Félpénzt hozott a globális minimumadó, a magyar–amerikai adóegyezmény pedig továbbra is hiányzik: Orbán Anita sem tudott áttörést elérni

Mindössze 52,4 milliárd forint folyt be a globális minimumadóból, miközben a magyar kormány eredetileg évi 96,4 milliárdos költségvetési hatással számolt. A NAV most nyilvánosságra került adatai szerint a vitatott adónem a várakozások alig 54 százalékát teljesítette. Különösen kellemetlen a helyzet annak fényében, hogy a globális minimumadó körüli korábbi magyar–amerikai konfliktus végén Washington felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amelynek hiánya azóta is jelentős hátrányt okoz a magyar befektetőknek. A megállapodást pedig a Tisza-kormány külügyminiszterének, Orbán Anitának sem sikerült helyreállítania.

A BDO Magyarország közérdekű adatigénylés keretében szerezte meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatását a globális minimumadó első bevételeiről. A 2024-es adóév után összesen 52,4 milliárd forintot fizettek be az érintett vállalatok, jóval kevesebbet a Pénzügyminisztérium korábbi, 96,4 milliárd forintos éves előrejelzésénél. A 2025-ös adóévre már 2240 adózó jelentette be érintettségét a NAV-nál, az idei bevallási és fizetési határidő november 20.

A 2024-ben bevezetett szabályozás azokra a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozik, amelyek éves konszolidált árbevétele eléri a 750 millió eurót, és valamely országban ténylegesen 15 százaléknál kevesebb adót fizetnek. Magyarországon a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is beszámíthat az adóterhelésbe.

A Tisza-kormány 2027-es adócsomagja ráadásul tovább alakíthatja a rendszert. A nagyvállalatokra vonatkozó társaságiadó-kulcsot 9-ről 15 százalékra emelnék, ami mérsékelheti a külön befizetendő globális minimumadó összegét. Kármán András pénzügyminiszter szerint az adókedvezmények miatt az érintett cégek tényleges társaságiadó-terhelése átlagosan 11,25 százalék körül alakulhat. A változás így nem feltétlenül jelenti az összes vállalati adóbevétel csökkenését, de a globális minimumadó önálló költségvetési szerepét visszaszoríthatja.

Washington felmondta az egyezményt, a magyar befektetők azóta is fizetik az árát

A globális minimumadó bevezetése 2022-ben komoly diplomáciai konfliktust okozott Magyarország és az Egyesült Államok között. Az Orbán-kormány az ország alacsony társaságiadó-kulcsára és versenyképességi érdekeire hivatkozva ellenezte az uniós szabályozást, júniusban pedig megakadályozta az erről szóló irányelv elfogadását. Joe Biden kormányzata három héttel később, július 8-án értesítette Budapestet az 1979 óta érvényben lévő kettős adóztatást kizáró egyezmény felmondásáról.

Az amerikai pénzügyminisztérium döntése mögött a minimumadó körüli vita is szerepet játszott, bár Washington már korábban kifogásolta a régi egyezmény több rendelkezését. Magyarország 2022 decemberében végül hozzájárult a globális minimumadó uniós elfogadásához, az amerikai fél azonban nem vonta vissza az egyezmény felmondását. Annak adózási rendelkezései 2024. január 1-jétől már nem alkalmazhatók.

A következmények elsősorban az Egyesült Államokban befektető magyar vállalkozásokat és magánszemélyeket sújtják. Az amerikai forrásból származó osztalékokat főszabály szerint 30 százalékos forrásadó terheli, ami különösen érzékenyen érintheti az amerikai részvényeket tartó magyar befektetőket. A BDO szerint az amerikai cégek magyarországi befektetéseinél kisebb a változás, mivel Magyarország eleve nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalékra és jogdíjra.

Az Orbán-kormány újrakezdte a tárgyalásokat, a Tisza alatt nincs látható előrelépés

Az Orbán-kormány Donald Trump hivatalba lépése után kísérletet tett az adóegyezmény helyreállítására. 2025 januárjában megkezdődött egy új megállapodás előkészítése, október 17-én pedig Lóga Máté akkori államtitkár Washingtonban tárgyalt Kenneth Kiesszel, az amerikai pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős vezetőjével. A felek abban állapodtak meg, hogy szakértői szinten folytatják a munkát a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény érdekében.

A folyamat azonban a 2026-os kormányváltásig nem vezetett új megállapodáshoz. Azóta a Tisza-kormány részéről sem jelentettek be kézzelfogható előrelépést, pedig Orbán Anita külügyminiszter nemrég Washingtonban folytatott tárgyalásokat. Arról nincs nyilvános tájékoztatás, hogy az adóegyezmény helyreállítása szóba került-e a megbeszélésein, így az sem állapítható meg, hogy a kérdésben milyen egyeztetések folynak a háttérben.

A helyzet azért különösen figyelemre méltó, mert a magyar–amerikai adóegyezmény hiánya nem pusztán diplomáciai kérdés. A kedvezőtlen adózási feltételek évek óta érintik a magyar befektetőket, miközben a globális minimumadó első bevételi adatai elmaradnak a korábbi költségvetési várakozásoktól.

A 2024-es adóév alapján a globális minimumadó eddig jóval kevesebbet hozott a vártnál, a korábbi magyar–amerikai adómegállapodás megszűnésének következményei viszont továbbra is érezhetők. Az Orbán-kormány legalább újra tárgyalóasztalhoz ült az amerikaiakkal, a Tisza-kormány diplomáciájának pedig egyelőre nincs nyilvánosan ismert eredménye az ügyben. Orbán Anita washingtoni látogatása után különösen indokolt lenne tisztázni, mikor és milyen feltételekkel születhet új megállapodás, amely valóban könnyebbséget jelenthetne a magyar adófizetőknek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük