Magyar Péter a társadalmi igazságosság nevében akarja megadóztatni a nagy vagyonokat, csakhogy a kormány saját hatásvizsgálata is elismeri: az új közteher visszafoghatja a magyar vállalkozások beruházásait. Sebestyén Géza közgazdász szerint a tervezett vagyonadó különösen hátrányosan érintheti a hazai tulajdonú cégeket, miközben a világ leggazdagabb üzletembereinek magyarországi érdekeltségeire eltérő adózási szabályok vonatkoznának. A Tisza gazdaságpolitikájának legújabb ellentmondása, hogy miközben a magyar vállalkozások megerősítéséről beszélnek, olyan adót vezetnének be, amely éppen a fejlődésükhöz szükséges tőkét apaszthatja el.
A kormány vagyonadó-tervezete az egymilliárd forintot meghaladó magánvagyonokat érintené, az adóalapba pedig a vállalkozásokban birtokolt részesedések is beleszámítanának. Vagyis egy magyar cégtulajdonosnak akkor is adófizetési kötelezettsége keletkezhet, ha vagyonának jelentős része nem bankszámlán, hanem az általa felépített vállalkozásban található.
Ez lényeges különbség. Egy gyár, egy informatikai vállalkozás vagy egy kereskedelmi társaság értéke nem egyenlő a tulajdonos szabadon elkölthető pénzével. A vállalkozás vagyonában gépek, épületek, készletek, szellemi termékek és fejlesztések is lehetnek, amelyekből nem lehet egyszerűen befizetni egy éves adót.
Sebestyén Géza közgazdász szerint éppen ez jelenti a tervezett szabályozás egyik legsúlyosabb kockázatát. A cégtulajdonosoknak ugyanis előfordulhat, hogy magasabb osztalékot kell kivenniük vállalkozásukból az adó megfizetéséhez. A pénz így a beruházások, a munkahelyteremtés és a fejlesztések helyett az államkasszába kerülne.
A kormány hatásvizsgálata maga is elismeri a veszélyt
A vagyonadó körüli vita különösen kellemetlen fordulata, hogy a kormányzati hatásvizsgálatban is megjelenik a tőkekivonás kockázata. A dokumentum szerint egyes kis- és középvállalkozások tulajdonosai az adófizetés miatt magasabb osztalékot vehetnek ki cégeikből, ami hátráltathatja a beruházásokat. A hatásvizsgálat összességében nem számol jelentős versenyképességi romlással, ezt a konkrét veszélyt azonban maga is azonosítja.
Ez a vagyonadó egyik legnagyobb gazdaságpolitikai ellentmondása. A Tisza-kormány a magyar gazdaság megerősítéséről, a magasabb bérekről és a vállalkozások fejlődéséről beszél, miközben saját szakmai háttéranyaga is számol azzal, hogy az új adó pénzt vonhat el a fejlesztésektől.
A magyar vállalkozásoknak pedig éppen tőkére lenne szükségük ahhoz, hogy korszerűsítsenek, új piacokra lépjenek, exportáljanak és magasabb fizetéseket biztosítsanak dolgozóiknak. Ha a tulajdonos rendszeres vagyonadó-fizetésre kényszerül, ezeket a forrásokat is érintheti az elvonás.
Magyar cégek a világ leggazdagabb vállalkozóival szemben
Sebestyén Géza elemzésében számos példával érzékeltette a magyar és külföldi vállalkozók közötti vagyoni különbségeket.
A magyar autókereskedelmi piacon jelen lévő Duna Autó tulajdonosainak vagyona eltörpül Elon Musk vagyonához képest, miközben a Tesla szintén jelen van Magyarországon. Az informatikai szektorban a RackForest olyan nemzetközi szereplőkkel versenyez, mint az Amazon, a hazai digitális ügynökségeknek pedig a Google globális piaci erejével is számolniuk kell.
A technológiai szektorban a GriffSoft, a ChipCAD és az R&R Software működik olyan nemzetközi vállalatokkal egy piacon, amelyek mögött a világ leggazdagabb üzletemberei állnak. A kereskedelemben és a divatiparban szintén jelentős a különbség: a magyar Mayo Chix számára az Inditex-csoporthoz tartozó nemzetközi márkák jelentenek konkurenciát.
