A Facebook lett a magyar politika első számú hírforrása: a kommentekből is tömegek tájékozódnak

Alaposan átalakult a magyarok politikai hírfogyasztása: a Facebook mára megelőzte az internetes hírportálokat és a televíziós hírműsorokat is. A Nézőpont Intézet november 19-én közzétett kutatása szerint a magyarok 72 százaléka a közösségi oldalról is szerzett politikai információkat az elmúlt két hétben. Különösen figyelemre méltó, hogy csaknem minden második válaszadó politikai témájú hozzászólásokból is tájékozódik, vagyis a kommentmezők lassan a hagyományos hírfogyasztás egyik meghatározó terepévé válnak. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a különböző pártok szavazói jelentősen eltérő módon követik a közéleti eseményeket.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a Facebook politikai hírforrásként 72 százalékos elérést produkált, miközben az internetes hírportálok 62, a televíziós hírműsorok pedig 59 százalékot értek el. A személyes kapcsolatok szerepe továbbra is jelentős, hiszen a megkérdezettek 60 százaléka barátoktól vagy ismerősöktől is értesült politikai eseményekről. A kutatásban több hírforrást is megjelölhettek a válaszadók, így az adatok azt mutatják, milyen felületekről szereztek információkat, nem pedig azt, hogy kizárólag hol tájékozódtak.

A Facebookon belül is érdekes különbségek mutatkoznak. A magyarok 55 százaléka a hírportálok közösségi oldalairól, 49 százaléka politikai témájú hozzászólásokból, 46 százaléka pedig közvetlenül a politikusok Facebook-oldalairól szerzett információkat. Az influenszerek és véleményvezérek 33 százalékot értek el, míg a TikTok politikai tartalmaival a válaszadók 22 százaléka találkozott. A számokból jól látszik, hogy a politikai kommunikációban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a felületek, ahol a hírek, a vélemények és a személyes reakciók szinte megkülönböztethetetlenül keverednek.

Ez a változás a közéleti viták minőségére is hatással van. Egy hírportálon megjelent tudósítás mellett ma már sokan ugyanakkora figyelmet fordítanak a hozzászólásokra, amelyek között megalapozott vélemények, félrevezető állítások, politikai propaganda és tudatos provokációk egyaránt előfordulhatnak. A kommentmezőkben különösen könnyű mesterségesen felerősíteni egy politikai üzenetet, hiszen néhány rendkívül aktív profil is képes meghatározni egy bejegyzés alatt kialakuló hangulatot. A Nézőpont kutatása nem vizsgálta a hamis profilok vagy automatizált kommentelés arányát, a hozzászólások magas elérése azonban jól mutatja, mekkora jelentősége van ennek a politikai kommunikációs térnek.

Nézőpont Intézet

A tiszások inkább hírportálokat olvasnak, a fideszesek többet tévéznek

A felmérés szerint a Facebook szinte minden jelentősebb politikai táborban meghatározó hírforrássá vált. A Tisza Párt támogatóinak 79 százaléka, a Fidesz szavazóinak 72 százaléka, míg a Mi Hazánk szimpatizánsainak 76 százaléka tájékozódott a közösségi oldalról. A hagyományos médiatípusok használatában ugyanakkor már jóval nagyobb különbségek látszanak, különösen a televíziós hírműsorok és az internetes hírportálok esetében.

A Fidesz szavazóinak 78 százaléka televízióból is szerzett politikai információkat, míg a Tisza támogatóinak 57 százaléka, a Mi Hazánk szimpatizánsainak pedig 50 százaléka használta ezt a hírforrást. Az internetes hírportáloknál fordított a helyzet: a tiszások 71 százaléka olvasott politikai híreket ilyen oldalakon, szemben a fideszesek 55 százalékával. A Mi Hazánk szavazóinak körében az internetes hírportálok elérése 64 százalék volt.

