcsó a benzin.

A megfizethetőséghez ugyanis az árat a jövedelemhez kell viszonyítani. Ha egy országban 20, 30 vagy akár 40 százalékkal drágább az üzemanyag, miközben az elkölthető nettó kereset ennél sokkal nagyobb, az ott élő munkavállalónak kisebb erőfeszítést jelent megtankolnia az autóját.

A magyar és az osztrák adat ezt szinte tankönyvszerűen mutatja. Az osztrák autós többet fizet minden egyes literért, de a fizetéséből annyival több jut ugyanarra a termékre, hogy egy havi nettó átlagkeresetből több mint ezer literrel több benzint vásárolhat.

Luxemburg pedig a skála másik végét mutatja: az ottani átlagkereső ugyanabból a statisztikai értelemben vett havi nettó keresetből közel négyszer annyi benzint tud megvenni, mint a magyar.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bárki a teljes fizetését benzinre költi. A mutató éppen azért hasznos, mert egyetlen könnyen érthető számban fejezi ki az üzemanyag jövedelemhez viszonyított árát. Ugyanezzel a módszerrel élelmiszert, villamos energiát, lakhatást vagy bármely más alapvető kiadást is össze lehetne hasonlítani.

A számításnak további korlátja, hogy nem veszi figyelembe az országok eltérő lakhatási és egyéb megélhetési költségeit, ezért nem általános életszínvonal-rangsor. Arra viszont nagyon jól használható, amire készült: annak megmutatására, hogy mekkora üzemanyag-vásárlóerőt képvisel egy átlagos nettó kereset.

És ebből a szempontból egészen más kép rajzolódik ki, mint amit pusztán a benzinkutak ártáblái alapján látnánk.

Magyarországon európai összevetésben valóban viszonylag alacsony a benzin nominális ára, de amikor azt nézzük meg, hogy ebből az olcsó benzinből mennyit tud megvásárolni egy átlagkereső a fizetéséből, Magyarország az uniós mezőny végére, a 25. helyre csúszik vissza.