Jelentős visszaesés várható az Európai Unió cukortermelésében, ami a magyarországi árakat is felfelé hajthatja. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2026/27-es gazdasági évben 22,2 százalékkal kevesebb cukrot állíthatnak elő az uniós országok, miközben a külföldi behozatal közel 48 százalékkal emelkedhet. Magyarország különösen érzékeny a piaci változásokra, hiszen a hazai szükséglet legalább kétharmadát importból fedezzük. A szűkülő kínálat hatása először a beszerzési árakban, később pedig a boltok polcain is megjelenhet.
Az Európai Bizottság legfrissebb cukorpiaci előrejelzése szerint a 2026 októberétől 2027 szeptemberéig tartó gazdasági évben mindössze 12,90 millió tonna cukrot termelhetnek az Európai Unióban, szemben az előző szezon 16,58 millió tonnájával. Ez közel 3,7 millió tonnás visszaesést jelent, amelynek hátterében elsősorban a cukorrépa termőterületének csökkenése és a kedvezőtlen időjárás áll. A nyári hőség és az aszály több termőterületen is rontotta a hozamokat, így a gazdálkodók kisebb területről kevesebb alapanyagot tudtak betakarítani. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium brüsszeli képviselete korábban arra figyelmeztetett, hogy az uniós cukortermelés a 2017-es cukorkvóta-kivezetés óta nem látott mélypontra süllyedhet.
A visszaesés azért jelent különösen nagy problémát, mert az európai cukorfelhasználás közben alig változik. Az előrejelzés szerint az uniós fogyasztás és ipari felhasználás együttesen mintegy 13,29 millió tonna körül alakulhat, vagyis a termelés már önmagában sem fedezi teljes egészében a szükségletet. A hiányt az import növelésével és a korábban felhalmozott készletek felhasználásával kell ellensúlyozni, miközben az európai cukoripar exportlehetőségei is jelentősen beszűkülnek.
A piaci helyzetet tovább nehezíti, hogy a cukor ára a világpiacon már emelkedésnek indult. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint októberben egyetlen hónap alatt 6,7 százalékkal nőtt a cukorárindex. Az európai termelés csökkenése és a nemzetközi drágulás együttesen növelheti a feldolgozóipar és a kereskedők beszerzési költségeit, ami végül a fogyasztói árakban is éreztetheti hatását.
Közel 48 százalékkal több cukrot kell importálnia az Európai Uniónak
Az Európai Bizottság számításai szerint az EU-n kívüli országokból származó cukorimport 1,76 millió tonnáról 2,60 millió tonnára növekedhet. Ez 840 ezer tonnás, közel 48 százalékos bővülést jelent, amely teljes egészében a közvetlen cukorbehozatal növekedéséből adódhat. A közvetlen import mennyisége az előző szezon 910 ezer tonnájáról 1,75 millió tonnára emelkedhet, miközben a feldolgozott élelmiszerekben behozott cukor mennyiségét továbbra is 850 ezer tonnára becsülik.
A kivitel ezzel párhuzamosan jelentősen visszaeshet, mivel az európai termelőknek egyre kevesebb cukor marad a külföldi piacokra. A feldolgozott termékek cukortartalmával együtt számított uniós export 4,19 millió tonnáról 3,05 millió tonnára csökkenhet, ami 27 százalékos visszaesésnek felel meg. A közvetlen cukorexport ennél is nagyobbat zuhanhat, 1,64 millió tonnáról mindössze 600 ezer tonnára. A szezon végére rendelkezésre álló készletek szintén megcsappanhatnak: az előző idény 3,06 millió tonnájával szemben már csak 2,22 millió tonna cukor maradhat raktáron.
Magyarországon különösen érzékenyen érintheti a piacot a termeléscsökkenés
A magyar cukorpiac erősen függ a külföldi beszerzésektől, mivel a hazai termelés évtizedek óta nem képes kielégíteni a teljes szükségletet. Az Európai Bizottság becslése szerint az idei szezonban mindössze 10,9 ezer hektáron termesztettek cukorrépát Magyarországon, amelyből hozzávetőleg 58,5 ezer tonna cukrot állíthatnak elő. Az ország egyetlen működő cukorgyára Kaposváron található, a hazai fogyasztás legalább kétharmadát pedig behozatal fedezi. Emiatt az európai kínálat visszaesése közvetlenül befolyásolhatja a magyar élelmiszeripari vállalkozások és kereskedelmi láncok beszerzési lehetőségeit.
Az uniós fehércukor átlagára szeptemberben tonnánként 503 euró volt, ami mindössze három euróval haladta meg az augusztusi szintet, ugyanakkor 26 euróval elmaradt az előző év azonos időszakának árától. A világpiacon októberben tapasztalt erőteljesebb drágulás azonban már egy lehetséges fordulatot jelez, amely az új szezonra kötött szerződésekben is megjelenhet. A magyar bolti árak alakulása attól is függ, hogy a kereskedők és az élelmiszeripari gyártók a magasabb beszerzési költségekből mekkora részt hárítanak át a vásárlókra, illetve mennyi ideig tudják a korábbi készletekkel és szerződésekkel mérsékelni az áremelkedést.
A következő hónapokban tehát ismét drágulhat az egyik legfontosabb alapvető élelmiszer. Az uniós cukortermelés több mint ötödével történő visszaesése, az importigény megugrása és a készletek csökkenése egyaránt az árak emelkedésének irányába hat. Magyarország számára különösen kedvezőtlen a helyzet, hiszen a jelentős importfüggőség miatt a hazai piac nehezen tudja kivédeni az európai cukorhiány következményeit.





