Jelentős változás előtt áll a magyar magánegészségügy: a Tisza-kormány tervei szerint 2027. január 1-jén megkezdheti működését az új Egészségügyi Minőségbiztosítási Hatóság, amely az állami és a magánszolgáltatókat egyaránt ellenőrizheti. Az intézkedés mintegy 48 ezer magánegészségügyi szolgáltatót érinthet, a szakmában pedig már az is felmerült, hogy az új hivatal milyen szankciókat alkalmazhat, és akár intézmények bezárásához is vezethetnek-e az ellenőrzések. A tervezett átalakítás részleteiről a Magánegészségügyi Summit résztvevői beszéltek.
A november elején, a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett szakmai konferencián több mint kétszáz döntéshozó és harminc szakértő vitatta meg a magyar magánegészségügy helyzetét. A tanácskozás egyik legfontosabb témája az új ellenőrző hatóság létrehozása volt, amely brit mintára működhet, és egységes minőségbiztosítási követelményeket vezethet be az egészségügyi szolgáltatóknál.
A kormányzati elképzelés szerint az új hivatal az állami kórházakat és a magánklinikákat egyaránt felügyelné. Ez különösen jelentős változás lehet egy olyan piacon, ahol a kisebb szakrendelőktől a több milliárd forintos beruházásokkal működő magánkórházakig rendkívül eltérő méretű és felszereltségű intézmények dolgoznak. A szolgáltatók számára ezért meghatározó kérdés, hogy pontosan milyen követelményeknek kell majd megfelelniük.
A konferencia résztvevői alapvetően egyetértettek abban, hogy szükség van átlátható szakmai szabályokra és összehasonlítható minőségi mutatókra. A bizonytalanságot elsősorban az okozza, hogy az új hatóság tényleges jogkörei, ellenőrzési módszerei és szankcionálási lehetőségei még nem ismertek teljes részletességgel.
Bezárhatnak magánklinikákat, vagy csak minősítik őket?
Potyó Krisztián, az RMC Clinics igazgatója szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az új hivatal milyen szemlélet alapján működik majd. Elsősorban a szakmai minőség mérésével és az intézmények ellenőrzésével foglalkozik, vagy olyan szankciókat is alkalmazhat, amelyek végső esetben egy-egy szolgáltató bezárásához vezethetnek?
A konferencián elhangzottak alapján a bezárások lehetősége egyelőre szakmai kérdésként merült fel, konkrét intézmények megszüntetéséről vagy ilyen intézkedések előkészítéséről nincs információ. A szolgáltatók ugyanakkor már most szeretnék tudni, milyen következményekkel járhat, ha valamelyik rendelő vagy klinika nem felel meg az új követelményeknek.
Novák Katalin, az Aranyklinika képviselője üdvözölte az egységes felügyeleti rendszer tervét, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az új hatóság működése ne az azonnali büntetésekre épüljön. Szerinte arra is ügyelni kell, hogy a szabályozás ne terhelje a rendelőket és klinikákat indokolatlan adminisztrációval.
Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánklinika képviselője a minősítés szempontjainak tisztázását tartja különösen fontosnak. Egyelőre ugyanis kérdéses, milyen adatok alapján értékelik majd a szolgáltatókat, hogyan mérik a betegbiztonságot, és milyen feltételek teljesítésével kaphatnak kedvező minősítést az intézmények.
Mózer Attila, a Szent Magdolna Magánkórház ügyvezetője arról számolt be, hogy részt vett a minisztériummal folytatott szakmai egyeztetéseken. Elmondása szerint a tervezett hatóság szektorsemlegesen működne, vagyis az állami és a magánellátásban is egységes szakmai elveket kívánnának érvényesíteni.
Már 48 ezer magánszolgáltató működik Magyarországon
A szabályozás jelentőségét jól mutatja a hazai magánegészségügyi piac mérete. Hartman Gábor, a Duna Medical Center orvosigazgatója szerint Magyarországon mintegy 48 ezer magánegészségügyi szolgáltató működik, amelyek szakmai ellenőrzése önmagában is hatalmas feladat.
A magánellátás ráadásul egyre fontosabb szerepet játszik a magyar egészségügyben. A konferencián elhangzott adatok szerint a protézisműtétek mintegy 18 százalékát már magánszolgáltatóknál végzik, miközben a betegek jelentős része a hosszú várakozási idő vagy a gyorsabb időpontfoglalás miatt választja a fizetős ellátást.
Lancz Róbert, a Doktor24 elnök-tulajdonosa arról számolt be, hogy intézményeik járóbeteg-forgalma az előző évhez képest 17–18 százalékkal nőtt. A bővülés Budapesten különösen erős, míg vidéken visszafogottabb növekedést tapasztalnak. Ez is jelzi, hogy a magánegészségügy iránti kereslet továbbra is jelentős.
Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezetője szerint ugyanakkor a piac egyre összetettebbé válik, és a nagy szolgáltatóknak is kiszámítható szabályozási környezetre van szükségük. Hangsúlyozta, hogy a magánegészségügy megfelelően működő állami ellátórendszer mellett is fontos szerepet tölthet be, hiszen bizonyos terheket átvesz a közfinanszírozott intézményektől.
A két rendszer szorosan összekapcsolódik: számos orvos és szakdolgozó az állami és a magánellátásban egyaránt dolgozik, a betegek pedig gyakran mindkét szolgáltatási formát igénybe veszik. Az új szabályozás ezért a magánklinikák működésén túl az egész magyar egészségügyi rendszerre hatással lehet.
A tervezett hatóság létrehozásának egyik legfontosabb célja a betegbiztonság erősítése és a szakmai minőség ellenőrizhetősége. Ugyanakkor az is lényeges, hogy az új követelmények teljesítése milyen többletköltségeket jelent majd a szolgáltatóknak, és ezekből mennyi jelenhet meg később a vizsgálatok és kezelések árában.
A Tisza-kormány 2027 elejétől új ellenőrzési rendszert vezetne be az egészségügyben, amely a magánklinikák működését is alapvetően átalakíthatja. A szakma most elsősorban a pontos szabályokra, az ellenőrzések módszerére és a lehetséges szankciókra vár választ. A magánorvoshoz járó magyarok számára pedig az lesz a legfontosabb, hogy a szigorúbb felügyelet valóban biztonságosabb ellátást eredményez-e, és nem jár-e a szolgáltatások további drágulásával vagy a rendelői kapacitások csökkenésével.

