Komoly figyelmeztetést fogalmazott meg a Tisza-kormány tervezett vagyonadójával kapcsolatban Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója. A bankvezető szerint a milliárdosok megadóztatása első hallásra társadalmilag igazságos intézkedésnek tűnhet, a gazdasági következmények azonban jóval messzebbre nyúlhatnak. A magyar tulajdonú vállalkozások beruházásai, versenyképessége és végső soron a fogyasztói árak is megszenvedhetik az új adónemet.

Csányi Péter a Forbesnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy indokoltnak tartja a tehetősebbek nagyobb közteherviselését, a vagyonadót azonban nem tekinti megfelelő megoldásnak. Véleménye szerint a tervezet nem tesz kellő különbséget a különféle vagyontípusok között, így azokat a vállalkozókat is hátrányosan érintheti, akik vagyonukat működő cégekbe fektették, nyereségüket fejlesztésekre fordították, és munkahelyeket teremtettek.

A Tisza-kormány tervei szerint az egymilliárd forintot meghaladó vagyonokra évi egyszázalékos adó vonatkozna, amelyből mintegy 200 milliárd forintos költségvetési bevételt várnak. Csányi azonban arra figyelmeztetett, hogy a remélt bevétel mellett a lehetséges gazdasági veszteségeket is számításba kell venni.

A vállalkozás értéke nem egyenlő a bankszámlán lévő pénzzel

A bankvezér kritikájának egyik legfontosabb eleme, hogy a jelentős vagyon nem feltétlenül jelent ugyanekkora szabadon elkölthető pénzösszeget. Egy vállalkozó vagyonának nagy részét gyárépületek, gépek, üzletrészek és hosszú távú befektetések alkothatják. Az ezek után fizetendő adót viszont készpénzben kell előteremteni, ami a tulajdonosokat osztalékkivételre, beruházások elhalasztására vagy akár vagyonelemek értékesítésére ösztönözheti.

Csányi szerint különösen a magyar tulajdonú vállalkozások kerülhetnek hátrányba, amennyiben külföldi versenytársaikra nem vonatkoznak hasonló terhek. Egy ilyen különbség az árképzésre, a fejlesztésekre és a munkahelyteremtésre is hatással lehet. Az OTP vezetője arra is figyelmeztetett, hogy az adó a hitelezési lehetőségeket és a beruházási kedvet egyaránt kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Példaként a Csányi család érdekeltségébe tartozó Bonafarm csoportot említette, amely 2009 óta mintegy 200 milliárd forint saját forrást fordított stratégiai beruházásokra. A bankvezér szerint a következő évtizedekben további jelentős fejlesztésekre lenne szükség, ezek finanszírozását azonban egy új vagyonadó megnehezítheti.

Európában több ország már visszavonta a vagyonadót

A vagyonadó gazdasági következményei körüli vita korántsem magyar sajátosság. Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország korábban megszüntette az általános nettó vagyonadót, Franciaország pedig az ingatlanvagyonra szűkítette annak alkalmazását. A döntések mögött többféle gazdasági és politikai megfontolás állt, köztük az adminisztrációs költségek, az adóelkerülés és a tőke külföldre áramlásának kockázata.

A vagyonadó támogatói ugyanakkor azzal érvelnek, hogy megfelelő szabályozással igazságosabbá tehető a közteherviselés, és a leggazdagabb rétegek nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a közszolgáltatások finanszírozásához. A magyar tervezet gazdasági hatásai ezért jelentős részben azon múlnak majd, miként határozzák meg az adóalapot, milyen mentességeket alkalmaznak, és hogyan kezelik a vállalkozásokban lekötött vagyont.

A Csányi család részéről már nem ez az első figyelmeztetés

A mostani nyilatkozat azért is figyelemre méltó, mert Csányi Sándor, az OTP elnöke korábban szintén fenntartásokat fogalmazott meg a vagyonadóval kapcsolatban. Bár a nagyobb közteherviselés lehetőségét ő sem utasította el, kifogásolta a már leadózott és évtizedek alatt felépített vagyon ismételt megadóztatásának elképzelését.

Deák Dániel politikai elemző szerint a nyilvános bírálatok egybeesnek azokkal a politikai körökben terjedő híresztelésekkel, amelyek Magyar Péter és a Csányi család viszonyának megromlásáról szólnak. Ezeket az értesüléseket azonban nem erősítették meg, így a bankvezetők gazdaságpolitikai kritikájából önmagában nem lehet személyes konfliktusra következtetni.

A vita ettől függetlenül fontos gazdaságpolitikai kérdéseket érint. A Tisza-kormány jelentős bevételt remél az új adótól, miközben a magyar gazdaságnak beruházásokra, munkahelyteremtésre és kiszámítható vállalkozási környezetre lenne szüksége.

A milliárdosok megadóztatása politikailag könnyen kommunikálható vállalás, a tényleges következményeket azonban a részletszabályok döntik el. Csányi Péter figyelmeztetése arra irányul, hogy a vagyonadó a működő vállalkozások forrásait is csökkentheti, az elmaradó beruházások pedig más adóbevételeket veszélyeztethetnek. A kormánynak ezért a várható 200 milliárd forintos bevétel mellett azt is be kell mutatnia, milyen hatással számol a magyar cégek működésére és versenyképességére.