Megalázó meghallgatásokról, a dolgozók politikai nézeteinek és családi hátterének vizsgálatáról, valamint szakmailag megmagyarázhatatlan elbocsátásokról számolt be a közmédia egyik korábbi munkatársa. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó újságíró szerint a Tisza-kormány alatt megkezdett átalakítás során olyan kérdések is elhangzottak, amelyeknek semmi közük nem volt az érintettek szakmai alkalmasságához. A hírszolgáltatás júliusi leállítása után hónapokon át bizonytalanságban tartották a munkavállalókat, majd végül közös megegyezéses távozás vagy csoportos létszámleépítés közötti választás elé állították őket.
A közmédia átalakítása július 7-én kezdődött, amikor váratlanul leállították a hírszolgáltatást. A Hirado.hu és az M1 munkatársai ekkor szembesültek azzal, hogy több kollégájukat már elbocsátották, a többiek jövőjéről pedig még nem született végleges döntés. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó egykori dolgozó szerint az új vezetés első intézkedései komoly felháborodást váltottak ki a szerkesztőségben.
A munkatársakat aznap délelőtt állománygyűlésre hívták, ahol az új vezérigazgató és Mészáros Zsófia tájékoztatta őket a változásokról. A dolgozók azt az ígéretet kapták, hogy szükség lesz a munkájukra, továbbra is megkapják fizetésüket, és a következő héten személyes meghallgatások kezdődnek. A hírszolgáltatás szüneteltetését átmeneti intézkedésként mutatták be.
A megszólaló szerint a szerkesztőség tagjai különösen sérelmezték, hogy az új vezetés kommunikációja általánosságban kérdőjelezte meg korábbi munkájuk szakmai tisztességét. Elmondása szerint a munkatársak közül senki ellen nem folyt sajtóper, mégis olyan légkör alakult ki, amelyben sokan úgy érezték, előre megbélyegezték őket.
Propagandistának tartja magát? Ilyen kérdések is elhangozhattak a meghallgatásokon
A július közepén kezdődő személyes meghallgatások nagyjából fél-egy óráig tartottak. A korábbi munkatárs beszámolója szerint a vezetők több esetben nem a szakmai tapasztalatra, a munkavégzésre vagy a jövőbeni feladatokra voltak kíváncsiak, hanem a dolgozók korábbi szerkesztőségi tevékenységéhez fűződő személyes viszonyára.
Állítása szerint egyes kollégáitól megkérdezték, propagandistának tartják-e magukat, illetve egyetértettek-e a Hirado.hu korábban megjelent írásaival. Őt magát is arról faggatták, hogy azonosult-e a szerkesztőségben publikált valamennyi tartalommal.
A beszélgetésen egy számára ismeretlen nő is részt vett, aki a megszólaló szerint jegyzőkönyvet vezetett. Az egykori munkatárs úgy tudja, hangfelvétel is készült a meghallgatásról, miközben a HR később azt közölte velük, hogy nem rögzítették a beszélgetéseket.

Még az egyik dolgozó antikommunista nagyapja is bekerült a jegyzőkönyvbe
A beszámoló legsúlyosabb állítása a munkavállalók személyes és családi adatainak kezelésére vonatkozik. A korábbi újságíró elmondta, hogy egyik elbocsátott kollégája megkapta saját meghallgatásának jegyzőkönyvét, amelyben egyebek mellett az is szerepelt, hogy a nagyapja antikommunista volt.
Az információ szakmai jelentősége nehezen értelmezhető. Egy újságíró alkalmasságát aligha határozhatja meg valamelyik felmenőjének politikai meggyőződése, különösen akkor, ha az illető személy már egy korábbi történelmi korszakban élt.
A megszólaló szerint a történtek súlyos adatvédelmi és munkajogi aggályokat vetnek fel. Saját meghallgatásának jegyzőkönyvét is szerette volna megismerni, kérésére azonban állítása szerint nem kapott érdemi választ. Egy másik munkatársa ugyancsak hiába próbálta kikérni a róla készült dokumentumot. Ha a jegyzőkönyvek valóban politikai nézetekre és családi háttérre vonatkozó információkat tartalmaznak, tisztázni kell, milyen célból gyűjtötték ezeket, kik férhettek hozzájuk, és szerepet játszottak-e a későbbi munkáltatói döntésekben.