A közgazdász szerint az új vagyonadó további terheket rakhat a magyar cégtulajdonosokra, miközben a külföldi vállalatok mögött jóval nagyobb pénzügyi tartalékok állnak.
A külföldi tulajdonosokra más szabályok vonatkoznának
A vagyonadó egyik lényeges sajátossága a belföldi és külföldi adóilletőségű személyek eltérő kezelése. A magyar adóilletőségű tulajdonosok esetében a teljes, belföldön és külföldön felhalmozott vagyon képezhetné az adóztatás alapját.
A külföldi illetőségűekre ezzel szemben korlátozott magyarországi adókötelezettség vonatkozna. A parlament elé október 27-én benyújtott törvényjavaslat alapján a magyarországi ingatlanok mellett bizonyos társasági részesedések is érintettek lehetnek, vagyis a külföldi tulajdonosok mentessége nem általános. A szabályozás azonban így is eltérő adózási helyzetet teremthet a hazai és nemzetközi tulajdonosok között.
Sebestyén Géza szerint ez komoly versenyhátrányt okozhat a magyar vállalkozóknak. A külföldi óriáscégek tulajdonosainak teljes globális vagyonát Magyarország nem adóztathatja meg, a magyar adóilletőségű vállalkozók hazai és külföldi vagyona viszont egyaránt bekerülhet az adóalapba.
A gazdasági következmények szempontjából ez azért fontos, mert a magyar cégek tőkeellátottsága általában jóval szerényebb, mint a globális vállalatcsoportoké. A vagyonadó miatt szükségessé váló osztalékkivétel így éppen azoknál a vállalkozásoknál okozhat gondot, amelyeknek a növekedéséhez minden rendelkezésre álló forrásra szükségük lenne.
Már a gazdasági érdekképviseletek is módosításokat követeltek
A tervezetet nem kizárólag politikai oldalról érték bírálatok. Október közepén több mint tíz gazdasági szakmai szervezet közösen kezdeményezte a szabályozás módosítását. A szervezetek többek között azt kérték, hogy a jogalkotó vegye figyelembe a vállalkozások beruházási tevékenységét, vezessen be mérsékeltebb adókulcsot az egymilliárd és ötmilliárd forint közötti vagyonokra, és kezelje külön a nehezen pénzzé tehető vagyonelemeket.
A szakmai szervezetek kifogásai ugyanarra a problémára világítottak rá, amelyet Sebestyén Géza is megfogalmazott: egy vállalkozás tulajdonosának papíron kimutatott vagyona nem feltétlenül jelent rendelkezésre álló készpénzt. A törvényjavaslat október 27-én már az Országgyűlés elé került, a parlamenti vita során azonban továbbra is kérdés, mennyiben veszik figyelembe a gazdasági szereplők észrevételeit.
A magyar gazdaság felzárkózását is megnehezítheti az új adó
Magyar Péter a vagyonadót a társadalmi igazságosság és a nagyobb vagyonnal rendelkezők fokozott közteherviselésének eszközeként mutatja be. Sebestyén Géza ezzel szemben arra figyelmeztet, hogy a tervezett adó a magyar tulajdonú vállalkozások tőkefelhalmozását és fejlődését is akadályozhatja.
A magyar gazdaságnak több erős, nemzetközi piacon is versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozásra lenne szüksége. Ezek a cégek teremthetnének magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket, növelhetnék az exportot és segíthetnék a magyar gazdaság felzárkózását.
A vagyonadóval kapcsolatban éppen ezért különösen súlyos kérdés, hogy az állam milyen mértékben vonhat el forrásokat a vállalkozások tulajdonosaitól anélkül, hogy ezzel a cégek működését és fejlesztéseit veszélyeztetné.
A Tisza-kormány társadalmi igazságosságot ígér, a saját hatásvizsgálata azonban már a törvény elfogadása előtt figyelmeztet a beruházásokat visszafogó tőkekivonás lehetőségére. Sebestyén Géza kritikája szerint a magyar vállalkozások így éppen akkor kaphatnak újabb terhet a nyakukba, amikor a nemzetközi versenyben minden forintra szükségük lenne. A magyar gazdaság felzárkózásának aligha használna, ha a hazai cégek fejlesztési forrásait rendszeres vagyonadó-fizetés emésztené fel.





