December 25-ig biztosan letartóztatásban marad Bús Balázs, Óbuda korábbi polgármestere, a Nemzeti Kulturális Alap volt alelnöke. A Kecskeméti Törvényszék másodfokon helybenhagyta a fogva tartás meghosszabbításáról szóló döntést, annak ellenére, hogy a védelem a szabadlábra helyezését vagy enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását kérte. A volt fideszes politikust a több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatást érintő büntetőügyben gyanúsítják különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel. Bús Balázs hónapok óta vitatja a fogva tartás indokoltságát, miközben az ügyben továbbra sem született bűnösségét megállapító ítélet.

A Kecskeméti Törvényszék november 4-én közölte, hogy másodfokú tanácsa helybenhagyta a Nemzeti Kulturális Alap korábbi alelnökének letartóztatását meghosszabbító elsőfokú határozatot. A döntés végleges, így Bús Balázs jelenlegi kényszerintézkedése december 25-ig érvényben marad. A volt óbudai polgármestert június végén vették őrizetbe, azóta többször is meghosszabbították a letartóztatását.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség október 19-én indítványozta a fogva tartás újabb két hónappal történő meghosszabbítását. Bús védője ezzel szemben a kényszerintézkedés megszüntetését, másodlagosan annak enyhítését kérte. A Kecskeméti Járásbíróság október 22-én az ügyészségi indítványnak adott helyt, ezért a védelem fellebbezést nyújtott be.

A másodfokú bíróság azonban nem változtatta meg az elsőfokú döntést. A törvényszék szerint továbbra is fennállnak azok a körülmények, amelyek a gyanúsított jelenlétének biztosítása és a bizonyítás megnehezítésének megakadályozása érdekében szükségessé teszik a letartóztatást. A döntés kizárólag a kényszerintézkedésről szól, Bús Balázs büntetőjogi felelősségéről nem rendelkezik.

Több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatást vizsgálnak

A büntetőeljárás középpontjában a Nemzeti Kulturális Alap támogatási döntései állnak. A megalapozott gyanú szerint az NKA döntéshozó testülete 2024 decemberétől kezdődően a hatáskörét túllépve, a vonatkozó törvényi előírásokat és belső szabályzatokat megsértve összesen 1079 támogatási kérelemről határozott. A döntések összértéke meghaladta a 17 milliárd forintot.

A nyomozó hatóság álláspontja szerint a támogatások odaítélésével különösen jelentős vagyoni hátrány keletkezett. A vizsgálat a döntések jogszerűségére, az érintett személyek szerepére és a támogatások felhasználásának körülményeire is kiterjed.

Az eljárás júniusban kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor több, az NKA támogatási rendszerében dolgozó vagy annak döntéseiben részt vevő személyt vettek őrizetbe. Bús Balázs mellett Ughy Attila volt országgyűlési képviselő és Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő korábbi főigazgatója is a gyanúsítottak közé került.

A nyomozás később további korábbi kormányzati szereplőket érintett. Október elején Hankó Balázs volt kulturális és innovációs minisztert, valamint Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkárt is letartóztatták az ügyben. Az eljárásban érintettek felelősségéről továbbra sem született jogerős bírósági ítélet.

A védelem hónapok óta vitatja a fogva tartás szükségességét

Bús Balázs ügyvédje, Papp Gábor korábban nyilvánosan is kifogásolta a letartóztatás fenntartását. Álláspontja szerint nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek indokolnák, hogy védence a büntetőeljárás ideje alatt továbbra is fogva maradjon.

A védelem érvelése és a bíróság álláspontja között alapvető különbség van. Míg az ügyvéd szerint enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható lenne az eljárás zavartalansága, a bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján továbbra is indokoltnak tartja a letartóztatást.

A volt polgármester októberben a fogva tartásból is üzent. Nyilatkozatában azt állította, hogy jogtalanul tartják letartóztatásban, és szerinte sem a szökés, sem a bűnismétlés, sem az eljárás befolyásolásának veszélye nem áll fenn. Bús politikai indítékokat is emlegetett, és a vele szemben folytatott eljárás tisztességességét vitatta.

Ezek a kifogások azonban nem változtatták meg a bíróság döntését. A törvényszék mostani határozata szerint a letartóztatás fenntartásának jogszabályi feltételei továbbra is fennállnak.

A büntetőeljárásnak még nincs vége

Az NKA-ügyben folytatott nyomozás több korábbi kormányzati és kulturális intézményi vezetőt érint, a hatóságok pedig jelentős összegű támogatási döntések körülményeit vizsgálják. A nyomozás tárgya és a gyanúsítás súlyossága ugyanakkor önmagában nem jelenti az érintettek bűnösségének bizonyítását.

A letartóztatás a büntetőeljárás során alkalmazható kényszerintézkedés, amelynek célja többek között a gyanúsított elérhetőségének biztosítása, illetve a bizonyítás akadályozásának megakadályozása. Fenntartásáról a bíróságnak az ügy aktuális körülményei alapján kell döntenie, és a gyanúsítottat az eljárás jogerős lezárásáig megilleti az ártatlanság vélelme.

Bús Balázs esetében a mostani másodfokú döntés december 25-ig fenntartja a fogva tartást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyomozás addig lezárul, vagy hogy az ügyben vádemelés, illetve ítélet születik. A kényszerintézkedés esetleges további meghosszabbításáról külön bírósági döntésre lenne szükség.

Karácsonyig biztosan fogva marad a volt polgármester

A Kecskeméti Törvényszék november 4-i határozatával lezárult a letartóztatás meghosszabbítása miatt indult jogorvoslati eljárás. A védelem nem tudta elérni sem a szabadlábra helyezést, sem enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását.

Bús Balázs számára ez azt jelenti, hogy a június végén kezdődött fogva tartása a jelenlegi döntés alapján karácsonyig folytatódik. A volt óbudai polgármester továbbra is vitatja az ellene alkalmazott intézkedés indokoltságát, miközben a 17 milliárd forintot meghaladó támogatási ügy büntetőjogi vizsgálata folyamatban van.

A bíróság végleges döntése alapján Bús Balázs december 25-ig letartóztatásban marad. A volt polgármester és védője szerint a fogva tartás indokolatlan, a Kecskeméti Törvényszék azonban továbbra is fennállónak találta a kényszerintézkedés törvényi feltételeit. A több mint 17 milliárd forintos NKA-ügyben a nyomozás folytatódik, az érintettek bűnösségéről pedig továbbra sem született jogerős ítélet.