Újabb drágulási hullám fenyegeti a világgazdaságot, és a legnagyobb veszélyt ismét az élelmiszerek és az energia árának emelkedése jelenti. A Világbank október 28-án közzétett előrejelzése szerint a globális nyersanyagárak 2026-ban átlagosan 23 százalékkal nőhetnek, az élelmiszer-alapanyagok pedig 2027-ben is tovább drágulhatnak. A közel-keleti háború, a fekete-tengeri gabonaszállítások akadozása és a szélsőséges időjárási jelenségek egyszerre nehezítik a helyzetet. A következményeket pedig világszerte a fogyasztók is megérezhetik a boltokban.

A Világbank legfrissebb nyersanyagpiaci jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok világpiaci ára idén valamivel több mint 10 százalékkal emelkedhet, amit 2027-ben további, 7 százalékot meghaladó növekedés követhet. A két év alatt ez összesen mintegy 18 százalékos drágulást jelentene. Az energiaárak eközben 2026-ban átlagosan 32 százalékkal nőhetnek, ami az élelmiszer-termelés és -szállítás költségeit is megemeli.

A drágulás hátterében több, egymást erősítő tényező áll. A közel-keleti konfliktus megzavarta az energiapiacokat, miközben a fekete-tengeri térségben a háborús helyzet tovább nehezíti a gabonaszállítást. A magasabb üzemanyag- és műtrágyaárak a mezőgazdasági termelőket is sújtják, akik a többletköltségek egy részét kénytelenek lehetnek továbbhárítani. A Világbank figyelmeztetése szerint ezek a hatások különösen a szegényebb országokban veszélyeztethetik az élelmezésbiztonságot.

Az El Niño tovább ronthatja a helyzetet

A jelentés egyik legfontosabb figyelmeztetése az El Niño időjárási jelenséghez kapcsolódik. Az óceáni és légköri változások a világ számos mezőgazdasági térségében idézhetnek elő aszályt, szélsőséges csapadékot vagy más terméskárokat. Ha az időjárási problémákhoz további háborús és szállítási zavarok társulnak, a globális élelmiszerpiac a jelenleg vártnál is jelentősebb áremelkedéssel szembesülhet.

A Világbank kedvezőtlen forgatókönyve szerint az élelmiszer-alapanyagok ára akár 12 százalékkal is meghaladhatja az alap-előrejelzésben szereplő szintet. Ez különösen súlyosan érintené azokat az országokat, amelyek nagymértékben függenek az importált gabonától és egyéb élelmiszerektől. A szervezet arra is figyelmeztet, hogy egy újabb árrobbanás a világ legszegényebb térségeiben tovább növelheti a nélkülözést.

Az olaj, a fémek és az arany ára is jelentősen emelkedhet

A Világbank az olajpiacon is komoly feszültségekre számít. Előrejelzése szerint a globális olajkínálat 2026-ban 5,2 százalékkal csökkenhet, ami a koronavírus-járvány időszakát leszámítva több mint négy évtized legnagyobb visszaesése lenne. A Brent típusú kőolaj éves átlagára 91 dollár körül alakulhat hordónként, szemben a 2025-ös 69 dollárral.

A fémek világpiaci ára idén átlagosan 25 százalékkal emelkedhet, elsősorban a kínálati problémák, valamint az elektromos autók, az adatközpontok és a megújulóenergia-beruházások növekvő igénye miatt. A nemesfémeknél még jelentősebb, közel 40 százalékos drágulás várható, mivel a geopolitikai bizonytalanság idején sok befektető az aranyhoz hasonló eszközökben keres biztonságot.

A Világbank ugyanakkor 2027-re a teljes nyersanyagpiacon átlagosan 7 százalékos árcsökkenést jósol, elsősorban az energiaárak mérséklődése miatt. Ez azonban nem jelenti az élelmiszerek olcsóbbá válását, hiszen az élelmiszer-alapanyagoknál további áremelkedésre számítanak.

Magyarországon is érezhető lehet a világpiaci drágulás

A nemzetközi élelmiszerárak emelkedése Magyarország számára is kedvezőtlen kilátásokat jelenthet. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-feldolgozás és a szállítás egyaránt érzékeny az energia- és alapanyagárak változására, amelyek idővel a fogyasztói árakban is megjelenhetnek. A tényleges bolti drágulás mértékét azonban a forint árfolyama, a hazai termés, a kereskedelmi költségek és a gazdaságpolitikai intézkedések is befolyásolják.

Különösen érzékeny lehet a helyzet akkor, ha a Tisza-kormány kivezeti az alapvető élelmiszerekre bevezetett árréskorlátozásokat. Egy ilyen lépés egyes termékeknél további áremelkedést eredményezhet, miközben a nemzetközi költségnyomás is fennmarad. A családok szempontjából ezért a bérek vásárlóerejének alakulása és az élelmiszer-infláció továbbra is meghatározó kérdés marad.

A Világbank előrejelzése alapján 2027-ben sem számíthatunk általános élelmiszerár-csökkenésre a világpiacon. Bár az energia és egyes nyersanyagok ára mérséklődhet, a gabonaszállítási nehézségek, a háborús konfliktusok és az időjárási kockázatok továbbra is felfelé hajthatják az élelmiszer-alapanyagok árát. A következő évben így a megélhetési költségek alakulása világszerte az egyik legfontosabb gazdasági kérdés maradhat.