Hónapokig otthon tartották őket, majd közölték, hogy távozniuk kell
A júliusi meghallgatások után a munkatársak egy ideig abban bíztak, hogy augusztus végén újra dolgozhatnak. A közmédia egyes rádiós és televíziós hírszolgáltatásainak tervezett újraindítása miatt a Hirado.hu szerkesztőségében is számítottak a visszatérésre.
Augusztus 24-én azonban újabb levél érkezett, amelyben hét héttel meghosszabbították a munkavégzésük felfüggesztését. A dolgozók továbbra is megkapták a távolléti díjukat, de belépőkártyáikat letiltották, céges e-mail-címeiket pedig ideiglenesen megszüntették. Később már a magánlevelezési címükre kapták a munkáltatói értesítéseket. Október 2-án végül közölték velük, hogy lezárultak a meghallgatások, és két lehetőség közül választhatnak. Vagy közös megegyezéssel távoznak, vagy csoportos létszámleépítés keretében szűnik meg a munkaviszonyuk.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó volt munkatárs korábbi rádiós tapasztalataira hivatkozva megpróbált másik munkakörben elhelyezkedni a közmédián belül. Állítása szerint azonban a HR-nél közölték vele, hogy erre nincs lehetőség. Végül nem fogadta el a közös megegyezést, így a csoportos elbocsátás mellett döntött.
Tapasztalt újságírókat küldtek el, miközben új munkatársak érkeztek
Az egykori dolgozó azt is kifogásolta, hogy a vezetés nem ismertette az elbocsátások pontos szakmai szempontjait. A szerkesztőségben több nagy tapasztalattal rendelkező újságíró dolgozott, mégis jelentős létszámcsökkentés mellett döntöttek. A megszólaló szerint különösen furcsa volt, hogy miközben a munkáltató költségcsökkentésre és hatékonyabb működésre hivatkozott, az épületben új munkatársak is megjelentek. Továbbra sem kapott választ arra, miért éppen négy korábbi dolgozót hívtak vissza a szerkesztőségbe, és milyen szempontok alapján választották ki a távozókat.
Az MTVA októberben hivatalosan is megerősítette, hogy július óta átfogó szervezeti és gazdálkodási átvilágítás zajlik, amelynek részeként létszámcsökkentésre is sor kerül. A 2027-es költségvetési javaslat eközben több mint 61 milliárd forinttal mérsékelné a közmédia állami támogatását. A korábbi munkatárs beszámolója szerint a dolgozók körében már egy következő, tavaszi elbocsátási hullám lehetőségéről is beszélnek. A közmédia vezetése erről nem közölt hivatalos döntést.
Szakmai átalakítás vagy politikai szűrés?
A közmédia működésének átszervezése és a szerkesztőségi munka szakmai felülvizsgálata önmagában a munkáltatói döntések körébe tartozik. Az azonban egészen más megítélés alá esik, ha a dolgozók politikai meggyőződéséről, családtagjaik múltjáról vagy személyes nézeteiről gyűjtenek információkat, majd átláthatatlan szempontok alapján döntenek a jövőjükről.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó egykori munkatárs állításai komoly vizsgálatot indokolnak. A közmédia vezetésének tisztáznia kellene, milyen kérdések hangzottak el a meghallgatásokon, készültek-e hangfelvételek, hogyan kezelték a dolgozók személyes adatait, és milyen szakmai szempontok határozták meg az elbocsátásokat.
A közmédia megújítására hivatkozva nem lehet politikai megbízhatósági vizsgát rendezni a munkavállalóknak. Ha a beszámolóban szereplő állítások igaznak bizonyulnak, akkor a Tisza-kormány alatt végrehajtott átalakítás már jóval többről szólhat egyszerű szervezeti korszerűsítésnél.



