Kihagyták Kaja Kallast az ukrajnai béketárgyalásokból, az uniós külügyi főképviselő magyarázatot követel

Komoly diplomáciai feszültséget okozott Brüsszelben, hogy Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem kapott helyet az ukrajnai béketárgyalásokra kijelölt európai egyeztetőcsoportban. A Politico értesülése szerint Kallas nehezményezi a döntést, és az uniós szerződésekre hivatkozva állítja, hogy hivatalánál fogva szerepet kellene kapnia a tárgyalási folyamatban. A háttérben az európai intézmények közötti hatásköri viták, a nagy tagállamok érdekei és az amerikai kormányzattal fennálló nézeteltérések egyaránt szerepet játszhatnak.

Az Európai Unió külügyi vezetése sajátos helyzetbe került: miközben az Egyesült Államok közvetítésével újabb tárgyalások körvonalazódnak az orosz–ukrán háború lezárásáról, az EU külpolitikai főképviselője egyelőre nem tagja az európai egyeztetődelegációnak. A Politico november 17-i beszámolója szerint Kaja Kallas igyekszik szerepet biztosítani magának a folyamatban, miután az európai vezetők nélküle állapodtak meg a delegáció összetételéről.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a november 13-i dublini egyeztetéseket követően ismertette az európai tárgyalócsoport összetételét. A delegációban Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország nemzetbiztonsági tanácsadói vesznek részt, kiegészülve az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviselőivel. Az öt ország részvétele azt mutatja, hogy a legnagyobb európai hatalmak közvetlen befolyást kívánnak gyakorolni a békefolyamatra.

A döntésből azonban kimaradt Kallas és az általa vezetett Európai Külügyi Szolgálat, amelynek éppen az uniós külpolitika összehangolása lenne az egyik legfontosabb feladata. A főképviselő ezt nehezen fogadta el, és újságírói kérdésre egyértelművé tette, hogy továbbra is igényt tart a részvételre.

Kallas az uniós szerződésekre hivatkozik

A Politico által idézett nyilatkozatában Kallas felszólította az újságírókat, hogy vizsgálják meg az uniós alapszerződéseket, amelyek meghatározzák a külügyi és biztonságpolitikai hatásköröket. Érvelése szerint az Európai Unió működésének alapját éppen ezek a szabályok jelentik, ezért indokoltnak tartja saját részvételét a tárgyalásokban.

Kallas azt is hangsúlyozta, hogy készen áll a feladatra. A főképviselő álláspontja ugyanakkor nem változtat azon, hogy az európai állam- és kormányfők egyelőre más összetételű küldöttséggel kívánják képviseltetni magukat.

A Politico által megszólaltatott európai diplomaták szerint Kallas mellőzésében az is szerepet játszhat, hogy korábban többször bírálta Donald Trump amerikai elnök Ukrajnával kapcsolatos politikáját. Az amerikai közvetítéssel zajló egyeztetéseknél ezért egyes európai szereplők olyan képviseletet részesíthettek előnyben, amely várhatóan könnyebben tud együttműködni Washingtonnal. Ez azonban diplomáciai értelmezés, nem hivatalosan közölt indoka a döntésnek.

Brüsszelben is vita zajlik arról, ki képviselje Európát

A kialakult helyzet az uniós intézmények közötti régebbi hatásköri feszültségeket is felszínre hozta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elmúlt években egyre aktívabb külpolitikai szerepet vállalt, miközben António Costa az Európai Tanács vezetőjeként szintén részt kíván venni a kontinens biztonságát meghatározó egyeztetéseken.

Az Euronews beszámolója szerint a Kallas vezette Európai Külügyi Szolgálat háttérbe szorulása már az intézmény jövőjével kapcsolatos vitákat is felerősítette. Francia és német részről olyan átalakítási elképzelések is napirendre kerültek, amelyek szorosabban az Európai Bizottsághoz kapcsolnák a diplomáciai szolgálatot. Ez tovább szűkíthetné az uniós külügyi főképviselő önálló mozgásterét.

A nézeteltérések közepette az európai országoknak továbbra is közös álláspontot kellene kialakítaniuk Ukrajna jövőjéről, a biztonsági garanciákról és az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokról. A delegáció összeállítása körüli vita azonban jelzi, hogy az egységes európai képviselet megteremtése önmagában is komoly diplomáciai feladat.

Moszkva is figyeli az európai vitákat

Az orosz elnöki hivatal részéről Jurij Usakov korábban arról beszélt, hogy az európai országok egyre határozottabban próbálnak bekapcsolódni a tárgyalásokba. Az elnöki tanácsadó szerint azonban előbb tisztázniuk kellene, milyen célokat kívánnak elérni, és valóban készek-e hozzájárulni a konfliktus lezárásához.

Moszkva a nyugati katonai támogatásokra és az Oroszországgal szembeni szankciókra hivatkozva rendszeresen megkérdőjelezi az európai országok béketárgyalási szándékait. Az európai vezetők ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy Ukrajna biztonsága és Európa jövőbeli védelmi rendszere nem alakítható ki az érintett országok részvétele nélkül.

Kaja Kallas mellőzése így egyszerre vet fel intézményi és diplomáciai kérdéseket. Az uniós külügyi főképviselő továbbra is szerepet követel a tárgyalási folyamatban, miközben a legnagyobb európai államok és az EU más vezető intézményei már kialakították saját egyeztetési csatornáikat. A helyzet azt is megmutatja, milyen nehézségekkel jár az egységes európai külpolitikai fellépés akkor, amikor a kontinens biztonságát érintő legfontosabb döntések kerülnek napirendre.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük