Újabb politikai front nyílhat Magyarországon: az országos kormányváltás után már a helyi önkormányzatok átrendezésének lehetősége is napirendre került. Tímár Áron, a De! Akcióközösség vezetője nyíltan beszélt az előrehozott önkormányzati választásokról, miközben Magyar Péter miniszterelnök korábban a megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását helyezte kilátásba. A felvetések különösen érzékenyen érinthetik azokat a településeket, ahol 2024-ben nem a Tisza politikai táborához tartozó polgármesterek és képviselők kaptak felhatalmazást a választóktól.
A Magyar Hang Kompország című műsorában Tímár Áron arról beszélt, hogy legitim lépésnek tartaná a 2029-ben esedékes önkormányzati választások előrehozását. A De! Akcióközösség vezetője szerint a 2024-es helyhatósági választások számos településen nem zajlottak megfelelően szabad politikai körülmények között, mert a helyi hatalommal szemben induló jelölteknek egzisztenciális és személyes következményektől kellett tartaniuk.
Tímár úgy véli, az áprilisi kormányváltás ellenére a korábbi helyi hatalmi viszonyok jelentős része változatlan maradt. Szerinte ugyanazok a szereplők, gazdasági függőségek és befolyási hálózatok működnek tovább, amelyek az előző politikai rendszer idején is meghatározták a települések életét. Az aktivista ezért a jelenlegi önkormányzati testületek legitimitását is megkérdőjelezte.
A kezdeményezés különösen komoly politikai vitát válthat ki, hiszen a 2024-ben megválasztott polgármesterek és képviselők ötéves mandátumot kaptak. Az országos kormányváltás ezt a választói felhatalmazást nem szüntette meg, Tímár javaslata viszont éppen annak idő előtti újraméretéséről szól.
Magyar Péter már a megyei közgyűlések megszüntetését tervezi
A miniszterelnök szeptemberben ennél is konkrétabban beszélt a területi önkormányzati rendszer átalakításáról. Magyar Péter szerint a megyei közgyűlések jelenlegi működése feleslegessé vált, az intézmények pedig az ellenzéki pártok pénzügyi hátországaként működnek.
A kormányfő az Országgyűlésben is élesen támadta a megyei önkormányzatokat, amelyeket közpénzből fenntartott politikai kifizetőhelyeknek nevezett. Bejelentette, hogy már dolgoznak azon a javaslaton, amely a közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. A változtatásoktól évente több tízmilliárd forintos megtakarítást remél.
A terv ellen ugyanakkor a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége is kifogást emelt. A szervezet szerint a megyei önkormányzatok fontos területfejlesztési és koordinációs feladatokat látnak el, ezért megszüntetésük helyett inkább hatásköreik és lehetőségeik megerősítésére lenne szükség. A szövetség azt is nehezményezte, hogy a kormányzati elképzelésekről nem történt megfelelő szakmai egyeztetés.
Magyar Péter bejelentése és Tímár Áron javaslata ugyanakkor két különböző kérdést érint. A miniszterelnök a megyei közgyűlések intézményi átalakításáról beszélt, míg az aktivista a települési önkormányzati választások előrehozását is indokoltnak tartaná. A két elképzelés politikai következményei azonban ugyanabba az irányba mutathatnak: a jelenlegi helyi hatalmi viszonyok átrendeződése felé.
Öt évre választották meg őket, most mégis új választást akarnának
A következő általános önkormányzati választást a jelenlegi szabályok szerint 2029-ben kell megtartani. Az Alaptörvény ötéves választási ciklust rögzít, így egy országos előrehozott voksolás nem valósítható meg pusztán politikai bejelentéssel. Ehhez a vonatkozó alkotmányos és választási szabályok megváltoztatására lenne szükség.
Egyes önkormányzatok esetében természetesen jelenleg is sor kerülhet időközi választásra, például a képviselő-testület feloszlása vagy törvényes feloszlatása esetén. Ez azonban egészen más helyzet, mint az összes települési önkormányzat mandátumának egyidejű lerövidítése.
Tímár Áron érvelésének egyik legvitatottabb eleme, hogy a korábbi helyi politikai függőségekre hivatkozva kérdőjelezi meg a 2024-es választások eredményének legitimitását. A települési visszaélések feltárása és a helyi hatalomgyakorlás ellenőrzése fontos feladat, az általános választási eredmények megkérdőjelezése azonban már a választópolgárok által adott mandátumokat is érinti.
A De! Akcióközösség vezetője szerint nincs további három év arra, hogy a korábbi helyi struktúrákat felszámolják. Az általa "betonkötési időszaknak" nevezett jelenlegi periódust különösen fontosnak tartja, mert úgy véli, most lehet hosszabb időre meghatározni az ország politikai és intézményi működésének irányát.
A kezdeményezés kapcsán ezért az is lényeges, milyen határ húzódik az önkormányzati rendszer reformja és a politikai erőviszonyok központi átrendezésére irányuló törekvések között. A helyi önkormányzatok önállósága ugyanis éppen azt szolgálja, hogy a települések vezetéséről a helyben élők dönthessenek, az országos kormány politikai összetételétől függetlenül.
Magyar Péter már a megyei közgyűlések felszámolását célzó javaslaton dolgozik, Tímár Áron pedig az előrehozott helyhatósági választásokat is elfogadhatónak tartaná. Országos választás-előrehozásról egyelőre nincs kormányzati döntés, de a felvetés jól jelzi, hogy a politikai vita immár a 2024-ben megválasztott önkormányzati vezetők mandátumáig is elért. A tét több ezer polgármester és képviselő ötéves választói felhatalmazása, valamint a települések önállósága.



