Új vezetőt nevezett ki Kármán András az állami beszerzések élére: 1465 milliárdos megszorítási terv mellett alakítják át a rendszert

Novák-Soós Zsuzsanna veszi át november 9-től a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vezetését. Kármán András pénzügyminiszter jelentős átalakítást vár az új főigazgatótól, miközben a Tisza-kormány 2027-ben összesen 1465 milliárd forinttal kívánja csökkenteni az állami kiadásokat. A tárcavezető a korábbi közbeszerzési gyakorlatok felszámolását ígéri, a nagyszabású takarékossági program azonban már jóval konkrétabb kérdéseket is felvet: mely intézményeknek mennyiből kell majd gazdálkodniuk, és mennyit lehet valóban megtakarítani a beszerzések átalakításával?

Kármán András hétfőn jelentette be, hogy pályázati eljárás eredményeként Novák-Soós Zsuzsannát nevezte ki a KEF főigazgatójának. A szakember jogász és közbeszerzési szakjogász végzettséggel rendelkezik, valamint több mint 25 éves tapasztalatot szerzett összetett beszerzési rendszerek kialakításában és irányításában. Korábban jelentős költségvetésű állami szervezeteknél dolgozott vezetőként.

A KEF az államigazgatás egyik fontos háttérintézménye, amely központi beszerzéseket és ellátási feladatokat lát el, emellett a kórházi ingatlanok üzemeltetésében is szerepet vállal. Működése ezért közvetlenül befolyásolja, mennyibe kerül az állami intézmények fenntartása, az eszközbeszerzés és számos alapvető szolgáltatás biztosítása.

A pénzügyminiszter szerint a főigazgatóság korábbi működését túlárazások, versenykorlátozás és részrehajló beszerzési gyakorlatok jellemezték. Kármán ezeket az előző kormány időszakához kötötte, és az új vezetéstől a kifogásolt szerződések, valamint a beszerzési rendszer felülvizsgálatát várja. A nyilvános bejelentésben ugyanakkor nem ismertetett konkrét ügyleteket, amelyekkel számszerűen alátámasztotta volna a felsorolt visszásságokat.

A 1465 milliárdos megtakarításból mennyi jut a közbeszerzésekre?

A KEF átalakítása a Tisza-kormány nagyszabású költségvetési takarékossági programjához kapcsolódik. A 2027-es tervezetben összesen 1465 milliárd forintos állami kiadáscsökkentés szerepel, ami a bruttó hazai termék mintegy 1,5 százalékának felel meg.

A teljes összegből 1018 milliárd forintot meghatározott intézkedésekkel, további 447 milliárdot pedig általános takarékossággal kívánnak elérni. Utóbbi keretében a minisztériumok és az állami vállalatok működési kiadásait legalább tíz százalékkal fognák vissza.

A korábban bemutatott költségvetési számítások szerint a közbeszerzési és ellátási rendszer átalakításától 56,2 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány. Ez már konkrétabb összeg, mint a teljes állami kiadáscsökkentési terv, ugyanakkor azt még nem részletezték, hogy ebből pontosan mekkora részt kell a KEF-nek teljesítenie.

A kormány más területeken is jelentős kiadáscsökkentést tervez. Az előnytelennek tartott koncessziós szerződések felülvizsgálatától 246,1 milliárd forintot, a gazdaságfejlesztési támogatások visszafogásától 169,5 milliárdot, a kormányzati kommunikáció és a kiemelt rendezvények költségeinek csökkentésétől pedig 92,6 milliárd forintot remélnek. Ezek azonban egyelőre tervezett megtakarítások. A tényleges eredmény attól függ, mely szerződéseket sikerül módosítani, mennyivel csökkennek a beszerzési árak, és milyen költségekkel jár az állami feladatok további ellátása.

A kórházak működését sem hagyhatja érintetlenül az átalakítás

A főigazgatóság feladatköre miatt a változások az egészségügyi intézmények működésére is hatással lehetnek. A kórházi ingatlanüzemeltetés, a karbantartás és az ellátási feladatok olyan területek, ahol a költségcsökkentés következményei gyorsan jelentkezhetnek a mindennapi működésben.

A pénzügyminiszter azt várja az új vezetőtől, hogy a szervezet az átalakítás közben is biztosítsa a folyamatos működést. Az állam számára nyilvánvalóan kedvező, ha ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat alacsonyabb áron tudja beszerezni. Más a helyzet azonban akkor, ha a megtakarítást szolgáltatások visszafogásával vagy szükséges karbantartások elhalasztásával érik el.

A KEF új főigazgatójának ezért egyszerre kell teljesítenie a pénzügyi elvárásokat, biztosítania a közbeszerzések átláthatóságát és fenntartania az intézmények működőképességét. A kinevezésről szóló miniszteri bejelentésből egyelőre nem derül ki, milyen ütemezéssel, milyen szerződéses változtatásokkal és mekkora szervezeti átalakítással kívánják elérni a tervezett megtakarítást.

Kármán András szerint minden magyar érdeke, hogy az állam takarékosan és felelősen gazdálkodjon a közpénzekkel. A kijelentéssel aligha lehet vitatkozni, a kormány teljesítményét azonban majd a tényleges költségvetési adatok és az állami szolgáltatások színvonala alapján lehet megítélni.

Novák-Soós Zsuzsanna tehát komoly feladattal kezdi meg munkáját. A Tisza-kormány 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentési programjában a közbeszerzési rendszer átalakításának is szerepet szánnak, de az új vezetésnek most azt kell megmutatnia, hogyan lehet a beszerzéseken milliárdokat megtakarítani úgy, hogy közben a kórházak és más állami intézmények működése se lássa kárát a takarékosságnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük