Alaposan megnyirbálja az otthonteremtési támogatásokat Magyar Péter kormánya. A 2027-es költségvetési tervezetből kiderül, hogy a lakástámogatásokra fordított összeget 344,2 milliárd forinttal, vagyis több mint 52 százalékkal csökkentenék. Az Otthon Start megszüntetése után érkező Wekerle Plusz a használt lakások vásárlóinak drágább hitelt kínál, miközben a közszolgálati dolgozók egymillió forintos otthontámogatására már egyetlen forintot sem különítettek el. A kormány rendszerátalakításról beszél, a költségvetés számai azonban minden korábbi ígéretnél világosabban mutatják, mennyivel kevesebbet szánnak az emberek otthonteremtésére.

A Költségvetési Tanács véleménye alapján a 2026-os, módosított 654,4 milliárd forintos lakástámogatási előirányzat 2027-re mindössze 310,2 milliárdra zsugorodna. Ez 52,6 százalékos visszaesés, vagyis a korábbi keretnek még a fele sem maradna meg. A különbség 344,2 milliárd forint, amelynek jelentős részét korábban közvetlenül a lakhatási célú támogatásokra fordították.

A változás időzítése sem véletlenül keltett feltűnést. Október 31-én lezárult az Otthon Start Hitelprogram, amelynek háromszázalékos kamatozása sokak számára jelentett kedvezőbb lehetőséget az első lakás megszerzésére. A helyébe lépő Wekerle Plusz már különbséget tesz az új és a használt ingatlanok között: utóbbiaknál öt százalékra emelkedik a kamat.

A kormány költségvetési kiadásai így jelentősen csökkenhetnek, miközben a lakásvásárlás terhei az érintett családoknál növekedhetnek. Különösen azok járhatnak rosszabbul, akiknek kizárólag használt ingatlan megvásárlására van lehetőségük, és a korábbi kedvezményes hitellel számoltak.

Eltűnik a közszolgálati dolgozók egymilliós támogatása

A lakástámogatási keret megnyirbálásának legnagyobb, külön azonosítható tétele a közszolgálati dolgozók nettó egymillió forintos, vissza nem térítendő otthontámogatásának elhagyása. A 2027-es költségvetési tervezet erre a célra már nem tartalmaz előirányzatot, ami önmagában 225 milliárd forinttal csökkenti a tervezett kiadásokat.

Ez a teljes visszavágás közel kétharmada. Az intézkedés olyan munkavállalókat érinthet, akik a közszolgáltatások működtetésében vesznek részt, és korábban számíthattak erre a lakhatási segítségre. Számukra az egymillió forint elmaradása nagyon is kézzelfogható veszteség lehet, különösen a jelenlegi ingatlanárak mellett.

A Költségvetési Tanács arra is rámutatott, hogy a kiadások csökkenésében más programok kifutása is szerepet játszik, köztük a vidéki otthonfelújítási támogatásé. Csakhogy a 225 milliárdos közszolgálati keret nélkül számolva is 119,2 milliárd forinttal kevesebb jutna lakástámogatásra, mint az idei módosított előirányzat megfelelő része.

Vagyis a korábban biztosított egyszeri támogatás elhagyása sem magyarázza meg teljes egészében a visszaesést. A költségvetési tervezet egyértelműen szűkebb állami lakástámogatási kiadásokkal számol.

Három helyett öt százalék: milliókkal fizethetnek többet a lakásvásárlók

A Wekerle Plusz egyik legvitatottabb változtatása, hogy használt lakások esetében már ötszázalékos kamatot alkalmaz a korábbi három helyett. A különbség első hallásra talán nem tűnik drámainak, egy több évtizedes lakáshitelnél azonban milliós többletkiadást jelent.

Egy 30 millió forintos, 25 éves futamidejű hitelnél háromszázalékos kamattal hozzávetőleg 142 ezer forint lenne a havi törlesztőrészlet. Ötszázalékos kamat mellett ugyanez már mintegy 175 ezer forintra emelkedik. A különbség havonta több mint 32 ezer forint, a teljes futamidő alatt pedig megközelíti a tízmillió forintot.

A drágulás különösen érzékenyen érintheti a fiatalokat és az első lakásukat keresőket, akiknek az új építésű ingatlanok ára gyakran eleve megfizethetetlen. Ők éppen a használt lakások piacán próbálnak megfelelő otthont találni, most azonban ugyanahhoz a hitelösszeghez lényegesen nagyobb havi jövedelemre lehet szükségük.

A korábbi Otthon Start feltételeivel még számolók számára november 15-ig tart az átmeneti határidő, amennyiben az adásvételi szerződést október 31-ig megkötötték. Az új lakásvásárlási döntéseknél azonban már az átalakított rendszer feltételei lesznek meghatározók.

A költségvetésből kiderül, ki viseli az átalakítás terheit

A Tisza-kormány a költségvetési hiány leszorítását gazdaságpolitikája egyik központi céljává tette. A lakástámogatási előirányzat jelentős csökkentése hozzájárulhat ehhez, ám a tervezett megtakarítás mögött megszűnő támogatások és kedvezőtlenebb hitelfeltételek állnak. Ezek következményeit közvetlenül azok érezhetik meg, akik saját otthonhoz szeretnének jutni.

A kormány a Wekerle Pluszhoz más lakhatási és energetikai fejlesztéseket is kapcsol, ezek azonban nem pótolják automatikusan a megszüntetett otthontámogatásokat. Egy épületfelújítási program nem helyettesíti a közszolgálati dolgozónak korábban járó egymillió forintot, ahogyan egy új támogatási konstrukció elnevezése sem tünteti el a magasabb hitelkamatból eredő többletkiadást.

A 2027-es költségvetési tervezet számai alapján tehát a lakástámogatások visszafogása a kormány kiadáscsökkentési politikájának jelentős eleme. A lakásvásárlók szempontjából ennek ára lehet a kevesebb támogatás, a nagyobb törlesztőrészlet és a nehezebben elérhető saját otthon.

A 344 milliárd forintos csökkentés a költségvetésben megtakarításként jelenhet meg, az érintett családok számára azonban elvesző segítséget és magasabb pénzügyi terheket jelenthet. Magyar Péter kormányának új otthonteremtési rendszere így már az indulás előtt komoly kérdéseket vet fel arról, kiknek és mennyivel lesz nehezebb lakáshoz jutniuk.