A különbségek részben a szavazótáborok eltérő korösszetételével és médiahasználati szokásaival is összefügghetnek. A kutatás szerint a 60 év felettiek 83 százaléka televíziós hírműsorokból is tájékozódik, míg a 40 év alattiaknál ez az arány mindössze 35 százalék. A Facebook azonban az idősebbek körében is jelentős szerepet játszik: a 60 év alattiak 77 százaléka, a hatvanas éveikben járók 67 százaléka, a 70 év felettieknek pedig 57 százaléka használta politikai információforrásként.

Nézőpont Intézet

Magyar Péter politikai kommunikációjának központja is a Facebook lett

A kutatás eredményei különösen érdekesek Magyar Péter kommunikációs stratégiájának tükrében. A miniszterelnök már ellenzéki politikusként is rendkívül intenzíven használta a Facebookot, és kormányra kerülése után sem változtatott ezen a gyakorlaton. Kormányzásának első száz napjában összesen 545 bejegyzést tett közzé, ami napi átlagban több mint öt posztot jelent. Az Origo korábbi összesítése szerint ugyanakkor az intenzív jelenlét ellenére ebben az időszakban jelentősen visszaesett a bejegyzései iránti érdeklődés.

A Facebook politikai jelentősége jól magyarázza, miért építette Magyar Péter kommunikációjának jelentős részét erre a platformra. Egy közösségi oldalon a politikus saját maga határozhatja meg mondanivalóját, közvetlenül szólhat követőihez, és a számára kedvező témákat emelheti előtérbe. A kommentekben kialakuló reakciók pedig tovább erősíthetik az üzenetek terjedését, különösen akkor, ha a követőtábor intenzíven részt vesz a vitákban.

A politikai kommunikáció szempontjából azonban jelentős különbség van a közösségi médiában elért figyelem és a kormányzati teljesítmény között. Gulyás Gergely korábban éppen erre utalt, amikor úgy fogalmazott, hogy a Facebook-ellenzék lehet sikeres, a Facebook-kormányzás azonban nem. A Tisza-kormány esetében ez a megállapítás különösen aktuális, hiszen Magyar Péter politikai felemelkedésében meghatározó szerepet játszó kommunikációs módszereknek most már a kormányzati döntésekkel és azok következményeivel is versenyezniük kell a választók figyelméért.

A politikai hírfogyasztás egyik legnagyobb kérdése a hitelesség

A Nézőpont Intézet kutatása világosan megmutatja, hogy a magyar politikai nyilvánosság súlypontja a közösségi médiába helyeződött át. A Facebookon ma már pártszimpátiától és életkortól függetlenül tömegek találkoznak közéleti tartalmakkal, miközben a hozzászólások és a politikusok saját bejegyzései egyre nagyobb szerepet kapnak a tájékozódásban. Ez komoly lehetőséget jelent a közvetlen kommunikációra, ugyanakkor a manipuláció, a félretájékoztatás és a szervezett politikai hangulatkeltés számára is kedvező környezetet teremthet.

A közösségi oldalakon zajló vitákban ráadásul gyakran a legerősebb érzelmi reakciót kiváltó bejegyzések kapják a legnagyobb figyelmet, ami könnyen háttérbe szoríthatja a tényszerű tájékoztatást. A politikai táborok közötti konfliktusok így a kommentmezőkben is újra és újra kiéleződhetnek, miközben a felhasználók sokszor olyan tartalmakkal találkoznak, amelyek megerősítik korábbi véleményüket. A Facebook térnyerése ezért a magyar média számára is komoly kihívás: a híroldalaknak egy olyan környezetben kell elérniük az olvasókat, ahol egy politikusi bejegyzés, egy újságcikk és egy névtelen komment ugyanazon a felületen verseng a figyelemért.

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a magyarok politikai tájékozódásában a Facebook már megkerülhetetlen szereplő. A 72 százalékos elérés mellett különösen beszédes, hogy a válaszadók közel fele a hozzászólásokból is szerez politikai információkat. Ez pedig minden eddiginél nagyobb felelősséget ró a hírszolgáltatókra és az olvasókra egyaránt, hiszen a politikai vélemények formálódása egyre nagyobb részben a közösségi média felületein történik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük