A Willkommenskultur vége? Öt uniós ország Afrikába küldené a kitoloncolt migránsokat, Ruandában nyitnának központot

Jelentős fordulat körvonalazódik az európai migrációs politikában: Németország, Dánia, Ausztria, Hollandia és Görögország hétfőn Bécsben bejelentette, hogy Ruandával kezd tárgyalásokat egy közös kitoloncolási központ létrehozásáról. Az elképzelés szerint azokat a migránsokat szállítanák az afrikai országba, akiknek elutasították a menedékkérelmét, és már nincs joguk az Európai Unióban tartózkodni. Az első, mintegy száz ember befogadására alkalmas létesítmény 2027-ben kezdhetné meg működését.

Újabb jelentős lépést tettek az európai országok az illegális migráció visszaszorítására. November 16-án Bécsben öt uniós tagállam képviselői jelentették be, hogy megkezdik a konkrét tárgyalásokat Ruandával egy Európán kívüli visszatérési központ létrehozásáról. A kezdeményezést Christian Stocker osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán miniszterelnök is támogatja.

A tervezett létesítménybe olyan harmadik országbeli állampolgárok kerülhetnének, akiknek már nincs jogszerű tartózkodási lehetőségük az Európai Unióban, hazájukba történő visszaküldésük azonban akadályokba ütközik. A megállapodás lehetővé tenné, hogy az érintetteket akkor is Ruandába szállítsák, ha eredetileg nem ebből az országból érkeztek Európába.

A bécsi bejelentés politikai szempontból különösen figyelemre méltó, hiszen Németország is csatlakozott a kezdeményezéshez. A korábbi német befogadáspolitika, a Willkommenskultur után Berlin immár olyan megoldás kidolgozásában vesz részt, amely az elutasított menedékkérők Európán kívüli elhelyezésére épül. A szigorúbb kitoloncolási szabályok támogatása jól mutatja, mennyit változott az európai migrációs politika az elmúlt évtizedben.

Először száz migránst szállítanának Ruandába

Az öt ország egyelőre kísérleti programban gondolkodik. A tervek szerint az első központ körülbelül száz ember egyidejű elhelyezésére lenne alkalmas, és a részt vevő tagállamok kezdetben viszonylag kis létszámban küldenének oda elutasított menedékkérőket. A cél az, hogy az első átszállítások már 2027-ben megtörténjenek.

A ruandai létesítményt a jelenlegi elképzelések alapján nem zárt fogolytáborként működtetnék. Az odaérkezők szabadon mozoghatnának az ország területén, és lehetőségük lenne munkát vállalni vagy hosszabb távon letelepedni. Az elképzelés szerint a központ átmeneti elhelyezést biztosítana azoknak is, akik később visszatérhetnek származási országukba.

A pontos feltételekről még nem született végleges megállapodás. A finanszírozást az öt európai állam vállalná, de a program teljes költsége és a ruandai kormánynak nyújtandó ellentételezés egyelőre nem ismert. A tárgyalások lezárása után derülhet ki, milyen feltételekkel indulhat el a rendszer.

Az EU-ból kiutasított migránsok többsége nem távozik

A kezdeményezés hátterében az európai kitoloncolási rendszer régóta fennálló problémái állnak. Az Európai Bizottság adatai szerint 2025-ben a visszatérésre kötelezett harmadik országbeli állampolgároknak mindössze 28 százaléka hagyta el ténylegesen az Európai Uniót. A kiutasítási döntések jelentős részét tehát nem sikerült végrehajtani.

A nehézségek egyik oka, hogy egyes származási országok nem működnek együtt megfelelően állampolgáraik visszafogadásában. Más esetekben az érintettek személyazonosságának megállapítása vagy az úti okmányok beszerzése okoz problémát. A harmadik országokban létrehozott központoktól az európai kormányok azt várják, hogy csökkenjen azok száma, akik kiutasításuk ellenére az unióban maradnak.

A visszatérési szabályok szigorításával Brüsszel is megnyitotta az utat az ilyen megállapodások előtt. A tagállamok a megfelelő jogi feltételek teljesülése esetén az Európai Unión kívüli országokkal is együttműködhetnek az elutasított menedékkérők elhelyezésében és visszaküldésében.

A britek már megpróbálták, de a bíróság megállította a programot

Ruanda neve korábban a brit migrációs politikában is előkerült. London 2022-ben kötött megállapodást az afrikai országgal arról, hogy az Egyesült Királyságba illegálisan érkező menedékkérőket oda szállítanák át. A terv azonban hosszadalmas jogi vitákhoz vezetett, a brit Legfelsőbb Bíróság pedig 2023-ban jogellenesnek minősítette a rendszert.

Az öt uniós ország mostani elképzelése fontos ponton eltér a korábbi brit modelltől. Ruandába kizárólag olyan személyeket küldenének, akiknek menedékkérelmét már elbírálták, és akik minden jogorvoslati lehetőségük kimerítése után sem maradhatnak az Európai Unióban. A részt vevő kormányok szerint a rendszert a nemzetközi és európai jogi előírásoknak megfelelően alakítanák ki.

A kezdeményezés ugyanakkor várhatóan újabb jogi vitákat vált ki. Emberi jogi szervezetek Ruanda politikai és emberi jogi helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg aggályokat, és azt kifogásolják, hogy az érintettek megfelelő garanciák nélkül kerülhetnek egy számukra idegen országba.

Dánia szerint fordulópont lehet a migrációs politikában

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a bécsi bejelentésen jelentős változásként értékelte a kezdeményezést. A politikus szerint az európai országoknak vissza kell szerezniük az ellenőrzést a migráció felett, és meg kell szüntetniük az illegális bevándorlást ösztönző tényezőket.

A részt vevő államok úgy vélik, hogy az Európán kívüli visszatérési központok hozzájárulhatnak az embercsempészek üzleti modelljének gyengítéséhez is. A kezdeményezés támogatói szerint az illegális migrációval szembeni fellépés akkor lehet eredményes, ha a kiutasítási határozatokat a gyakorlatban is végrehajtják.

A program hatékonyságát ugyanakkor egyelőre nem lehet megítélni. Az első központ mindössze száz ember befogadására készülne, miközben az európai visszatérési rendszer évente nagyságrendekkel több ügyet kezel. A kísérleti időszak tapasztalatai alapján dönthetnek az esetleges bővítésről.

Európa migrációs politikája egyre szigorúbb irányba fordul

A ruandai terv politikai jelentősége a várható kezdeti létszámnál jóval nagyobb. Öt uniós tagállam immár közösen készül arra, hogy az elutasított menedékkérők egy részét Európán kívül helyezze el, miközben további országok is érdeklődnek a hasonló megoldások iránt.

A korábbi befogadáspolitikai elképzelésekkel szemben egyre nagyobb hangsúlyt kap a kitoloncolások végrehajtása, a határellenőrzés és az illegális migráció visszaszorítása. A német részvétel különösen látványos változást jelez, hiszen az ország egy évtizeddel ezelőtt még az európai befogadáspolitika egyik meghatározó szereplője volt.

A november 16-i bécsi bejelentés alapján Németország, Dánia, Ausztria, Hollandia és Görögország 2027-ben már megkezdené az elutasított menedékkérők Ruandába szállítását. A részletes feltételekről még tárgyalni kell, de a politikai irányváltás egyértelmű: az érintett kormányok immár Európán kívüli megoldásokat keresnek azok elhelyezésére, akiknek nincs joguk az unióban maradni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük