Drónelhárító rendszer védte Orbán Viktort a Karmelitában: a szakértő szerint ebben semmi rendkívüli nincs

Hivatalosan is megerősítette a Honvédelmi Minisztérium, hogy drónelhárító rendszer védte a Karmelita kolostort, amikor az Orbán-kormány miniszterelnöki hivatalként használta az épületet. A beruházás szerződését nemzetbiztonsági okokból minősítették, ezért a rendszer pontos típusa és képességei nem nyilvánosak. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint azonban a drónvédelem a korszerű objektumvédelem természetes része, és telepítése egyáltalán nem számít rendkívüli intézkedésnek. Azt viszont a minisztérium nem árulta el, hogy a kormányváltást követően továbbra is működik-e a rendszer.

A Karmelita kolostor környékén már 2023-ban feltűntek olyan antennák, amelyek rendeltetéséről akkor még nem állt rendelkezésre hivatalos tájékoztatás. A Honvédelmi Minisztérium most a HVG megkeresésére megerősítette, hogy a berendezések egy drónelhárító rendszerhez kapcsolódtak, amelyet a korábbi miniszterelnöki hivatal védelmére telepítettek. A szerződés tartalma azonban továbbra sem hozzáférhető.

A tárca közlése szerint a dokumentumot a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese minősítette. Emiatt nem ismertek a beszerzés részletei, a rendszer műszaki jellemzői és pontos képességei. A titkosítás ténye ugyanakkor önmagában nem rendkívüli egy olyan biztonsági berendezés esetében, amelynek hatékonysága éppen attól is függ, hogy az esetleges támadók ne ismerjék a működését.

A kérdés azért került ismét napirendre, mert az áprilisi kormányváltás után Magyar Péter miniszterelnök az Alkotmány utcába helyezte át hivatalát. A Karmelita így elveszítette korábbi kormányfői funkcióját, bár a Budai Várban továbbra is több kiemelt jelentőségű állami épület található. A Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt arra, hogy a drónvédelmi rendszer jelenleg is üzemel-e.

A drónvédelem ma már a korszerű objektumvédelem része

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint nincs semmi szokatlan abban, hogy egy miniszterelnöki hivatal környezetében drónelhárító rendszert működtetnek. A modern biztonsági fenyegetések között ugyanis egyre nagyobb szerepet kapnak a pilóta nélküli repülőeszközök, amelyek méretükből és mozgékonyságukból adódóan különleges kihívást jelentenek a hagyományos védelmi rendszereknek.

A korszerű berendezések képesek lehetnek a kisméretű, alacsonyan repülő drónok észlelésére, helyzetük meghatározására és követésére. A fejlettebb rendszerek az eszköz típusát is azonosíthatják, értékelhetik a fenyegetést, szükség esetén pedig ellenintézkedéseket hajthatnak végre. Ezek közé tartozhat a drón kommunikációjának megzavarása, irányításának megszakítása vagy biztonságos helyre történő leszállítása.

Tálas arra is felhívta a figyelmet, hogy a drónok alkalmazása nem feltétlenül jelent fegyveres támadást. Budapest belvárosában sokkal valószínűbb lehet a jogosulatlan megfigyelés, a fényképezés, a lehallgatás vagy más hírszerzési tevékenység. Egy kormányzati épület védelménél ezért az információszerzés megakadályozása legalább olyan fontos szempont lehet, mint a fizikai biztonság.

Egy kormányfő védelme nem személyes kiváltság

A miniszterelnök hivatala nem egyszerű irodaépület. Ott rendszeresen bizalmas kormányzati megbeszéléseket tartanak, államtitkokat kezelhetnek, valamint külföldi vezetőket és diplomáciai delegációkat fogadhatnak. Egy ilyen objektum biztonsága ezért az állam működésének védelmét is szolgálja.

A Karmelita esetében ráadásul különösen érzékeny helyszínről beszélünk. A Budai Várban működik a köztársasági elnök hivatala, és a környéken további állami intézmények is találhatók. Egy illetéktelen drón jelenléte tehát akkor is nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha nem hordoz robbanóanyagot vagy más fegyvert.

A rendszer telepítésének szükségességét ezért érdemes elválasztani a beszerzés pénzügyi és szerződéses kérdéseitől. Utóbbiak vizsgálata indokolt lehet, amennyiben felmerülnek konkrét aggályok, de a mostani tájékoztatás ilyen szabálytalanságot nem tárt fel. A drónvédelem alkalmazását maga a megkérdezett biztonságpolitikai szakértő is szakmailag indokoltnak nevezte.

2022-ben egy katonai drón negyven percig repült Magyarország felett

A drónfenyegetés valóságosságát jól példázza a 2022 márciusában történt eset, amikor egy szovjet gyártmányú Tu–141-es felderítő drón átrepült Magyarország légterén, majd Horvátországban, Zágráb területén zuhant le. A repülőeszköz mintegy negyven percet töltött magyar légtérben, és a Paksi Atomerőmű közelében is elhaladt.

A horvát hatóságok később arról számoltak be, hogy a drón robbanóanyagot is szállított. A magyar Honvédelmi Minisztérium akkori tájékoztatása szerint az eszközt már Ukrajna területén észlelték, majd magyarországi áthaladása során figyelemmel kísérték. A honvédség döntéseinek részleteit azonban harminc évre, 2052-ig minősítették.

Az eset megmutatta, hogy a drónokkal kapcsolatos biztonsági kérdések már évekkel ezelőtt is jelen voltak Magyarországon. Azóta az ukrajnai háború következtében a pilóta nélküli eszközök technológiája rendkívül gyorsan fejlődött, a katonai és polgári felhasználás között pedig egyre nagyobb az átfedés.

Tálas Péter szerint a dróntechnológia fejlődése olyan gyors, hogy egy védelmi rendszer képességeit rendszeresen korszerűsíteni kell. Emiatt a Karmelitánál telepített berendezés jelenlegi műszaki állapotának és hatékonyságának kérdése is fontos lehet, különösen akkor, ha a rendszer továbbra is állami objektumokat véd.

A kormányváltás után is szükség lehet a védelemre

A Karmelita funkcióváltásával kapcsolatban egyelőre nem világos, mi lesz a korábban telepített drónelhárító berendezések sorsa. A minisztérium nem közölte, hogy az eszközöket tovább üzemeltetik, áthelyezik vagy esetleg kivonják a használatból. A döntést a környék biztonsági igényei és a rendszer technikai adottságai is befolyásolhatják.

A Budai Vár állami épületeinek védelme ugyanakkor a kormányfő személyétől és politikai hovatartozásától független feladat. Ha a Karmelita már nem is miniszterelnöki hivatal, a környéken található intézmények és a rendszeresen ott tartózkodó közjogi méltóságok biztonsága továbbra is indokolhat megfelelő védelmi intézkedéseket.

A Honvédelmi Minisztérium mostani válasza tehát elsősorban egy korábban is ismert technikai megoldás rendeltetését tisztázta. A beszerzés körülményeiről a minősítés miatt nem derültek ki részletek, a drónvédelem alkalmazásának szakmai indokoltságát azonban Tálas Péter egyértelműen megerősítette.

A Karmelitánál működő drónelhárító rendszer létezése önmagában aligha tekinthető botránynak. Egy miniszterelnöki hivatal védelme nemzetbiztonsági feladat, amelynek része lehet a korszerű légi megfigyelés és az illetéktelen drónok elleni védekezés. A nyitott kérdés inkább az, hogy az állami beruházásból létrehozott rendszer ma milyen feladatot lát el, és hogyan hasznosítják a továbbiakban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük