Kínos közjátékkal indult az Országgyűlés keddi ülése. A hivatalos napirend szerint Magyar Péter miniszterelnöknek kellett volna felszólalnia, a kormányfő azonban fejrázással jelezte, hogy nem kíván beszédet mondani. Az ülést vezető Hallerné Nagy Anikó előbb bejelentette a felszólalás elmaradását, majd maga is összezavarodott a helyzettől, ami hangos derültséget váltott ki a képviselők között. A Mi Hazánk elnöke ezek után minősíthetetlen kuplerájnak nevezte a parlamentben történteket, mire az ülésvezető máris rendreutasította.
A keddi ülés kezdetén minden jel arra utalt, hogy a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával folytatódik a parlamenti munka. Hallerné Nagy Anikó azonban váratlanul közölte, hogy Magyar Péter mégsem kíván élni a lehetőséggel. Amikor a padsorokból zúgolódás támadt, az ülésvezető bizonytalanul visszakérdezett: "Nem marad el? Nem is lett volna?" A jelenet akkora derültséget okozott, hogy még az ellenzéki képviselők közül is többen nevetni kezdtek.
Az ülésvezető végül azzal próbálta lezárni a közjátékot, hogy miután már bejelentette a miniszterelnöki felszólalás elmaradását, folytatják a munkát. A hangulatot egy tréfás megjegyzéssel igyekezett oldani, mondván, „ugyanilyen jókedvben” térnek át a szokásos napirend előtti felszólalásokra. Az elsőként szót kapó ellenzéki frakcióvezető azonban kevésbé találta szórakoztatónak a történteket.
A Mi Hazánk elnöke eredetileg a magyar gazdák helyzetéről kívánt beszélni, ám először a parlamenti zűrzavart tette szóvá. Szerinte már az is sokat elmond a kormány működéséről, hogy az ülés vezetője sem tudja, a miniszterelnök készül-e felszólalni. A helyzetet minősíthetetlen kuplerájnak nevezte, amivel azonnal kiváltotta Hallerné Nagy Anikó rosszallását.
A "kupleráj" szó már túl sok volt az ülésvezetőnek
Az ülésvezető figyelmeztette a politikust, hogy tartózkodjon az Országgyűlés minősítésétől. A Mi Hazánk elnöke erre visszakérdezett, hogy most már a kormány munkáját sem lehet bírálni a parlamentben. Hozzátette: jó lenne, ha az Országgyűlésben valóban parlamenti munka folyna, és nem ilyen jelenetekkel kellene foglalkozni.
Az ellenzéki frakcióvezető a miniszterelnök elmaradt beszédét összekapcsolta a hétfő este kirobbant Feledy Botond-üggyel is. Felvetette, hogy Magyar Péter talán azért mondott le a felszólalásról, mert a Magyar Külügyi Intézet vezetőjének azonnali menesztése kellemetlen helyzetbe hozta a kormányt. Erre azonban bizonyítékot nem mutatott be, a kormányfő pedig nem közölte, miért maradt el az eredetileg napirendre vett beszéde.
A Mi Hazánk elnöke ezután azt állította, hogy Feledy eltávolításával Rácz András számára készíthetnek helyet a külügyi intézet élén. Vitézy Dávid korábbi politikai szerepét is szóba hozta, és azt firtatta, milyen kapcsolatok állhattak a 2024-es főpolgármester-választás eseményeinek hátterében. Ezek a felvetések tovább élezték a parlamenti vitát, bár a Feledy-utódlással kapcsolatos állításra egyelőre nincs nyilvános megerősítés.
Magyar Péter végül nem bírta ki, mégis megszólalt
A miniszterelnök a saját napirend előtti beszédét ugyan kihagyta, az ellenzéki felszólalásra azonban már reagált. "Lehet, jobb lett volna, ha ez is elmarad" - jegyezte meg a Mi Hazánk elnökének beszédére utalva. Magyar Péter szerint ellenfele alig foglalkozott a vidékkel, pedig eredetileg a gazdák helyzetéről kívánt felszólalni.
A kormányfő ezután saját vidékfejlesztési intézkedéseit ismertette. Kijelentette, hogy a Magyar Falu Program és a Modern Városok Programja nem szűnik meg, hanem Szent István Vidékfejlesztési Program néven folytatódik. Emellett adózási kérdéseket, béremeléseket és egy készülő rendészeti intézkedéscsomagot is érintett.
A keddi parlamenti jelenet így végül meglehetősen sajátos fordulatot vett. A miniszterelnök előre jelzett beszéde elmaradt, az ülésvezetés körüli bizonytalanságon a képviselők nevettek, majd az ellenzéki kritika miatt már a „kupleráj” kifejezés parlamenti használatáról folyt a vita. Magyar Péter végül mégis mikrofont ragadott, csak éppen nem az eredetileg meghirdetett felszólalására került sor.
A Tisza-kormány parlamenti munkáját bíráló ellenzéknek ezúttal különösebb erőfeszítést sem kellett tennie ahhoz, hogy támadási felületet találjon. A napirend körüli kavarodást ugyanis az ülés vezetése és a miniszterelnök közötti bizonytalanság szolgáltatta, amelyből néhány perc alatt hangos derültség, majd politikai szócsata lett.



