Franciaországban már az újságírókat is verik a rendőrök: több százezren tüntettek, 360 embert őrizetbe vettek

Egyre feszültebb a helyzet Franciaországban, ahol negyedik hétvégéje tartanak a megélhetési válság miatti tömegtüntetések. A szombati demonstrációkon a szervezők szerint mintegy 250 ezren vettek részt, a rendőrség pedig az esti órákig 360 embert állított elő. Közben a francia AFP hírügynökség nyilvánosan tiltakozott a rendőri erőszak miatt, miután több újságíróját gumibottal ütötték meg, gumilövedékkel találták el vagy vízágyúval vették célba. A Riporterek Határok Nélkül már 58 olyan esetet dokumentált, amikor sajtómunkásokat akadályoztak feladataik ellátásában.

November 7-én ismét tízezrek vonultak utcára Párizsban és Franciaország több nagyvárosában, hogy tiltakozzanak a megélhetési költségek emelkedése és a kormány gazdaságpolitikája ellen. A belügyminisztérium 146 ezer résztvevőről számolt be országszerte, közülük 46 ezren a fővárosban demonstráltak. A szakszervezetek ennél lényegesen magasabb számokat közöltek: szerintük országosan 250 ezren, Párizsban pedig 75 ezren vettek részt a tiltakozásokon.

A rendőri jelenlét rendkívül jelentős volt. A hatóságok közel 40 ezer megelőző ellenőrzést hajtottak végre a belvárosokba vezető útvonalakon és vasútállomásokon, az előállítottak száma pedig szombat estére 360-ra emelkedett. Bár a tüntetések többsége békésen zajlott, Párizsban, Lyonban és több vidéki nagyvárosban összecsapások alakultak ki. A rendőrök könnygázt vetettek be, miután egyes csoportok különböző tárgyakkal és pirotechnikai eszközökkel dobálták őket.

A hatóságok szerint a demonstrációkon szélsőbaloldali és más erőszakos csoportok is megjelentek, amelyek megpróbálták áttörni a rendőrségi lezárásokat. A belügyminisztérium ugyanakkor elismerte, hogy a részvétel az előző hétvégékhez képest jelentősen csökkent. A társadalmi elégedetlenség azonban továbbra is érzékelhető, és újabb megmozdulásokat terveznek.

Gumibotütések, gumilövedékek és vízágyúk: az AFP tiltakozik

A rendőri fellépés különösen súlyos kérdéseket vetett fel az újságírókkal szembeni bánásmód miatt. Az AFP francia hírügynökség közleményben ítélte el, hogy munkatársait több alkalommal is erőszak érte a tüntetések tudósítása közben. A hírügynökség hangsúlyozta, hogy az érintett riporterek jól látható sajtójelzéseket viseltek.

November 5-én Lyonban egy AFP-fotóriportert öt gumibotütés ért, amelyek közül három a sisakját, kettő pedig a lábszárát találta el. Október 17-én Lille-ben egy másik, sajtós karszalagot viselő újságírót gumilövedékkel lőttek combon. Párizsban egy videós tudósítót előbb vízágyúval céloztak meg más újságírókkal együtt, majd másnap gumibottal is megütöttek.

A lyoni sajtóklub külön közleményben számolt be arról, hogy november 5-én két sajtófotós is súlyosan megsérült a rendőri intézkedések során. Egyikük csonttörést, másikuk égési sérüléseket szenvedett. A szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a demonstrációkról tudósító, egyértelműen azonosítható újságírók fizikai erőszaknak legyenek kitéve.

Már 58 esetet dokumentáltak, feljelentések is születnek

A Riporterek Határok Nélkül szervezet a november 5-i demonstrációkat megelőzően már 58 olyan esetet regisztrált, amelyben újságírókat akadályoztak munkájuk végzésében. Ezek közül 40 esetben rendvédelmi dolgozókat, 18 esetben tüntetőket vagy más személyeket neveztek meg érintettként. Összesen 35 esetben történt fizikai erőszak, ebből 21-et a rendőri fellépésekhez kötöttek.

A Politis hetilap egyik újságírója és a Divergences független fotóskollektíva egyik munkatársa már jelezte, hogy feljelentést tesz a párizsi tüntetésen elszenvedett állítólagos rendőri bántalmazás miatt. Az AFP vezetése elismerte, hogy a rendfenntartók nehéz és gyakran veszélyes körülmények között végzik munkájukat, de hangsúlyozta: ez nem mentheti az egyértelműen azonosítható sajtómunkásokkal szembeni indokolatlan erőszakot.

A francia események így már a sajtószabadságról is szólnak. Az újságírók feladata ugyanis éppen az, hogy dokumentálják a demonstrációkat, beleértve a tüntetők és a rendőrök fellépését egyaránt. Ha a munkájuk során rendszeresen fizikai támadások érik őket, az a nyilvánosság tájékoztatását is veszélyezteti.

Franciaországban a megélhetési válság miatti elégedetlenség továbbra is tömegeket visz az utcára, miközben a rendőrség egyre keményebb fellépését már nemzetközi hírügynökség és sajtóvédő szervezetek is bírálják. A törvényes rend fenntartása természetesen állami feladat, de az újságírók bántalmazása nem válhat a tömegoszlatás elfogadható velejárójává. Különösen egy olyan országban, amely rendszeresen hivatkozik a demokratikus jogok és a sajtószabadság védelmére.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük